Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-348
Az országgyűlés képviselőházának 348. perrendtartás 65. §-a, amely aképpen rendelkezik, hogy aki (vizsgálóbíróként járt el a bűnügyi vizsgálat során, az nem lehet az ítélőtanácsnak tagja. Ebben van, a nagy tévedés t. Képviselőház, mert a fegyelmi törvénynek általa hivatkozott 30. §-a nem' kötelezően írja elő a bűnvádi perrendtartás rendelkezéseinek alkalmazását, hanem szubszidiáriusan, kifejezetten arra az esetre, ha maga az 1936. évi III. törvénycikk nem rendelkezik másként, vagy pedig a fegyelmi eljárás természetéből más nem következik. Minthogy azonban éppen ez a bírói fegyelmi törvény ebben a kérdésben .kifejezettem másként rendelkezik, ennélfogva nyilvánvaló, hogy nem alkalmazható a bűnvádi perrendtartásnak idevonatkozó 65. §-a. (Úgy van! Ügy van! jobbfelől. — Mozgás a szélsőbaloldalon.) A fegye'imi törvénív akként rendelkezik, hogy kötelezően előírja a 21. §-ban azt. hogy az eljáró fegyelmi tanács elnöke az illető bíróság elnöfce. Ugyanez a törvény akként rendelkezik, hogy a fe 1 ügyeleti vizsgálatot a felügyeleti hatóság, tehát ugyanaz az elnök foganatosítja. Ennélfogva teljesen kizárt dolog az a feltevés, hogy j itt valami tévedés, vagy visszaélés, vagy pe- jj dig törvénysértés történt; teljesen téves ez a i beállítás annyival is inkább, mert hiszen en- S nek a törvénynek egész rendszeréből az következik, hogy a bűnvádi perrendtartásnak ez a kizáró rendelkezése nem alkalmazható. (Nagy Lász ó: Soha nem fordult elő, csak most! — Elnök csenpe*.) Eddig ásandó bírói gyakorlat volt. (Antal István nemzetvédelmi propagandaminiszter: Mindig 'ez fordult elő! — Nagy László: Soha!) Mind az 1936. évi III. te. életbe:lépése óta, minid pedig azelőtt is — akkor természetesen más törvény alapján — alkalmazták a bűnvádi perrendtartást, azonban a bűnvádi perrendtartásnak ezt a kizáró okát sohasem, az előző gyakorlatban! sem alkalmazhatta a bíróság, nem is lehet a^almazni, mert méltóztassanak elképzelni példáuj egy vidéki törvényszéket, ahol a törvényszéki elnök a törvény rendelkezése értelmében elnöke az eljáró fegyelmi tanácsnak, de viszont a törvényszéki elnök felügyeleti hatóság is az alárendelt fogalmazók és a keze^- és segédszemélyzet t&gyelmi ügyeiben, tehát ő végzi és egyedül ő végezheti ezt a felügyeleti vizsgálatot. (Mozgás a szélsőba odalom.) Ez határozottan így van a törvény rend eil kezesei alapján és egészen határozottan így alakult ki a gyakorlatban, még kétes sem volt sohasem. Ennélfogva t- Ház arra a kérdésre, hosrv haijliaudó vagyok-e a törvénysértést elkövetőkkel «izemben megfelelő intézkedéseket megtenni, az a> tiszteletteljes válaszom, hogy n™ vpsrvok hajlandó, mert nincs törvénysértés, (Hehiedés jobb fel ni.) tehát nincs A la m f elli »-vei e/K intézkedés megtételére. (Helyeslés jobb felo%) Áttérek a másik interpellációra. Incze Antal t. képviselőtársam azt teszi kifogás tárgyává, hogy áttétetett az ügy, és pedig bizonyo« kizárási okok, illetőleg érdekeltségi okok bejelentése állapiján tétetett át a Szabó László és társai ellen folytatott bűnügy a bndanesti büntető törvényszéktől a pestvidéki törvényszékhez. Itt is azt miondom t. Ház, hogy annak ellenére, hogy az az aláfestés. — amely mindig visszanyúlik az elozméinyekre, mondom, jogerős bírói ítéletek alapjául szolgáló tényekre — igyekszik ezt mindenképpen valami politííkai ízű intézkedésnek tekinteni, (vitéz ülése 1943 december 1-én, szerdán. 501 Imrédy Béla: Az is!), egészen természetes és jogos retndelkeizéis volt, végzést hozott a Kúria egy egészen természetes és jogos kezdeményezésére ,a királyi ügyészne'ki, aki törvényeis jogkörében járt el amikor a bűnvádi perrendtartás 28. §-a alapján kérte ennek az ügynek az altételét más bírósághoz, minthogy a királyi Kúriának iaz interpelláló t. képviselőtársam által is felolvasott ítélete indokolása szerint enneik a törvéinyszéknek az elnöke ellen a Szabó László-üggyel összefüggő' ügyből kifolyóan felügyeleti eljárás van folyamatban, tehát nyilvánvaló, hogy nem várható laz illető bíróság tanácsaitól mindem tekintetben, ha nem is mondom azt, hogy elfogulatlan, de mindenesetre olyan ítélet, amelyben ők 1 ne érezmék miagukiat feszélyezve. (Mozgás a szélsőbdloldalon.) Ezt állapítja meg helyesen az indokolásban ia királyi Kúria.. Most erre azt mondja t. képviselő társ aim az interpellációi]álban, hogy ez a bíróságoknak, az összes magyar bíróságoknak ia tekintélyét sérti és a törvényekbe, valamint a. független bíróságba vetett hitet megrendíti. Nem a tekintélyt kívánta sérteni ezzel a Kúria., hamem ellenkezőleg — amint jug indokolás utolsó pasíszusából kiitetszik — azért követi állandóan ezt a gyakorlatot, mert óvni akarja a bíróságoki tekintélyét. (Ügy van! Ügy van! Taps a) jobboldalom és a középen.) Méltóztassék mérlegelni a következő részét az indoklásnak (olvassa): »Ezért és hogy ennek a feszélyezettségnek a teljes bírói pártatlanság érintésére alkalmas hatása be ne következhesisék és ilyen hatás érvényesülésének mások részéről való feltételezésére lehetőség se nyílhassék ...« ezért tartotta szükségesnek (Helyeslés a jobboldalon.), nem pedig — amint t. képviselőtársam mondja — a közrend és a közbiztonság okából, (vitéz Imrédy Béla: Miért hívta fel ezt a szakaszt 1 ? 1 ) Ez egy egészen téves elírás. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon. Az elnök oaínget.) Tisztára csak téves elírás lehet, mert a 29. § első bekezdéséinek 2. pontjára alapította, a Kúria... (Nagy László: Az még súlyosabb! — Nagy zaj a szélsőbaloldalon ) Kitűnik ez abból a tényállásból ... (Folytonos zaj a I szélsőbal oldtíjon* — Felkiáltások a jobboldalon! Halïjuk! Ez nem járja! — Kölcsey István: Ez mégsem járja, tessék meghallgatni! Elvárjuk! — Az e nők csenget.) Ne méltóztassanak egy tévesen elírt hivatkozás alapján dönteni ebben a kérdésben, hanem méltóztassanak elolvasni az ítélet indokolását, amelyből nyilvánvaló, hogy e szakasz bekezdésének 2. pontjára és nem a második bekezdésére hivatkozik a. Kúria, (Baky László: A Kúria nem tévedhet.) ha tehát elírá® van az indokolásban, ebből neim lehet fegyvert kovács ölni és úgy állítani a t. Ház elé ezt az ügyet, mintha politikai üldözés eredményeként tör'ílént volna ,ptn áttétel, eltekintve attól, hogy ez a bíróságnak igen súlyos srvanusítása, egyben abszolúte alapnélküli is. (Ügy van! a jobbóldafow.) Ebben az ügyben sem találok tehát semmá indokot felügyeleti eljárás megindítására, (Helyeslés pb jobboldalon.) ^ellenben, iminthoerv a bíróság tekintélyét valóban' erősen sértik azok a nagyon súlyos kitételeik, amelyek mindkét in terpellációban benn efoglaltatnak, (Ügy van! Ügy v'un! a jobboldalon), én a magam részéről mindenekelőtt visiszaulfasítom ezeket a gyanúsításokat és ezeket a súlyos sértéseiket.
