Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-350
< r >92 Àz országgyűlés képviselőházának 850. ö;:Á,kisebbségi balsorsnak, .úgy.-húszam, legnagyobb tanulsága az volt, hogy megtanultuk, (hogyan,,lehet,, egy idegen faj uralma alatt és Üsztan- társajdalini keretek között nemzeti: életet : fenntartani ,' ésfejleszteni. A ,nemzet és . az . állam azonossága, amelyet, eddig- öl-ya.a : természetesnek találtunk, : most szétvált..,-iés ; összeomlott, minden,_ amiben az államra támaszkodó magyar társadalom hitt., A figyelem szükségszerűen .fordult befelé ésl kereste,:azokat a lehetőségeket, amelyeknek segítségével a társadalomban rejlő erők mozgósíthatók: és a társadalom alkalmassá tehető arra; hogy az ^ellenséges szorongatás közepette is megtartsa a niagyiart. Az állam csak abban a (vonatkozásban érdekélt, hogy hogyan lehet vele szemben védekezni. Ennek a goridolkozásnáE'mégVannak á ' veszélyei is. Láttuk a veszélyeit a felszabadulás után annak, hogy tagadhatatlanul bizonyos megnemértés mutatkozik az állami ; feladatokkal, és -általában az 'állam működésével szemben egy olyan társadalomban, amelyet 22 éven át arra nevelték, hogy ellenségesen szemlélje az államot. Mivel nedig a hazátlanságban a népi érők és a társadalom erejét láttuk megtartónak, ma visszatérve a magyar államite, olyatí magyar élet megteremtéséért küzdünk, amely ezeket az értékeket megtartja, alátámasztja, megnöveli, (Mester Miklós : Helyes ! ) mert úgy látjuk, hogy központi; helyzetünkben különböző erők ütközőpontján ezek az értékek a magyarság számára nélkülözhetetlenek. (Mester Miklós:- Ügy van!) A trianoni Magyarország magyarsága ezeken a tapasztalatokon nem ment át, kevéssé tanult meg számolni a társadalom belső erőivel,' ezzel szemben viszont sokkal vil ágos abb an látja az állam szerepét és feladatát a nemzet életében» mert tudja, hogy az állam ereje és biztonsága' nélkül magának a magyar nemzetnek a kérdései.sem oldhatók meg. A kisebbségi élet magyarságának .szemlélete tehát egy társadalmi szemlélet, a trianoni ország magyarságáé pedig egy 1 állami szemlélet és úgy érzem, hogy 'ennek -a két szemléletnek- kell találkoznia ós'összeötvöződnie, hogy egy új magyar magatartás és egy új magyar látás jusson uralomra. (Ûffirvan! Úgy van!) ' T.-Ház! Beszédem első részében-a magyarság dunamedeneei 'feladataival foglalkoztam és rámutattam árrá, hogy a magyarság akarata és közreműködése nélkül a Dunaniedencében tartós rend nem teremthető és hogy a magyarság íná is, mint történelme során bármikor, keresi a szomszédos népekkel à megértés és az igazságos megegyezés módját. Hogy hivatásának eleget tehessen, sok mindent kell revízió alá vennie, és ezek között elsősorban az állam és a társadalom viszonyát. Mivel a kormányzat működésében azt látom, hogy minden erejével dunamedencei hivatásunk külső kereteinek megteremtésére törekszik, hogy azután azt belső élettel töltbessük meg, a kormány iránti bizalommal a felhatalmazást megadom. (Helyeslés és tam a .jobboldalon* ä középen és a balközépen. —A szónokot sokan üdvözlik.) • ^Élnök: Szólásra következik? Pórubszky Géza jegyző; Csoór Lajos! ElKök: Csoór Lajos képviselő urat illieiti a a SZÓ. '" '.,. ' ;..: ;,.' Csjoér Lajos: Ti Ház! Előttem! szólott igen t. erdélyi képviselőtársaim az állam és a társadailiése 1943 december 3-án, pénteken. lom viszonyáról mondott .nagyon magas tudó máuyosságú és nagyon megszívlelendő dóig© kit. Kifejtette az egyik oldalról az állam és az államszerkezet feladatát és tulajdonságait, a ' másik oldalról pedig a társadalom szerkezetét és tulajdonságait. Megállapította, hogy a kettő között egy bizonyos távolság van és azt a reményét .'ejezte ki, hogy a magyar kormányzat" majd politikai munkájában hozzáfoghat előbb a külpolitikai kérdések, azután a belpolitikai kérdések megoldásával ahhoz, hogy ezt a /távolságot lehetőleg csökkentse. Valóban t. Képviselőház, a. kormánynak volna a feladata, a politikának a feladata az, hogy ezt az állam és a társadalom között fennálló különbséget eltüntesse (Mester Miklós: így van!) és a társadalmat azzá tegye, hogy az állami élet által kezdeményezett helyes funkciókat alátámasisza, dinamikájával, lendülettel kifejtse, beteljesüloans vigye és tényleg megvalósítsál áz áUaniéletnek, a. neimzeti létnek a céljait.. (Mester Miklós: Helyes!) .....: T. Képviselőház! Sajnálom., hogy éppen ebből a .szempontból kénytelen vagyok a kormány ellen bizalmatlansággal lenni és amint a képviselőházban a költségvetési viták során eddig -elhangzott felözólalásaknban csak általában azt mondottam, hogy nelm szavazom meg a költségvetést, mert nizalmatlan,, vagyok a kormányzat iránt, itt most éppen erre mutatok rá, hogy azért vagyok bizalmatlan, meirt a kormányzati politikia nem tudja megvalósítani azokat a nemzeti célokat, amelyeket előttem szólott igen t. képviselőtársaim olyan magas tudományossággal ; i» elénk tárt. (Mester Miklós: így van!) Én, t.-Képviselőház, egy kis krajzleros, va-. gyök, nem tudok ilyen magas tudományossággal beszélni, azonban egy •'kiözpolgár gondolkodásával nézem ezeket a kérdésieket és keresem a kormányzat .munkájában azt, hogy miért nem valósította meg és miért nem csinálta meg politikájában azt a kongruenciát, amelynek az állam és a társadalom működésében meg kellene lennie. Nem csinálta, meg, t. Képviselőház, mert az egész magyar közéletet, a egész magyatr társadalmat a kormány politikája -valósaggjai elpuhanyosította, cseppfolyóssá tettei és eltitkol ta, elrejtette előle azokat a nagy neimzeti célokat, amelyek a: nemzetet, a társadalmat lendületre vinnék, ami után a nemzet menni tudna, amiért áldozatokat tudna, hoizni. (Ú9y vaml o, szélsőbaloldalion.) Mélyen ,t. Képviselőház! ; Elismerem, hogy a kormány, mint az állami közigazgatás tényezője, mint aiz állani reprezentánsa, nagyszerű dolgokat produkált. • Teljes tisztelettel adózom az Oncsa. működése iránt, mert az, hogy három esztendő aaltt 21.000 ...házat építettek, fel isiokgyeirmekes magyar családoknak, igen nagy teljesítmény. Fel tudok sorolni egésiZ csomó ilyen, intézkedést, amelyeit a kormány tett, mint a politikának, mint az államnak ai reprezentánsai. Itt vain például a dédai vasút megépítése. Amiótá # vasútépítés- volt Magyarországom — azt hiszem, talán száz esztendeije, hogy megkezdődött — nem tették meg azt, ihogy a magyar élet központjába be- kapcsolják az erdélyi székelységet (Mester Miklós : Most simios bekapcsolva!) ; most legal ább részben igyekeztek lehetővé tenni azt, hogy a székely magyarság közvetlen forgalmát biztosítsák az alföldi magyarsággal. Rövid ido alatt ilyen-nagymértékű teljesítmény igazán nagyon szép volt az állam részéről.
