Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-349

528 Az országgyűlés képviselőházának 349. házzal bíró mezőgazdasági munkás, akinek meg van nyitva az út és a lehetőség arra, hogy szorgalmas munkával eljussam a kisbir­tokos állapotig'; a másik az 1 erős kisbirtokos aki felesleget is tud termelni, tehát nemcsák a családja szükségletére Tud •terményt előállí­tani, a harmadik peidig az a középbiirtoikos, aki a maga gondoskodásával, irányító munkájával ugyancsak dolgozó tagja tesz a magyar agrár­tánsadaloimnak. A társadalmi béke és a nagy magyar problémák eltüntetése sohasem fog sir kerülni, addig, míg ezt a kérdést, a fölldkér­dést Magyarország úgy meg nem oldja, hogy fiz a társadalomnak legalább is nagyobb részé­ben komoly megnyugvást keltsen. De szükség van erre — méltóztassanak elhinni — még or­iszágunk külső megítélése szeimtpqnljjából is. Az előttem szólott képviselői úr tiltakozott a feudalizmus vádja ellen. Tiltakozott ez ellen a. vád ellen a miniszterelnök úr is egyik nfl­gyiobbsziaibásfá beszédében. Állapítsuk meg, hogy ha történelmi, vagy közjogi feudalizmus soha nem is volt ebben az országban, mégis az a birtokmegoszlás, amelyet ez az ország kifelé mutat, könnyen feltételezteti külföldi ember előtt, hogy ez az ország csak feudálisi ország lehet, azért nem sikerült eddig ezeket -a ( -nagy birtoktesteket a kisbirtikos vagy a paraszti társadalom kezébe közmegelégedésirie eljuttatni. Az is igaz, — és itt egy esetet kényteleni va­gyok meg is említeni — hogy vannak olyan esetek is. amelyek' ellentmondanak, a feudaliz­mus elleni tiltakozásnak, Nemirégibeni jöttek hozzá'm az egyik község vezetői olyan eset­tel, amely ezt egészem élénken bizonyítja, Dunapentele község erői&en szaporodó, túl­népesedő község. A határa kicsi. A kisbirto<­kosok kezén levő föld alatta marad az ország egyéb lakóhelyéin szokásos, átlagos földmennyi­ségnek. Ennek a községnek határában, kinn á község határának széléin egy 200 holdas zsidó­birtok került megváltásra. A község kisbirto­kosai bejeilen tették igényüket erre a 200 holdas birtokra. Mire arra került volna a sor, hogy ezt a földet megkapják, kaptak egy tájékozta­tást, egy felvilágosítást, amely szerint az ettől a községtől négy kilométerre eső földtérületen ' - - amivel az szomszédos az előszállási 30 vagy 40.000 holdas uradalommal — házhelyeket fog­nak létesíteni és az ; uradalom néipfeleglegét erre a 200 holdra^ fogják letelepíteni. Abból a sokezer hold fölből nein tellett házhelyekre és ez elől a szaporodó falu • előli kellett felépíteni arra a várvavárt földr e a házhelyeket. Azt is kijelentem, hogy a háború alatt teljes mérték­ben megelégednénk azzal, ha a/ meglévő bir­tokpolitikai törvényeket, mondjuk, korszerű, megfelelő módosítással végrehajtanák. A másik feltétele annak, hogy ebben az or­szágban ennek a magyar hivatásnak teljesíté­sére alkalmas népi élet kifejlődhessék, a (mía­gyar parasztság társadalmi törekvésének tudo­másulvétele és elismerése. Ez az a kérdés, amelyről Magyarországon " a 'legkevesebb szó esik. Leginkább arról beszélnek, akik a pa­rasztság problémáival foglalkoznak. hogy sok-e az adója a, parasztembernek, vagy ma­gas-e a kamata a parasztember kölcsönének, vagy hogy most igazságos-e a közellátás vagy nemi, de arról nem igen beszélnek, hogy a ma­gyar paraszttársadalómnak főleg az a fiatal rétege, amely oilvas> - folyóirtokat, járat,. hogy megismerje más társadalmi rétegek.-.életét, amely emelkedlni akar, milyen komoly erőfe­szítéseket tesz azért, hogy társadalmilag emel­ülése 1943 december 2-án, csütörtökön, kedjék. Méltóztassanak elhinni, nemzeti .szem­pontból van erre szükség, mert ha azt akar­juk, hogy a parasztság a nemzet minden törek­vésével teljesen azonosuló és Öntudatos réteg legyen, akkor társadalmi elmaradottságából kell elsősorban kiemelni. Az az einher, aki leli hében csak egy szikráját is hordozza az aiau csonyabbrendűség érzésének, méltóztassanak elhinni, minden jóindulata, jóravaló törekvése mellett seimi tud a. közösségi gondolatnak olyan öntudatos szolgáló ja, harcosa és munkása lenni, mint az az ember; aki a maga értékét a maga kötelességeinek elvégzése után nyugodtan oda meri mérni mindeniki másnak értéke mellé, (Helyeslés.) T. Ház! Bár nagyon szép törekvéseket lá­tunk az utóbbi időiben a magyar parasztság kultúraiij? emelésének érdekében is megválóéi-' tani. mégis azt kell mondanunk, hogy nemi ele­gendő azi a tempó, amellyel mi itt lassan-las­san évszázadok mulasztásait oótolni véljük. A magyar parasztság általános kultúrájának, az­után pedig mesterségbeli kultúrájának emelése mérhetetlenül fontos feladat annak a nemzeti hivatásnak szempontjából, amelyre az, imént voltam bátor rámutatni. T. Házi Vezetni, példát mutatni, más né­peknek imponálni csak az a nép tud, amelynek kultúrája magasan a vezetésre váró népek kultúrája fölé emelkedik. A magyar föld népé­nek, a magyar paraszttársaalomnak, sajnos, még igen nagy utat kell megtennie, hogy annyira föléje tudjon emelkedni w körülöttünk élő népeknek, hogy mi ezek előtt határozottan 1 elismert kultúrnép legyünk. Valószínűnek látszik, hogy a háború után az fogja majd egy­egy nemzet .társadalmai és> belső kultúrájának Vtékét meghatározni, hogy egy-egy nép a maga termelő munkájába' a kultúrájából mit tud be­vinni. De még az igazai nemzeti kultúra is ak­kor tud csak sajátosan kifejlődni, (ha a legegy­szerűbb, a kultúra központjaitól távolélő egy­szerű ember is érzi, hogy a legmagasabb mia­[ gyár kultúrteljesítmény is a népi kultúrából sarjad ki és bele tudja élni magát a magyar falusi ember a legnagyobb magyar művész tel­jesítményébe is. Éppen ezért minden: áldozatot meg kell hozni azért, hogy a magyar nép kultú­rája már most. a háború befejezéséig is a le­hető legnagyobb lépésekkel* h aladjani előre. Mast a háború alaítt nehéz fokozni az ál­dozatokat a belső i?élek elérése érdekében. mégis azt mondom, hogy tmiost kell fokozni áldozatainkat a' magyar nép szociális eigyein­jogosítása érdeké'ban is. A nélkül, hogy egyes társadalmi rétegeket szerűibe *, akarnánk egy­mással állítani, meg kell állapítanunk, hogy szociálpolitikánk meglehetősen egyoldalú, a magyar társadalomi egyik rétegének kedvez és a magyar föld nétoe felé csak a legutóbbi idő­ben indult egy jelentéktelen és egy jelenté­keny munka. A jelentéktelen az, amely a ma­gyar mezőgazdasági munkásság öregkori biz­tosítását, próbálta megoldani, a jelenitékeny és reménységekre feljogosító munka az Országos Nép- és Családvédelmi Alap mnnkája. (He­lyeslés jobbfelől.) Ez az első eset, amikor el­mennek a sokgyermekes' magyar parasztem-, I bérhez, megkérdezik tőle. yajn-e hajléka éis ha< niincs. akkor építenek neki. de ezt al munkát a parasztság szociális .biztonságát! célzó egyéb ! intézkedések mellett nem négy-ötmillió pengő . | töbhletteí! keltene datálni évente, hanemií min él­gyorsabban több százmillió pengőre kell fej-

Next

/
Oldalképek
Tartalom