Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-350
596 Az országgyűlés képviselőházának 350 goirúan (betartó cselekvési mód jelzésére használja. De jólesett sokszor látni, megélni, hogy az országépítésbem mozdító és lendítő erő volt őz a hatalmas többségi párt, amelynek több>ségi és nagy voltábani különleges veszélyek rejlettek. Nem állítom, hogy ideális volt az. összetétele és minden tagja. Neim is lehetett; rajta lehetnek ai minden 'emberihez szükségképpen tapadó gyarlóságnak attribnJtnmiai, dei igenis, motor, erő és lendítőkerék' tudott lenni a nemzetszoilgálatban, a lendítőkeiréknek pedig nemcsak a gyorsaság a feladata, hanem éppen az, hogy a lendítést kilengésimenitessé tegye. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől ) Sokan vádolták középutassággal. A szélsőségek között az* egyenes út igém sokszor éppen középre esik. Nem a horatiusi a urea mediocritasnak, az utilis és kényelmes megalkuvás útjának látta mi én pártunk ilyen niódöin emlegetett középenállását, hanetmj az arisztotelészi »to meison«-nak, amely azért óvatos, sokszor ellenitáltói és kemény, mert olyan, mint a csonthéjas gyümölcs, amelyen a csonthéjnak azért, kell keménynek lennie^ mert belsejében drága és betas es termő magot őriz: ezt jelenti a pártnak a; szélsőségek között, a magyar természetinek annyira megfelelő kiegyensúlyozottsága. (Ügy van! jobbfelől. — Maróthy Károly: Milyen] szélsőségek 1 ?) Nem .neveztem meg itt' semmiféle szélsőséget. (Mozgás a szélsőbaloldalon. — Elnök csenget.) Az ötéves ciklus, aliatt elég alkalmunk volt látni bizonyos szélsőségeket. (Börcs János: Ott van már náluk, örülj ének neki!) , Elnök: Csendet kérek, kép viselő urak. Szabó Zoltán: Nem akaróik tovább vitázni közbeszóló képviselőtársaimmal annál inkább, mert nem tudom, nem kell-ei válaszolnom a Háznak ama számfeletti új tagjának megnyilatkozására, aki tegnap született! Jaross igen t. képviselőtársunk ajkán a »személytelen képviselő!« személyében (Inczei Antal: Nagyon érder kés!), aki bár ma született és ártatlan, mégis már sérelmet kellett, hogy F zen ved jen, mert az ő mentelmi jogának megsértését is igyekszik orvosolni a t. túloldal. (Derültség .jobbfelől.) T. Ház! Ennek az ötödik költségvetési felhatalmazásnak bizalmi, ideológiai fedezete is elsősorban ezen a többségi párton' nyugszik, de itt hangsúlyozzuk azt, hogy a többségi párt bi zalma egyúttal a magyar milliók bizalmát is reprezentálja, (Ügy van! Ügy van! jobbfelől) Ennek emlegetéséről és vallásáról, igenis nem vagyunk hajlandók lemondani. Mélyen t. Ház! Nemzetnek, állammal is bíró státusnak lenni, nem statikus állapot, hanem •dinamikus , akarat. Sok mindenben megmutatkozik ez az akarat: á nemeiét gazdasági erejében, kultúrájában, nyelvében, katonai hatalmában. Bármiben is mutatkozik meg. két főcsoportra oszthatjuk a nemzeti akarat életnyiüvánulásait: a létakarat és az értékakarat életnyilrvánulásaira. Lenni, fennmaradni, folytatódni, ez az első parancsa a nemzetnek, különösképpen a mi nemzetünk életének. De röstön együtt, egy lélegzettel továbbhangzó parancsa: nem akárhogyan fennmaradni, hanem önállóan, szabadon, magyarul, értékeinket megvalósítva és kifejtve. (Ügy van! a jobboldalon.) A nemzetnek nemcsak a teste, hanem a lelke is kell, hogy éljen. Nem rab szoléra él etet .akarunk. A rabszolgák néha nagyon jó húsban vannak. (Meskó Zoltán: Sőt elhíznak!) A nemülése 1943 december 3-án, pénteken. zetnekj nincs szükségük rabszolgakondicióra, hanem inkább inas, sovány és éhező testre, amelyben azonban szabad az éltető lélek. A költségvetés mindkét akaratot, az akarat mindkét vonását dokumentálja. Vannak tárcák, hatás- és szolgálatkörök, amelyek inkább a létakaratot,, mások, amelyek inkább, az értékakaratot tükrözik vissza, de valiiamennyi életnyílvánulása a nemzetnek mégis a kettőt kall, hogy reprezentálja. T. Ház! Appnopriációs beszédben — a megelőzőkben is ezt tettem, — szívesebben foglalkozóim egyetemes nézőpontokkal, összegezésekkel, de a költségvetési tárcák tárgyalásának természetében van, hogy sok mindent nincs alkalom rövid időn belül felemlíteni, úgyhogy az appropriációis beszédben szükségképen az összefoglaló karakter mellett azt a másik karaktert is, azt a bizonyos tallózást is lehet és kell is végezni. Ilyen tallózást szeretnék- beszédem to. vábbi részében végezni. A belüggyel 'kapcsolatban ismételten sok szó esett ennek az egész vitának folyamán az Onesá.-ról. A nép- és családyédeliimi munka .ai^ megélhetésében veszélyeztetett (földműves • n;épünk anyagi és szellemi felemelését van hivatva szolgálni. Az anyagi felEimelésiről sok szó és sok jogos dicséret hangzott. Én a másik votnást szeretném most kissé alátámasztani. Igenis nem tudunk megélhetésében és lettében veszélyeztetett emberen segíteni akkor, ha csak anyagi helyzetén segítünk. A teljes segítsége^ az egész emberein, faz egész családon való igazi segítést az fogja jelenteni, ha anyagi és sjziellem,! létében, egyszerre mind a kettőben segítünk. Ezért áz Oinosá.-nak az anyagi téren elért ragyogó eredményei mellé szeretném •most már felsorakoztatni a szellemi téren nyújtott segítésnek wagy és szép állomásait. Cz&rmainn igen t. képviselő társami hagy örömünkre már megemlítette és fontosságában is hangsúlyozta az Oncsá,-nak ösztöndíj-akcióját. Mi ehhez azt szeretnénk még pótlólag hozzátenni, hogy ezen a vonalon kell hogy mozogjon az Qncsá.-niak olyan támogató munkája, is, amely éppen az Oncsa. által segít-Pitit népkategória számára termel és munikiálkodik. A népfőiskola|Í munkáját vegye az Ones a*, azok közé a programmpontjai közé, ahol erőteljesen, à három esztendei munkában már megszokott lüktető, frig® tempóban dolgozik. A népfőiskolát — jól esik ezt elmondani — a mi földközelségünkben élő népünk egyik jegáldoitltabb és legeredményesebb szolgálatának' tek'ihtjük, mert ilyennek) tapasztaltuk. (Üey van! jobbfelől.) A belügyi feladatkörrel kapcsolatiban megemlítünk egy konkrét kérdést. Színházi konjunktúra van, Ez felbnrjá. noztatta ezen a téren is a fekete piacot. A jegyüzérek garázdálkodása folyik: a színházak körül. J3» itt nem elsősorban csak a budapesti színházlátogató közönség érdekében szeretnék szót emelni, hanem annak, a, vidékről kéthároimnnégy napi budapesti tartózkodásra följövő vidéki magyarnak érdekében, aki szeretné az^ ország első színházában vagt ' az ország színművészetét reprezentáló többi színházban megnézai a, színművészet termékeit, szeretne kiváló színészeink művészetében gyönyörködni, azonban vagy egyáltalában ' neimi tud jegybe z . hozzájutni vagy pedig kétszeres, háromszoros áron kell megvásárolnia a színházbajutás lehetőségét. (Ügy van! Ügy vatn!) . ,
