Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-350

582 Az országgyűlés képviselőházának 350. dúlt ai biztos romlás, ai kilhialá» utján, egy tör vényt hoztak, a Lex Papiia Boppaeát. Sajnos, későn hozták ezt ia törvényt, meim tudta meg­állítami iái régi 'római nép kihalását. Szeret­ném, hal az egész magyar közvélemény lelké­hez tudnék kiálltani, ési megértené az időknek, helyzetünknek szomorú és fájdalmáéi jeleit: addig, míg metm késő, mielőibib keirüljöm iái tör­vényhozás házia ©lé az új örökösödési törvény jaiviasiliat. T. Ház! Karácsonyi közeledik, az egész ke­resztény világ varjai az isteni Gyermek meg­ezüleltéséi Mindannyin magyarok, aikikl aggó­dunk, imádkozva dolgozunk a magyar nemzet jobb és-boldogalbSb jövendőjéért, halljukmeg Krisztusnak szavát:* engedjétek hozzám jönni a gyermekeket! LECarácsioiniyra . készülődünk, várjuk az istemli Gyermek megszületését, vár­juk faj'tánk fájának kivirágziását és gyü­mölcsét, várjuk .a siok-siofaezer új magyar gyer­mekeit, várjuk IÖJ 20 millió magyart! Bizalom­mial a kormányzat munka jai iránt, a megaj au­láéi javaslatot örömmel elfogdomi. (Élénk él­jenzés és taps a jobboMaBdn és a középen. — A szónokot sokam üdvö^Bk.) Elnök: Szólásom, köye'tlklezik? vftéz Porubszky Géza jegyző: Eitiner 1 Ákos ! Elnök: Eitner Ákos kiépvieslő urat illeti a szó! Eitner Ákos: T. Ház! A házszabályok ér­telmében úgy az egyes törvény javaslla tok, mint a miniszteri tárcák költségvetésének íe­tárgyaliása oly rövid időre van korlátozva, hogy ai több' száz képviselő közül kiesésnek jut osztályrészül az a szerencse, hogy gondolatait elmoindhassa és á'lláspontlját ljerögzítíhesse. A képviselő kötelességszerű tevékenységét még az isi akadályózza,, hogy az országgyűlés néha félévig m szünetel s így isimét elesik annak le­hetőségétől, hogy az időszerű országos jelensé­geket ai parlament nyilvánosságai elé tárj a. pe­dig a parlamiemtáris rendszer csaffo akkor tud­hatna nagyjából egészséges működést kifej­teni, ha a kormány «a-t módot nyújtana a kép­viselők gyakori megnyilatkozására és ezzel a parlament az ország vagyainak, bajainak, örö; mének, elégedetlenségének, szóval mindenkori hangulatának imíiiadig hű tükörképe lehetne. Ha parlamentáris rendszerünket egy fához hasonlítanék égi :a> kormány a, fa koronáját al­kotná, akkor a képviselőház a fa törzse kellene, hogy legyen, amely sokféllé ágazó szálaival a magyar népben gyökeredzik. Innét kell a kép­viselőknek magába, szívnia, r megismernie az alsórétegek kívánságait, kéréseit, hogy továb­bíthassa őket a fa koronájához,, a kormányhoz. A képviselőt azért választotta, mieg a nép, hogv össtziekötőkapocs legyen kö v zte és a kormányzat közt és ha ez az összeköttetés megszakadt, akkor a kormány részben, vagy egészben gyökérte­lenné válik. - ,. A kormány .nem hiheti azt, hogy hivatalos szerveim keresztiül, .avagy ünnepélyes alkal­makkor a nép közt megkapja a teljesén hfilyes képet az ország állapotáról. Azt sem hiheti, hogy pártjának képviselői útján teljesen he­lyes képet alkothat és tájékozódást szerezhet az ország helyzetéről, mert ez még mindig csak egyoldalúan világítja meg előtte a hely­zetet. Az lenne ai helyes, hogy ha itt a parla­mentiben, minden párt képviselői minél gyak­rabban megnyilatkozhatnának és ezekből a imiegnyilatkozásokból szűrhetné le ai kormány a helyes kormányzati irányt s ezáltal tudhatna a népi politika útjaira lépni, bölcs, higgadt ál­ülése 1943 december 3-án, pénteken. lalmvezetésit folytatni. (Csoór Lajos: Ha meg is fogadná a jó tanácsokat!) De netm így van. 'rniert az országgyűlés ezévbein is alig tartott niéhány ülést és bár neim mi, ellenzékiek va­gyunk az okai, hiszen eleget sürgettük, amikor lehetett a nagy, átíogó, a magyarság érdeké­ben meghozandó törvényjavaslatokát, arcpiru­lásisal kell a nép előtt beismerni, hogy 1943-ban sem alfeottunki egyetlenegy nagy és maradandó törvényt a magyarság megerősítésének szolgá­latában. Mint beszédem elején említettem, képvise­lőnek ritkán nyilik alkalma felszólalásra!, éppen ezért nehéz helyzetben vannak a felszólalók, mert egyórás beszéd keretében mindazokat a problémákat fel kellene sorakoztatnunk, me­lyeket szeretnénk. Bár Zerimváry képviselő úr tegnap említette, hogy az appropriációs vita nem lalrra való, hogy részletkérdésekkiel foglal koaziunk, tmégis kénytelen vagyok és szüksé­gesnek ' tartom, hogy egyes tárcák keretébe vágó részletkérdésekkel is foglalkozzam 1 , mi után erre alkalmam az egyes tárcák költségve­tési vitájánál nem volt. A földművelésügyi tárca keretébe vágó problémák homloktéréiben a földkérdés, a ter­melési kiélrdés és az agrárszociális, kérdéseik ál­lanak. A földkérdésben elfoglalt álláspontom változatlani. Vallomu, hogv a magyar faj meg­erősödését nem a nagy- és anaimimiutbirtoikoik, haneml az egészséges kis>- és középbirtokok tudják biztosítani. Ezért kell, hogy okszerű kisbirtökpolitika céljaira a nagybirtok bár­mikor igénybevehetői legyen. Hogv ez így van, erre bizonyíték az is, hogy a kormány ezt az álláspontot magáévá tette. Az elmúlt években az erre vonatkozó törvények kö­zül különösen a kishaszoubérletekre vonat­kozó törvényjavaslatot említem meg, amely azomban, sajnos, szintén nincsen végrehajtva. Pedig akkor a törvényjavaslat hírére a nagy­birtokok már kezdték önként kishaszonbérbe adná birtokaik: egy részét természetesen nem a javát. Sajnos, amikor rájöttek arra, hogy nem eszik a levest olyan forrón, mint ahogy főzik, azóta ezeket a kishaszonbérlletbe adott földeket jórészt visszaszedegették a szegény magyar kisemberek tői. Pedig milyen szépen indult e-z az egész akció és milyen ügyesen szerelték, le az egész kérdést és csak a zsidó ingatlanok felosztása és igénybevétele történt meg bizonyos mértékben, d© ezeket sem osz­tották el •megfelelően, mert nagy számiban kap­tak földet olyanok, akiknek a magyar földhöz jóformán semmi közük sineseni A lejpar gyobb hibának tartom, hogy a kormány jóvá­hagyja olyanoknak a földszerzését, akik csak azért vásárolják meg a földet, hogy a legna­gyobbrészt köujupktúrásí eredetű százezrei­ket, átmentsék a háborúutáni időkre, tehát tulajdonképpen a földet csak üzérkedés céljára használják fel. Tudok elaiergot ügyvédeket, bank-, bánya- és sryárigazgatókiat, bukott mi­ni sztereket. mérnököket és sok másokat, akik a földet az előbb említett óéiból vásárolták és ezáltal elütötték! iá földhözjutastól azokat, akik . annak művelését élethivatásszerűen! űzik. (Palló Imre: Elég szomorú!) Amiint nem gyógyíthat betegeket az. aki­nek nincsen orvosi diploimája, avagy nem folytathat ügyvédi gyakorlatot, aki az ügyvédi vizssrát nem tette le, azon módónt mieg kellene akadályozni és nemi volna szabad gazdaságot birtokolni olyanoknak,, akik nemi tartják a

Next

/
Oldalképek
Tartalom