Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-349
Az országgyűlés képviselőházának 349. gyarországgá kelil átszerveződnünik, mert minél kisebb valamelyik nép. annál inkább kell arra törekednie, hogy egyéni életet éljen és hogy vallóban minőségi néppé váljék. Naigy népek feltüntethetik miagukat mi&őségi nép színében akkor is, ha csak a vezető rétegük az, amely megüti az általános európai szinvoinan lat. A kis népeknek azonban, amelyeknek a vezető rétege is kisebb, mindenképpen arra kiéül törekedniük, hogy; dolgozó rétegeik is mindem körülmények közt el jussainak a lehető legmagasabb európai színvonalra. A legfontosabb annak felismerése, amit néhányi héttel ezelőtt az egyik legmjodermebb magyar gondolkodó, Ravasz László mondott egyik beszédében. Azt mondotta (olvassa): »Kéltségtel en dolog, a világon minden háború ezt tanítja, hogy a, békekötés után meginduló építő miunkában a néip szélesebb rétegei fogják a döntő szerepet játszani és< az alulról felfelé törekvő osztályok tömegerői döntő tényezőkkél válnak. Ezi azt jelenti, hogy Ma*gyatroinszágon is mind nagyobb politikai súlyhoz fog jnutn'i 1 a földmíves és a munkás, az ország két pillére. Ebben kell elhelyezkednie annak az értelmiségnek, amelynek társadalmi függését nem felülről, hanami alulról kell eredeztetni és ezáltal életfonmájáf is megváltoztatni annyiból. hogy a kedves régi ©milékek 1*e láldozásával sokkal több egyszerűséget, puritánságot, produktivitást mutasson fel, mint eddig.« T. Ház! A magyar közvéleménynek, a magyar közéletnek és főleg politikai életnek fel kell ismernie az ezekben a szavakban rejlő igazságot. Azt a három nagy dolgozó réteget, amelyeit az: utóbbi időben olyan soka ni emlegetnek és amelynek szervezését, sajnos, baloldali törekvésnek igyekezinek feltüntetni, a parasztságot, a munkásságoit és az értelmiséget tudatosan kell a jövendő nemzeti élet három nagy pillérjévé megtenni. A legtragikusabb diolog lene, iha eizit a törekvést baloldali törekvésnek vagy egy politikai irány: törekvésén efc minősítenék és nem fogiadná el az egészi nemuzet fennek a törekvésnek a jogosságát. T. Házi! Ha ennek a három nagy konstruktív magyar rétegnek az előtérbe állítása' izmosítja meg az eljövendő időkre a miagyar nemzetet, akkor még a demokrácia fogalma sem lehet baloldali fogalom, éppúgy, mint ahogyan ai legsovénebb nacionalizmust sem korlátozhatja senki tisztára csak a jobboldali gondolat Számára. Ha a reánk váró magyar hivatást be akarjuk tölteni, akkor ennek a háromi dolgozó rétegnek utat kell engedni s azok, akik a három rétegen kívül jeleskedtek a magyar közéletben bármilyen vonalon, kell, hogy megtalálják . érzelmeiik, felfogásuk és adottságaik révén, hogy a három nagy réteg közül melyiknek a soraiban kávannak továbbra is jeleskedni és ígr megmaradhatnak a nemzet vezetőinek. T. Ház! A három nagy réteg sorsa és jövendő elhelyezkedései közül engem elsősorban a parasztság érdekel, annak a társadalmi rétegnek sorsa és jövője, amelyhez magam is tartozomu. Ezt* a réteget wt&g kell erősíteni úgy, ahogyan számarányai niiutatja és érdemei szerint, ahogyan az országban elvégzett munkaórái és energiaveszteségei, ahogyan áldozatos teherviselései mnntat jáik, hogy a 'három nagy pillér közül is a, legerősebb Harte pillére legyen ülése 1943 december 2-án, csütörtökön. 527 a nemzetnek. Meig kell erősíteni és biztosítani kell fejlődését helyes földbirtokpolitikával, társadalmi és politikai súlyának növelésével, kulturális szintjének emelésével, szociális helyzeitének biztosításával és gazdasági magasabbra helyezésével. T. Képviselőház! Méltóztassék megengedni, hogy erről a néhány kérdésről külön-külön is megemlékezzem néhány szóval. Az első a földkérdés. A földkérdésben kívánatos lenne már egyszer az őszinteség útjára lépni. Ebben a kérdésben a magyar politikai élet nem volt őszinte sohasem. Amikor békében éltünk, akkor igyekeztek bebizonyítani, hogy azért kell fenntartani mindenáron, a kisbirtokos törekvésekkel szemben is, a nagybirtokot, mert a kisbirtokostársadalom termelési szintje, visszaesést eredményezne egy jól és alaposan véghezvitt föl dtirtokpolitikai reform. Statisztikusaink már bebizonyították, hogy ha gabonában és a íőlbb termékeikben a kisbirtok nem is tudta elérni a nagybirtok termelési szintjét, a holdakra eső értékben lényegesen többet termelt, mint a nagybirtok. (Űay van! a baloldalon.) A nagybirtok soha sem fog tudni lenyúlni azokhoz a termelési ágakhoz, amelyekhez a kisbirtokos ember két keze munkája, ötletessége, finomsága, aprólékos gondoskodása szükséges. Ezenkívül pedig, ha a jövendő gazdasági élet felé nézünk, lehetetlen arra a megállapításra nem jutnunk, hogy a háború után nyilvánvalóan abba az irányba kell a magyar mezőgazdaságot állítani, ahol a szomszédos országok vagy a nagy gépekkel rendelkező országok búza és egyéb külterjes termeléséve] szemben a kisbirtokos ember kétkezi munkájának ' magasabbrendűsége lesz majd csak versenyképes. Nem vagyunk őszinték ebben a kérdésben soha. Most azt mondják, azért nem szabad a meglévő törvényeket sem végrehajtani, mert háború van és háború idején nem szabad hozzányúlni ehhez a nagy kérdéshez, továbbá, hogy a közellátásban következnének be zavarok és esetleg a. lakosság körében olyan iTilalmakat váltanánk ki, amelyek nem volnának kívánatosak. Méltóztassanak visszaemlékezni az elmúlt világháború idejére. Prohászka • Oítokárn.a-V ineren nem lehet azt mondani, hogy a földkérdést destruktív szándékkal vetette fel az elmúlt háború idején, mégis igen messzehangzó szóval hirdette már a, háború alatt, hogy a háború végére pedig földhöz kell juttatni az embereket. akik a harctérről hazajönnek és akik mindenképpen jogot szereztek arra, hogy a magyar földnek egy darabját bírják. Az embernek sokszor az az érzése, hogy nem is a nagyobb' föld nagyobb jövedelme az. amihez a földbirtokpolitika ellenségei ragaszkodnak, hanem inkább a nagyobb föld birtoklásával náró nagyobb tekintély vagy nagvobb befolyás megóvása az. ami a birtokpolitikai kérdésekkel szembeállítja őket. Ha mi ebben az országban valóban modern népi életet fogunk éÎTil akkor higyjélV el iái földbirtolknolitika. mai ellenfelei, hogy nem* a nagyobb föld birtoklása fog nagyobb tekintélyt adni, hanem a nagyobb áldozat vállalása és a nép iránt tanúsított nagyobb megértés. Ha a mi országunkban — mondjuk — modern) mezőgazdasági típusokat akarnánk felállítani, akkor három nagy agrártípust képzelhetnénk el. Az egyik a iiagykertes családi