Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-348

500 Az országgyűlés képviselőházának 348. T. Ház! Ehhez legyem szabad három megr­jegyzést 'tennem. Első megjegyzéseim a követ­kező. A Töreky-tanácsnak ez a határozata utal arra, hogy >a budapesti kir. büntetőtör­vény szék elnökéved szemben bizonyos ténymeg­állapításokat tartalmaz az, Enyedy-ügyben ho­zott ítélet. Ismét leszögezem, hogy ai Töreky­tanács ezeket a ténymegállapításokat olymó­don tette, hogy a budapesti kir. törvényszék érintett elnökét ki sem hallgatta. (Nagy László: Ez az! Ex csak törvénysértés?! — Maróthy Ká­roly: Hallatlan!) Második megjegyzésem! az, hogy a korona­ügyész indítványa alapján történt ennek az ügynek a Bp. 29. §-ára való hivatkozással a másik törvényszékhez való áttévése. Ezt azért szögezem le, mert így a miniszter úr felelős­sége elbeszélhetetlen. (Nagy László: Ügy van!) Harmadik megjegyzésem, az, hogy a citált törvény azt mondja: »Más bíróságot küldhet ki a.kir. Kúria a [koronaügyészi indítványa, alapján akkor is, ha ezt a köz béke, vagy a köz­biztonság érdekében szükségesnek látja,. Én a t. Ház megítélésére bízom, hogy Szabó László és társai közönséges bűnügyének a budapesti kir. törvényszék előtt való letárgya­lása hogyan veszélyeztethette volna a közbékét és a közbiztonságot. T. Ház! Röviden rekapitulálva az ügyet, a tényállás a következő: Előszőj a Töreky el nöklete alatt működő fegyelmi tanács az Enyedy Róbert; ©lien lefolytatott vizsgálat fo­lyamán —_ ezt most tudtuk meg Nagy László interpellációjából — bizonyos megállapításokat tett dr. Szemák Jenő, a budapesti királyi bün­tetőtörvényszék elnöke ellen, anélkül, hogy őt meghallgatták volna. (Ügy van! Ügy VCM! a szélsőb'loldalon.) Másodszor: a Tör-ky-tanács eme saját megállapításai alapján különleges indokolással elvon egy ügyet illetékes bírósá­gától. Harmadszor: a Töreky-tanács ugyan­azon megállapításai alapján, amelyekre utal­tam, felügyeleti eljárást indítanak dr. Szemák Jenő, a budapesti kirá'yi törvényszék elnöke ellen, aki Magyarországnak rangban nyolcadik bírája. (Úgy V'M! Ügy v n! a s&é sőba 7 oldalon.) Én iparkodom uralkodni indulataimon, mert valóban valljuk mi is, hogy ilyen idők­ben, amikor az ország Európa élethalálharcá­ba<n vesz részt, hiába próbálják Peyer Káro­lyék és Z'silinszkyék megtörni a belső ellen­állás lelflri gerincét, nekünk mégis kötelessé­günk minden szavunkat megfontolni. Azt azon­ban megkérdezemi, mint laikus, neun mint jo­gász, az, igazságügyminiszter úrtól: nem ta­lál ja-e ő is egy kicsit túlságosan egyszerűnek ezt a formulát? Laky Dezső t- képviselőtársaim legutóbbi interpellációm alkalmával ember­vadászatot emlegetett. Nos, t. Ház, nem kell-e hasonlóra gondolnunik, ba imiost megtudjuk, hogy Magyarország 'rangban nyolcadik bírája ellen ilyen végtelenül egyszerűen meg lehet in­dítani a felügyeleti eljárást? (Ügy v n! Ügy van! a szélsőbalol dalon.) * , Én a múlt alkalommial bátorkodtam Kacsoh Bálint portréjához néhány vonást szolgáltatni. Engedjék meg nekeim. hogy *>• budapesti királyi büntetőtörvényszék köztiszteletben álló elnöké­nek a portréiával ne foglalkozzam, mert őróla néhány mondatot, elmondott tegnap pártszövet­ségünk vezérszónokai, vitéz Imrédy Béla kép­viselőtársaim. T. Ház! Azzal azonban foglalkoznom keH, hogy Peyer Károly képviselőtársam a magyar­országi tanácsköztársaság volt intézői) izottsá­ülése 1943 december 1-én, szerdán. gának volt tagjáig erkölcsi intelmeket intézett hozzánk a mai délelőtt folyamán azzal kapcso­latban, hogy mi egy olyan bírónak az ügyében állunk ki, egy olyan bíró ügyével jövünk a t. Ház elé, aki velük kiacsolatban ítéletet hozott. Azt hiszem, igazat ad nekem még a túloldal is albban, hogy ott azért mégsem tartunk, hogy nekünk Peyer Károly intelmeket adhasson. (Ügy van! Ügy von! a szél$őbafo dalon.) Vegye tudomásul Peyer 1 Károly, — és ké rem a t. túloldalt is, vegye tudomásul — hogy itt nem Szemák Jenő személyéről van szó, ha­nem itt a magyar bíróról van szó (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaldolalon.) éis mi kiállnánk és ki is fogunk állirii minden olyan esetben, amikor ^az a meggyőződésünk, hogy egy ma­gyar bírónak a lelkiismereti szabadságát és bírói függetlenségét támadják meg bizonyos erők. (Ügy van! Ügy van! Helyed és és taps a szélsőbaloldalion,) Nem kiérek én a budapesti királyi büntető­törvéinyszék elnöke számára semmit, csak igaz­ságot. De engedjék meg, hogy megkérdezzem ia t- kormánytól, az igazságügyminiszter úrtól és az egész túloldaltól: nem ijesztőek-e Mon­tesquieu szavai aki Róma bukásáról emlékezve így f szólt: - »Nincs kegyetlenebb zsarnokság annál, amelyet ,a törvények palástja és az igazság látszata alatt gyakorolunk, mert az ilyen eljárás hasonlít ahhoz, midőn a szeren­csétleneket azon • a deszkán fojtjuk meg, amelyre a vízbefúlás elől memekülnek.« (Élénk helyezés és \baps a széísőbaloldalon. A szóno­kot üdvözlik.) Elnök: Az igazságügyminisizter úr kíván válaszolni. (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Radocsay László igazságügyminiszter: T. Képviselőház! Az imént elhangzott mindkét interpellációra tárgyilagosan, nyugodtan, hig­gadttan kívánok válaszolni, (lí Ujuk! Halljuk!) De természetesen ne méltóztassanak tőlem azt kívánni, hogy kitérjek azokra az előzményekre, amelyeket mind az.egyii% mind a másik inter­pelláló képviselő úr jónak latort a t. Ház elé hozni, amikor a királyi ítélőtáblának a királyi Kúria által jogerőre emelt ítéletére és magá­nak a; királyi Kúriának ítéleti indokolására is kitérve olyan előzményeket adott «lő, ame­lyeknek megvitatása valóban nem tartózhatik a t. Ház elé. (Ügy van! Ügy 'vom,! jobbfelöl.) Elvégre itt nem folytathatunk jogvitát (He­lyeslés jobbfelöl-) az interpelláló képviselő urak- és én, és különösen nem íolytiathatunik jogvitát bíróság által jogerősen eldöntött kér­désekben (Ű^y van! Ügy van! jobbfelöl) azok­nak előzményeire és indokaira nézve. Én tehát tisztán; csak a feltett kérdésekre leszek bátor válaszolni. Nagy László t. képvi­selőtársam arra hivatkozva, hogy az Enyedy » Róbert-féle fegyelmi ügyben az ítélet az 1936. évi III. te. 30. §-ánsak éi S , a bűnvádi per­rendtartás 65. §-ának, valamint a bírói függet­lenségnek súlyos megsértésével hozatott, azt állította, hogy tévedtem, amikor a múltkor az ő felszólalására adott válaszomban azt mon­dottam, hogy szabályszerű eljárás után sza­bályszerűen meghozott ítélettel ítélték el Enyedy Róbertet. Nem én tévedtem, amikor ezt a választ adtam, haneim t. képviselőtársam téved erősen, amikor azt mondja, hogy tör­vénysértéssel hozatott ez az ítélet azért, mert 'a királyi ítélőtáblán eljárt fegyelmi tanács el­nöke ugyanaz a bírói személy volt, aki a fel­ügyeleti vizsgálatot lefolytatta, már pedig az az ő álláspontja szerint ezt kizárja a bűnvádi •

Next

/
Oldalképek
Tartalom