Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-341
Az országgyűlés képviselőházának 341. ülése 1943. novembre 22-én, hétfőn. 43 10% hiányzik. S igen sokszor éppen ennek a 10%-nak a hiánya akadályozza meg, hogy a termelés zavartalanul folytatható legyen. A Németbirodailomban éppen ezért már a inuit esztendőben átszervezték az ipari anyagellátást éis az ipari anyagokat termelési egysegenként, termelési áganként osztották ki. Az építkezéshez nemcsak cement- mész» hanem vais is kell; kellemek bizonyos felszerelési tárgyak is. Ugyanez a helyzet más iparágak termelő munkájánál. A vas- és fémiparban például olajakra, hajtószíjakra stib. is szükség vau. lia az anyagokat már nyilvántartjuk és ezt a nyilvántartást talán nem is lehet másként vezetni, mint anyagegységenként, akkor az elásatás tetrén talán a termelési cél egysége lehetne az irányadó. S ha már megállapítottuk a termelés fontosságát, akikor ennek megvalósítása érdekében az összes anyagokat egységesen kell rendelkezésre bocsátani. (11 mi vam! TIgv van! a szélsőbaloldalon.) T. Ház! Rendkívül fonitos a polgári és a katonai szükségletek elhatárolása, valamint a háború és közellátás szempontjából nélkülözhető javak termelésének csökkentésié, esetleg megszüntetése. A hoinvédeleim szempontjai elöl jármaik, de egyre nehezebb' ineghuzmi a határvouialaiti a honvédelmi és a. polgári szükségletek között. Egyes polgári szükségletek kielégítése is feltétlenül szükséges lehet a houvédeleiim érdekében. A mezőgazdaság ellátása «i itertmeléshez szükséges eszközökkel és anyagokkal, patktóvassal és rái'vassal éppen olyan bonvédelmi szükséglet, mint magának a Ihonvédeleminek szorosan vetít; szükségletei;. A honvédelmi érdek. j^^^^_^^^^^^^^^ KéUégtelénül vannak viszont a polgári szükségletnek olyan, területei; m, ahol a redukciók esetleg érvényesíthetők. Azt látjuk, a külföldi államok ezen a téren ineiglehetősem messzemenő intézkedéseket ho'/tak. Ezeknek a tanulmányozása és eredményeiknek a leszűrés« kétségtelenül nálunk i® adna bizonyos leihiétőségcikü't arra. hogy a; szükségleteknek ez a: fölöst rés'ze kikapesoltasék és a nem'/et teljes ereje ai termelés és a« elosztás szemv poniíí.iáiból egyaránt' a jobb hadi felszerelésre. a háború tökéletesebb viitelénie koncentrált assék. T. Ház! Beszélni akartam imég ipari szervezetünk kapacitásának teljes 1 kihaszná^ásáTÓl és átállításáról is. Időm. sainos, nem engedi ezt. de egyet, talán sss-abad még felem 1 it en em>. lít"nk. Hiszen a magvar kormányzat is èz* a módszert követte, amikor a fcöaeMjáStási feladatok ellátására közellátásügyi niiniiiszitéri umot szervezett, a propaganda ügyek vitelére pedig prO'Dingandiaügyi mnnisztert állított be, sőrf-, tárcnnélküli miniszterünk i<= varai a kormányzat- és a kormányzópárt egységének, konszenzusának biztosítására. Ha ezeket : a nagy érdekeket névvü'k,. amelyek háború* fels/érmésünkhöz fűződnek, aimeflyeknek lehető tök élet ^si bizítoisítása nélkül olvan eredményt amelyeknek elérése és biztosítása azonban a nem tudunk elérni, amilyent elvárhatunk, .memzeti becsület kérdéise ési érdek«, akkor felvetem- a kérdést: vájjon nem kelilene-e, minálunk is éppen úgy, minit lahogyani azt a külföldi államokban látjuk, ezeknek a kérdések; nek a megoldására egy 'telj hatalommiail bíró alkar kocroiiányzói biztost, akár minisztert odaállítatni, aki ezeket a rendkívül fontos kérdésekéit, amelyek részben a honvédelmi, részben az iparügyi, réseiben pedig egyéb tárcák köirébe tartoznak, egységesen kezelné, vezetné éís akti egész erejét, fi gyeimét ^ ezeknek szentelné és iparkodnék ezeket minél tökéletesebben) .megoldani? T. Ház! Amkor a miniszterelnök úr országunknak és nemzetünknek ebben ai háborúban való részvételéről beszélt, akkor azt mondotta, hogv kicsi nemizBti vagyunk, porszem vagyunk a nagy százmilliós nemzetek harcában. Egy 15 milliós ország azonban, amely mögött ezer év és ezer évnek olyan töri emelnie áll, amelynek során sok nehézség, vihar, háború, küzdelem volt, mégsem, olyan kis ország és népe mégsem olyan kis nép! (Üpp van! Úgy van! a szélsőbaloldalon.) Ha egy ilyen ország megfeszíti minden erejét és : nemzeti öntudatát el- ' határozását, akaratát, amy agi erejét, céltudatosan veti a mérleg serpenyőjébe, akkor a hábo^rúnak éppen abban a sziaíkában, 'amely előttünk áll és amielybe'n. a döntés órája közeledik, az az óra, amikor az utolsó erő. aiz utolsó ép hadosztály fog dönteni, — éppen úgy, mint ahoo-yan a mérleg két serpenyőjébe tett mázsás súlyok közül is az lesz a nehezebb, amelyhez még egy kilót, még tíz dekát hozzá tudok tenni. — ez a, nemzet igenis úgy fog szerepelni, hogy méltó Ieuj& : ezeréve«' múltjához és biztosítani tudia jövőjét. A költségvetést nem fogaidom el. (Élénk éljenzés, helyezés és taps a szélsőbéloldaüon. — A szówoko* üdvözlik.) Elnök: Szólásra, következik? Roczonádi-Szabó Imre jegyző: Szabó Gyula! t Elnök: Sziaíbó Gyula képviselő urat illeti a szó. -Szabó Gyula: T. Ház! Űgy érzem, hogy a rövid felszólalási idő engem is — éppen úgy, mint sok más kéipiviselőtársamat — felment attól, hogy előttem felszólalt t. képviselőtársam beszédébe belekapcsolódnak, bár megjegyzései közül nagyon-nagyon sokbal egyetértettem. De felment attól is, hogy túlságosan nagy látképű ip'arpo'Hikai vázlatot adják. Ez a 30 percnyi idő túlságosan kevés ehheizi Éppen ezért^ célszerűen használom fel időmet és csak hároim; munkáskérdésfőcsoporttal kívánok foglalkozni. Az egyik a bányászok kérdése, a második ai tanonckérdés, mint iparos munkásutánpótláskérdés, a harmadik egészen, általános munkáskérdéseik taglalása. T. Ház! Ma sokan észleljük és érezzük is egyúttal a tüzelő anyaghiányt és különösem a sízénhiányt. Bizonyára sokan vannak közöttünk, akik azt hiszik, hogy ennek csalk a teremlési visszaesés az oka. Ezért menti árt tudnunk, hogy bányáink, illetőleg a, bányászaink a legutolsó békeeszteudőben 86 millió métermázsát ttlermeltek a trianoni országban. Az elmúlt esztendőben eiz a mennyiség — a trianoni országra vonatkoztatva — 125*4 millió métermázsára emelkedett. Ez a több mint 30 százalékos emelkedés azt igazolja, hogy mind m bányák vezetősége, mind pedig a bányaialkailmazottak, a bányamunkások és vezetőik, mérnökeik megtették a maguk kötelességeit. De mégis el kell ismernünk, azt, hogy van a termelésben visszaesés is, aminek okát neon árt viszont kissé miegvilá6*
