Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-348

Az országgyűlés képviselőházának 348. Ezek mellett a rendieletek mellett azután kiadott a kormány olyan rendeletet, amikor a béreket 60%-kai felemelte, hogy a béreket rögzíti. Ez m új meghatározás. Mit rögzített 1 ? Az életet ma, amikor mindem mozog, nem lehet rögzíti. A béreket akarja a kormány rögzí­teni? Miért nem rögzítette egyidejűleg az élelmiszerek árait is? (FelkM'ltások jobb felől: Rögzítette!) Elméletben. A bér is csak elmélet­ben van rögzítve. Ezt akartam megmondani. Ezért nem helyes és nem jé olyan törvényeket' hozni és olyan rendeleteket kiadni, amelyeket a gyakorlati életben nem lehet betartani és ellenőrizni. (Zaj jobbfelöl.) Nem lehet heten­kint tízezer-tízezer embert becsukni azért, mert ezit a rendeletet áthágták. "(Padányi Gulyás Jenő: Kenyeret lehet venni!) Teljes lehetetlen­ség az, hogy ilyen rendelkezések érvényben maradjanak és a munkaadót arra kényszerítsék, hogy amikor a munkás 8 órát dolgozik, még két túlóra díiát is beírja, neki, holott ezt ai két túl­órát nem dolgozta le, vagy prémiumot és egye­beket juttasson neki. Nem szabad a munkaadót' arra kényszerítenünk, hogy ba nem akarja nyíltan túltenni magát ezen a rendeleten, — mint ahogyan égés® csomó ember, sőt a ható­ságok, a főváros és a városi közüzemek is egy­szerűen túlteszik magukat, mert etzt a rende­letet betartani nem lehet —» mondom 1 , aki erre nem hajlandó, azt nem lehet a rendelet meg­kerülésére kényszeríteni, Vannak viszont egyesek, akik azt az állás­pontot vallják, hogy a hadiiparban a munkás bére rögzítve van, az tartozik helyén maradni és a, megszabott! ibérért dolgozni. Ha már most a munkás azért a bérért mégsem tud dolgozni ós elmegy más munkahelyre, akkor következik, ami a miult héten Csepelen történt. Kiszáll a hadbíróság a gyárba és a nagy légoltalmi te­remben megrendezik a nagy tárgyalást. A tár­gyalásra hallgatóság gyanánt beidézik a mun­kások megbízottait és előttük ítélkeznek afelett a munkásasszony felett, aki azért hagyta ott a munkáját, mert 25 vagy 30 pengője volt he­tenkint ós kénytelen volt mosást, takarítást vállalni, vagy máshol munkásnak elszegődni, mert így «okkal többet keres. Amikor azután faggatják, vájjon nem tudja-e, hogy nem sza­bad elhagynia a munkahelyét, azt mondja: Tudni tudom, de nem tudok megélni a bérem­ből, a gyermekeim otthon éheznek, magam is nélkülözök. S ha elítélnek, újra el fogok menni. — Azt mondja a hadbíró: Ügy tudom, maguk itt nagyszerűen el vannak látva. — Erre a hall- t gaíóság soraiban őrült derültség keletkezik. A bíróság végül elítéli az asszonyt két héttől két hónapig terjedhető fogházra aizaal, hogy a. büntetést egyelőre felfüggesztik s ma j d a háború után kell azt leülni. Erre újra kitör a derült­ség. Bocsánatot kérek, ezek nemi komoly dolgok, ezekkel a kérdéseket nem lehet: megoldani. Azt hiszik talán, hogy a hadbíróság kiszállása miatt az az asszony majd olcsóbbain kapja a kenyeret, vagy más élelmiszert, hogy gyérem ekeinek éhségét csillapíthassa? Ezek azok a mellény á­lások, amelyekre semmi szükség nines és ame­lyeket csak tetéz egy esomó olyan intézkedés, amelyeket már nem egy ízben az illetékesek tudomására hoztunk. Nem akarok általánosítani, de egyes üzemi parancsnokok a hozzájuk panasszal forduló munkást büntetik meg, panaszát pedig nem juttatják el illetékes helyre, illetve nem vizs­KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XVIII. ülése 1943 december l-én, szerdán. 44? gáljakí ki. Volt eset, amikor a munkások na­pokon keresztül nem kaptak húst & közben a raktárban három métermázsa hús romlott el. De azt is látja a munkásság tömege, hogy két­féle elbánás van. Amíg ő jegyre is nagyon szűken kapja meg azt, ami néki jár, a tisztvi-, selő és egyéb rétegek sokkal jobban vannak ellátva. (Ellenmondások jobbfelől, — E nök csenget. — Padányi Gulyás Jenő: Nézzen körül a tisztviselők között isi) Bocsánatot kérek, konkrét eseteket tudok. Itt van például a szappan esetei Ebben az ügy­ben a pan aszóikat eljuttattam és a jövőben i® el fogom juttatni illetékes helyre, azok orvoslá­sát kérve. (Felkiáltások johbfeLbl: Nagyon he­lyes!) Panaszt kellett tenniesni például azért, hogy olyan munkások, akik olajos, piszkos munkát végeznek, kénytelenek voltak formá­lisan, kiverekedni azt, hogy szappant kapjanak, hogy meg tudjanak mosakodni. A legnagyobb baj ebben az egész kérdés­ben az, hogy nincs olyan fórum, ahova a muffi­kás a maga pauszával fordulhasson. Sem az egyén, sem az összesség nem tehet panaszt. A muH világháborúban a munkaügyi panaszbi­zottságok egészen jól működtek. Nem taga­dom, ott is, voltak hibák, de a panaszok nagy­részéitl méffis levezették ezek a bizottságok. Volt atz egyes munkásnak hol panaszt tennie, ahol megvizsgálták a munkások bér- és egyéb kér­déseit és az ügyek mégis csak rendeződtek. Ma ilyen fórum nincs. Ma a katomai parancsnok ítéletet hoz és lezárja az illető munkást. Ma a szociális berendezések mellett minden gyárba» egy külön fogdát kellett létesíteni, ahol egyik­másik helyen oly nagy a jelentkezők száma, — nem az önként jelentkezőké, hanem akiket cda beutaltak, — hogy nem tudnak helyet adni rekiiki. Némelykor az üzemek egymást segítik ki, hogy legyen hol letöltenie az illető munkás­nak a rá kiszabott büntetést. (Kéthly Anna: Olyan, minit! az ágynyilvántartó! — Zaj balfe­lől. •— ElnÖh csenget.) Megtörtént a győri vagongyárbans hogy az egyik művezető arculütött egy másállapotban lévő nőt. (Padányi Gulyás Jenő: Meg kell bün­tetni! — vitéz Lipesey Márton: Meg kell bün­tetni, az természetes!) Arculütötte valami egé­szen lényegtelen dolog miatt. Egy másállapot­ban lévő nőt! Elmentek a katonai parancsnok­hoz panaszt tenni. A vége az lett, hogy a nőt hívták be, megfenyegették, különböző jegyző­könyveket vettek fel... (vitéz Lipesey Márton: Jó kis portéka lehetett! — Zaj, ellenmondások batfelől. — Kéthly Anna: Áldott állapotban van, képviselő, úr! Akárki volt azelőtt!; — vitéz Lipcsev Márton: Annuska fogja a párt­ját! _ E'mök csenget.) Egy dolgozó asszony volt, egy másállapotban lévő asszony volt, aki­ről még nbben a Házban is tisztelettel ülik be­szélni! (Zaj ba 1 \felől. — Homicskó Vladimír: Ha törvénytelen ... ) ' : Elnök: Homicskó képviselő urat rendre­vt ásítom! Peyer Károly: Nagyon sajnálom, hogy egy ilyen kijelentés itt elhangozhatott (Ügy van! Xlgy van! balfeWl) Különben is, pofozni spi­nek sincs joga! (Ügy van! Úgy van! balfeloL) A fegyelmezésnek más módjai is vannak (Pa­dányi Gulyás Jenő: Űgv van! — Zaj balfeloL Homicékó Vladimir közbeszól.) E'nök: Homicskó Vladimir képviselő urat másodszor is rendreutasítom! it t Peyer Károly: Ha nem megy másként, ak­kor bocsássa e l az üzemből, de nincs joga tettr leg bántalmazni! (Ügy van! Ügy van! bal- és 62

Next

/
Oldalképek
Tartalom