Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-348

448 Àz országgyűlés képviselőházának 348. ülése 1943 december ï-ên, sz&raán. jobbfelöl.) Az ilyen panaszolt azonban nem or­vosol tatnak, ott vannak a nyilvánosság előtt, pfdïg neon hiszem, hogy ezt az eljárást akár a miniszter úr, akár a kormány helyeselhetné. (Felkiállások jobbfelöl és a középen: Nem is helyééi senki!) Nem heilyesiik éé mégsem tio­t'oljákmeg! (Baky László: Egyet sem?) Az egyik párt vezérszónoka tett ezzel a kérdéssel -kapcsolatban egy megállapítást, amelyet szó szerint nem tudóik ismételni., de lényegileg azt tartalmazta, hogy a Gyosz. és a szociáldemokrata szakszervezetek együtt fele­lősek ia. szénhiányért. (Mozgás a széisőbalolda­lon.) Én neon tudóin, hogy saénhiány van, ve­lem ilyen; adatokat nem közölteik 1 . Csak egy magánbeszélgetés során hallottam, hogy a széntermelésben 5%-ois csökkenés mutatkozik, aminek a magyarázatát abban adták meg­bogy at bányateirmelést kétéves háborúra áhí­tottak be^ a háború tovább tart és a megfelelő előfejte s ek hiányában, nem tudják fenntar­tani a termellésmek azt az ütemét, amely eddig megvolt. Történteik bizonyos hibák a szén. 'el­osztásában is. Igen sok kisüzem alakult, amely émnet fogyaszt és amelynek a termelt áruját más ipari üzemek nyugodtan elő tudnák álli­tani. De ez ál kérdés nem rám tartozik. Ezt esiak úgy említem meg, mint amit velem pri­vátim közölteik. De szeretném tudni., mennyiben terheli ezért felelősség a szakszervezeteket- Mi köze ehhez ~ a szakszervezteknek, amikor a Gyár­iparosok képviselője egy nagyon előkelő tes­tületben az elmúlt napokban szó szerint a kö­vetkezőkeit mondta, amint ez a Magyar Gyár­iparban is megjelent (o vassá): »Örömmel álla­pítom meg, hogy a nehéz időikben B> magyar ipari munkásság kötelességét mintaszerűen teljesítve állt ;ai munkahelyei mellett, (Rassay Károly: így van!) teljés egészében átérezte a rendkívüli idők rendkívüli követelményeit s a mögöttünk álló négy háborús esztendő alatt mutatott magatartásával megszerezte a jogot nemcsak a mi elismerésünkre, de az egész, ma­gyar társadalom és a. nemzet hálájára is.« (Ügy van! Ügy van! <— Felkiáltások: Étijén a munlkásság! — Tujps a középen. — Baky László: A munkásság megérdemli, de a szak­szervezetek nem! — Zaj.) A munkások vannak a szakszervezetben. (Mozgás és eUenmondások a jobboldalon. — Donath György: Azok is, jól dolgoznak, akik nincseneik benn! — Zaj- — El­nök csenget.) Ha pedig egy ki* része vau benne, akkor miért méltóztatik az egész fele­lősséget ai szakszervezték re róni. Nem méltóz­tatik látni, hogy e z komikus következtetés. Ha neim vagyok benne, ( akkor miért vagyok felelős ezénti? {Zaj a szélsőbu'lolda o n és a kö­zépére; — Padányi Gulya* Jenő: Azért felelős, amiben benne, van!) Elnök: Padátfyi Gulyás- képviselő urat ké­rem- szíveskedjék csendben maradni, Peyeir Károly: Ezért kényt elén vagyok a leghat ározottabbami visszautasítani, hogy a szakszervezeteknek vagy bármely a szakszer­vezeteikhez tartozó tényezőnek ehhez a terme­lésihez, valami közüki volna, mert őket meg nem ikérdezik, befolyásuk nincs , a termelés menetére, :& termelés irányítása az üzemve­zetők kezében van és ők bizjonyára, meg tud­ják magyarázni, ha van ok rá, hogy ez mi­vel magyarázható. De ilyen támadáis éppen olyan oldalról ért bennünket ós a szakiszerve­zeteket, amely oldalról egy pár évvel ezélőtt politikai okokból egy bányászsztrájkot pro­vokál tiak, úgyhogy Budapest, lakossága télen majdnemi megfagyott. (Zajos eUenmondások a széksőbaloldalon. — Egy hang a szélsőbJlolda­lon: Hogy mer ilyet) mondani?) Bírói ítéletek állapították meg az ebbe» a sztrájkban való felelősséget és nekünk kellett kimeinnünk, köz­belépnünk és a, termelést helyreállítanunk, (Igaz! Ügy van! balf&lől. — Mozgás és ellen­Mondások a szélsöbVMoldalon.) hogy Budapest lakossága ne fagyjofn. meg és a félrevezetett munkásságnak egy része ne engedje magát befolyásolni 1 ezektől a, hangzatos kijelentések­től, amelyeiket egyes urak tettek ott a bánya­munkásoknak, akik cserbenhagyva a vezetők által, ebbé a ^mozgalomba, belekerültek. . És amikor a hadbíróságon elítélték őket három, öt és nem tudom hány évi börtönre, nem akadlt senki sem, lalki védelmükre kelt voilina. íGr. Apponyi György: így van!) Ez a tény és ez az igazság. Ne tessék itt arról beszélni, hogy a szak­szervezetekben zsidó befolyás érvényesül. (Nagy zaj a jobb- és a szélsőbaloldalonL — Felmáltások jobbfeW: Szó sincs róla!) Nem látom ennek semmi okát. Egyelőre törvény van rá és miniszteri biztos ellenőrzi a szak­szervezeteik működését. "(Zaj a melsőtiat-őlda­lotn. —• Elnök csenget.) Eléggé helytelenítem, hogy éppen a szakszervezetek működését el­lenőrzi és más testületekét nam, del állandóan ott van a miniszteri biztos, az összes tényíke­déséket elíllenlőrzij. Ha vani valami konkrétum, méltóztassék idejönni és megmondani, mi az a konkrétum, ami ebben van, akkor majd fe­lelünk ezért. (Egy hang a szelsőbaloldalon: Már szó volt ráta! — Balky László: Nemso­kára felelhetnek!) De általánoissághani vádas­kiodni, ezt nem tartom sem a Ház kionuolysá­gáihoz, sem az ügy érdeméhez megfelelőnek. Arra hivatkoznak az uraik, hogy a közvé­lemény mlennyiire mellettük vani lés. mindig egy közvéleményre hivatkoznak- Most nem alkarok! arpca ai közvéleményre hivatkozni, amely pártjukban nyilvánul meg, ahol nép­vándorlás indult meg az újabb időben.. (De­rültség a jobboldaionl) Ez az ő belső ügyük, ezzel nemi törődöm) és néni tudom, hogy az el­szakadási mozgalom ezen az oldalon meddig fog tartani. (Pándi Antal közbeszól. — Egy hang a középen: Melyik pártról beszél?) Az I enyémrőli nem. (Egy hímig a széls&baloldalon: 1 A Matolcsycúkról beszél!) De, a közvéleményt nem nagyon biztatják ezetki a, jelenségek!, mert én legalább feltételezem azt, hogy arra, aki váliliatlt egy programmot és vállalta azt a vá; lasztásban választói előtt, bizonyos erkölcsi kötelezettség az, hogy e mellett a programm mellett hűen ki is tartson. (Egy hang a jobb­oldalon: Akkor is, ha tévédért? — Zkxj•) El­képzelhetetlen, hogy aki a választásnál a leg­élesebben szembeni áillott a kormánnyal és emnelki programm jávai és pártiával, időközben arra az- elha tarozásra jut, hogy ő mégis oda tartozik. (Rassay Károly: Miért elképzelhe­tetlen? Megtörtént!) Bocsánatot kérek, akikor a választókat kell megkérdezni, hogy a vá­lasztóik, azonosítják-e magukat ezaeil a felfo­gással. A régi magyar törvényhozásban volt ilyen rendszer, a követküldésnél, amikor a megyének joga volt visszahívni a követét, ha

Next

/
Oldalképek
Tartalom