Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-348

AU Àz országgyűlés képviselőházának 348. ütése 1943 december 1-én, szerdán. súlyozná természetesen, de semmiesetre sem tudja ezt az adót aiz a munkás akkor megfi­zetni, almikor ez a keresete már nincs meg. Ha szigorúan vesszük, akkor mindem háztar­tási alkalmazott tartozik jövedelemadót fi­zetni, ment a házita/tási alkalmazott fizetése ma Budapesten 100^*120 pengő, de vannak ma­gasabb keresetekt is- Méltóztassék ékhez hoz­závenni a lakást, a teljes* ellátást, a mosást, amely mind jövedelem, — az adótörvény sze­rint ezt mind 1 be kell vallani és isizámításlba kiftlH venni, — akkor a jövedelme eléri a havi 300 peng'őt, tehát Budapesten minden háztar­tási alkalmazott vagy legalább is azok öagy­része jövedelemadó fizetésére köteles, tűz volt a törvény intenció ja akkor, amikor ez a tör­vény létesült 1 ? Én nem hiszem. Amikor a tör­vénylhozáö ezt a törvényit meghozta, nem ez; volt az intenció, hanem az, hogy azokat, akik tudnak fizetni, bevonja az adózásba. Nagyon ' kérem, a pénzügyminiszter urat, vegye ezt az álláspontját revízió alá és különösen tekintet­tel arra, hogy ez a kereset nem áliandó jöve­deileim, ne adóztasson/ meg olyian rétegeket és ne sujitBon< ilyen anyagiakkal olyanokat, akik (ezeknek ai kötelezelntségekneik neun tudnxk majd eieget tenni. Az «sakl nein lehet cél, hogy amikor ezekt azi emberek ebből a keresetből most talán vettek a kültelkein 100 négyszögölet, később az adóhatóság elárvereztesse ezt a kivs telkeit adó fejében. A pénz vásárlóértékére vonatkozólag is a pénzügyminiszteri úr igém megnyugtató kije­lentést tett. Nem tudóim, vannak-e sokan, akik ezt az álláspontot ebben a tekintetben követik, idle ha az ember kilépi az utcára, myombam meg­lepetések érik. látva', hogy a péniz vásárlóérté­kében lényeges változás történt. Mi vezetünk számításokat, és ezekniek alapján megádapít­juk ,a, pénz vásárlóértékét, az úgynevezett in­dexet, és ebből megál api tjük, hogy a békevi­szonyokkal összehaisonilítvia egy pengőnek vái­sárlóértéke ma 27 fillér. Lehet erről vitat­kozni, hogy ez egy átmeneti konjunktúrái, vagy hogy l iae áruhiány okozza ezt... (Donath György: A feketepiac alapján álllapítja ezt meg? — Zaj.) Nemi a feketepiac alapján. Ennek az indexnek összeállításánál csak a jegyekre kiadott ó-eilmiszierek árai irányadók és az a a mennyiség, amelyeket ia jegyekre adnak. (Z>jj.) Mert, ha nem ezt vésziem alapul & számításnál, akkor hamis síziámot kapok. A feketepiac áradt pontosan meghatározni senki sem tudja, azok hullám zárnak nemcsak időszakomként, hanem más körülmények foliytán is. Ha például,a Ke­leti-pályaudvaron több kofát lefognak, akkor a feketepiac árai mindjárt emelkednek. A szá­mítás alapjául tehát csak azt-a, hivatalos árat lehet venni, amelyet a hatóság állapított meg aa élelmiszerekre'. Ha a lakásbérek nem volná­nak rögzítve, és nem volnának rögzítve még bizonyos cikkek, akkor még rosszabbul nézne ki a do'og. Ma a, lakás, amely annakidején a normális kereseti viszonyok mellett, ,a, bér 25%-ába került, kevesebbe kerül, a,mi minden­esetre előnyös százalékot eredményez a számí­tásnáH. Ismételten iszóvátették, hogy .a> béreket arányba kell hozni ai megélhetési viszonyokkal. Bármennyire eli akarunk is zárkózni, ez előtt a tény előtt nem lehet szemethúmyni. Feketepiac! Miért van feketepiac 1 ? Mert nincs elegendő mennyiségű élelmiszer. Ha jegyre elegendő mennyiségű élelmiszert adnának ki. «fckor neun voInai feketepiac. Itt van például Svájc. Beszéltem valakivel, aki mastamáJbatt jött onnan haza*. Svájc igazán nem mondható agrárá'lamniak, nem mondható olyan ország­nak, ahol minden megterem, amire szükség vani. Úgy tudom, a magyar kormány nagyon előnyös búzakiviteli üzletet kötött Svájecal. Ott tehát az emberek nem olcsón, hanem drá­gán vásárolják meg kenyerüket* és Svájcban az élelmiszerek árai mégis alig emelkedtek. Nem mondom, hogy ott nincs feketepiac, de ez nem számottevő, ez nem jelent ott semmit sem, az embereik erre 'nincsenek ráutalva» mert ha valakinek normals igényei vannak, azzal az élelmiszerimennyiséggel, amelyet ott kap, ki­elégítheti igényeit. Ez a feketepiac oka. Most ezt a feketepia­cot meg akarjuk szüntetni rendeletekkel és olyian drákói törvénnyel, amelyet a Ház nem­régiben elfogadott. Ez a törvény azonban épp­úgy, nem lesz célravezető, mint ahogy nem célravezetői más intézkedés sem. Ahol halál­büntetéssel büntetik a feketepiacot, ott is van feketepiac, legfeljebb az áru drágább, mert a ri­zikó nagyobb. Tegye a kezét szívére mindenki, aki ezt a^ törvényt megszavazta, hogy ő még soha életében feketén nem vásárolt semmit. (Zaj jtibbfeől — Doná4sh Györgjy: Tegye a képviselői úr szívére a kezét. — Zaj.) Nem vitatkozom .-er­ről, mert vannak, akik Joe va Ujak, vannak, akik tagadják. (Zaj. — Dcfcúth Győr a y kö&beszol.) Elnök 1 : Donát kén viselő urat kérem, mél­tóztassék csendben maradni, Pey«r Károly: Az a munkás: aki egész nap «zenét és fát hord le. az a munkás, aki nehéz fizikai munkát végez öntődében vagy máshol, rá van utalva arra, hogy feketén vá­sárol jon, mert testének táplálása céljából erre szüksége van. különben, tönkremegy 'a:.mun­káé re je, tönkremegy az az érték, amdy egyet­len vagyona. (Űav van!balfelő !) Ez a munkás nem tud szalonna ^nélkül él.ni,_ és ha a sza­lonna ára 18 pengő lesz. annyit fog érte^adni, és weg fogja vásárolni akkor is, ha drágább lesz, mert éppen olyan szüksége van rá, mint a levegőre. Ha pedig ez így van, akkor igye­kezzünk a kérdést a józan ész szerint megol­dani, amennyire ez lehetséges, mert ezek a tör­vények és ezek a. rendeletek nem fognak célra vezetni. Tessék megfogni valakit, aiti ma Budapesten egy tojást 1 pengő 50 fillérért ad el, vagy tessék megfogni más valakit, aki más élelmiszerrel jön és cserél különböző árukért, ruhákéirt vagy egyebekért. Mindenféle lehetőség fennáll ennek kiját­szására. Azok jutnak a legnehezebb helyzetbe, akiknek ezekben az ügyekben ítélkezuíök kell, mert amikor a- bíró kilép a kapun, ő is azon gondolkozik, hol vásárolja meg azt, amire szük­sége van. (Zaj jobbfelől. — Rassay Károly: Ez így van!) A béreket arányba kell hozni a, megélhetési viszonyokkal. Lehetetlenség. hogy kétféle munkás dolgozzék. Az egyik olyan asztalos, aki hadiüzemből került ki és egv épületen dol­gozik; ennek órabére 80—90 fillér, plusz az ^a százalék, amely a kormányrendelet szerint öt megilleti. Ugyanezen az épületen dolgozik egy festő vagy mázoló, aki nem a hadiiparhoz tartozik, ennek bére 2:5—3 penző, sőt még en­nél is több. Lehetetlen^ áll apót az. hegy egy és ugyanazt a munkát végző emberek közül — ahol az egyik gyalul, a másik fest, de mind, nyájan ngyauazt a munkát végzik el — ' az egyik azért, mert hadiiparban van lekötve, nem képes megfelelő keresetre szert tenni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom