Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-349
Âz országgyűlés képviselőházának §49. és miegértésről (vitéz Jaross Andor: Ez is igaz!) és ai szociális megmozdulások közölt sokszor látjuk a vezetők mögött oitt állói a Magyarországon még megmaradt zsidó faj eldugott elemeit. Aliig győzzük elolvasni azt ,ai sok magasztos felhívást és programmot, amelyet a sok egyesület kiad és érdekes;, hogy azok a régi patinás szövetségek és egyesületek, amelyek ai kommün! utiáim keletkeztek;, - lassainként keztdenetk eltünedezni az ido süllyesztőjében. Bátor vagyok megemlíteni a, Baross Szövetséget, amely majdnem két évtizeden keresztül komoly építőmiunkát végzett, (vitéz Jaross Andor: De vájjon; miért vonul vissza?) Atzt hiszem, hogy ez ( a szövetség — amint látjuk — íairna vau ítélve, hogy kairitatív formában szé- « pem vég.eg- eltűnjék a fővárosból. Miért volt szükség arra, hogy egy Koe.-t és egy Noe.-t alapítsunk akikor, amikor már megvolt! ez a 30.000 tagot számláló egyesület, amely a, keresztény egyesülleiteket összefogja 1 ? Miért kellett egy új egyesületet, sőt kettőt csinálni, amikor ez már megvolt és be volt dolgozva 1 ? Azt hiszem, ai megbékélést, a megértést ós, az eredményes munkát nem; szolgálja ez a, sok új egyesületi alakulás'. Megemlítem a Turul Szövetséget, amely a magyar keresztény inítelligeniciánaik volt az egyesülése. Ez m&gy multriat tekint vissza, nehéz időkben! mindig helyéin állott. (Ügy van! jobbfeilől) örömmel vesszük; a kultuszminiszter űr legutóbbi rendelkezését, amely a, szövetséget kétfelé osztotta, mert ez helyes volt. Az ifjúsági Turul és a társadalmi Turul különvált és ezáltal meg lett adva 'a lehetőség arra, hogy aiz ifjúsági Turul tagjai az egyetem berkeiben fejtsék ki munkásságukat azáltal, hogy a tudományokkal foglalkoznak, képezik magukat és készülnek arra az útra, amelyre őket a sori» áiüítaini fogja, viszont a társadalmi Turul Szövetség, mint az ország keresztény intellektuiálliis. elemeinek egyesülése alkalmas lesz arra, hogy komoly alap legyen olyan i'dőkre, amelyekről nem tudjuk, hogy el fognak-e jönni vagy nem. De szükségesnek tartóim azt is, hogy megállapítsam, hogy a magyar falunak is szüksége van egyesülésre, a magyar falunak is szüksége van arra, hogy össze tömörülj ön, hogy a magyar falu berkeiben is az együvétartozást, a kulturális meginoizdulásokiait támogassuk. (B. Szabó István: Ezért kell a Parasztszövetség!) Éppen étben téved a képviselő úr: a Parasztszövetségre nincs szükség! (B. Szabó István: Azért mondom a képviselő úrnak! — Pataky László: Igenis szükség van!) Nincs szükség! (Pataky László: Igenis szükség van! — Ellenmondáswk.) Nines szükség! (vitéz Jaross Andor: Jó megosztani a társadalmi osztályokat egymással szemben! — Elnök csenget. — Csizmadia András: Amikor a gróf urak háborúzni akarnak, majd szükség lesz rájuk!) Többet tettek a grófok a parasztságért, mint a képviselő úr, ezt merem állítani, különösen az én őseim évszázadokon keresztül. (Zaj. — Elnök csenget.) Nem osztályhareot vagyunk hivatva hirdetni ebben az országban. (Taps a szélsőbaloldalon. — vitéz Jaross Andor: Éljen Festetics! — Szabó István közbeszól — Zaj.) Elnök: B. Szabó képviselő urat rendreutasítom. Gr. Festetics Domonkos: Egyre van szükség, arra, hogy a gazdaköröket minél szélesebb ' ilése 1943 december 2-án, csütörtökön, ,r,2 3 alapon megalakítsuk, (vitéz Jaross Andor: Ez a helyes!) Ez való a magyar gazdának, ez való a falusi népnek. A lényeg az, hogy a gazdaköröket a kormánynak támogatnia kell, mert ezek lesznek azok a komoly elemek, amelyek hivatva vannak arra, hogy kulturális vonalon is emelkedést mutassanak fel. (Taps a szélsőbaloldalon.) A magyar parasztságnak nem arra van szüksége, hogy esetleg politikailag elbukott egyének adjanak nekik kulturális és szellemi felvilágosítást. (Taps a szélsőbaloldalon.) A kormányzat hivatva van arra, hogy olyan egyéneket küldjön a magyar parasztság közé, akik ott áldásos, komoly és nem politikai munkát fejtenek ki. (Taps a szélsőbaloldalon. — Maróthy Károly: Nem mernek neki tapsolni.) T. Ház! A magyar falunak és a magyar falusi társadalomnak vannak panaszai és van sok olyan panasza, amelyet jogosnak kell elismernünk. Évek hosszú sora óta a földreformról beszélünk. Meg kell állapítani, hogy ezen a vonalon már sok történt, hisz éppen tegnap hallottuk Matolcsy igen t. képviselőtársam beszédéből, hogy 52.000 házhelyet osztottak ki az utóbbi esztendőkben és ez a szám még emelkedni fog. Meg kell állapítanunk azt is, hogy például az Onesa. (Zaj a baloldalon.) költségvetése már maj dinem 300 millió pengővel dolgozik. El kell ismernünk, hogy a háború alatt ezek komoly tételek. (Ügy van! a jobboldalon. — B. Szabó István: Szigetváron nem így beszélt!) Hallotta? Majd magát fogom megkérdezni! ,,; Elnök: Kérem a képviselő urat, ezt a hangot méltóztassék mellőzni! (Egy hana a jobboldalon: Ez S&iget'vúrc.n is igaz!) Gr. Festetics: Domonkos: Az egész földbirtokpolitikánaík, amelyet az elhunyt Darányi Kálmám földmíveLésügyi miniszter úr inaugurált, az volt a célja*, hogy minél több Önálló miagyar kisexisztenciát létesítsen, pedig azt látjuk, hogy még mielőtt a zsidóbirtokokat kiosztották volna az arra jogosulták közt, igen! gyorsan olyan egyének vették meg azt szabadkézből, akiknek bizony a földhöz édes-kevés közük volt. Voltak sokan, akik csak most jöttek reá, hogy a magyar föld nagyon jó tőkebefektetés. (Rassay Károly: Hát ha nem hagyott nekik a nagypapájuk!) Mindenesetre ezt a földéhséget, amikor olyanok elégítették ki étvágyukat, akik nem igényjogosultak, nem tartami helyén val ónaik. Az Országos Földhitelintézet kezében lévő birtokokat sem tartanám tú'lsoká vissza, hanemi amint arra mód és lehetőség van, azokat a birtokokat lehetőleg gyorsain fél kell parcellázni és azok kezébe juttatni, .akiknek éveken keresztül e helyről ímegígértü'k. A háború károsultjai, akik a frontokon kint vannak, azt hiszem, a legelsősorban igényjogosultak arra, hogy bizonyos tekintetben a földkérdésben előnyhöz jussanak. A régi időkből visszamaradt Ofb. kérdést is sürgősen, végleg le kellene venni á napirendről. A régebbi földreform révén az Ofb. földek kérdését legnagyobbrészt már mindenhol elintézitek, csak: egy kis példát mondok. Somogyban van egy község, úgy hívják, (hogy SomiogyHárságy, ott még az igényjogosultak tömege található. Jönnek nap-nap után jogm kérelmükkel. A jegyző úr és az egész rokonsága felvásárolta ezeket az Ofb. parcellákat, így az igényjogosultak nem kapnak semimiit. Azt hiszem, az Ofb. kérdést hamarosan, véglegesen 72*