Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-347

422 Az országgyűlés képviselőházának 347 hogy azoknak sztellemébeni vizsgálhastsam a kiöcrmányaat ténykedéseit, ma pedig változatlanul ezeknek az alapelveknek figyelembevételével és vallásával, de talán más megvilágításban szerbínéiul eöst a tevékenységet vizsgálni. Bírálatom célja a következőt meg vizsgálni, hogy a magyar kormány hogyan vezette az, ország ügyeit a múltban, hogyan vezeti ma, illetőleg hogy eddigi tevékenysége alapján, bizalommal vi»elitethetünk-e vele szemben a jövőben. Egyszóval a magyar államvezetés ténykedéseit kell vizsgálnom. Ha azonban a magyar államvezetés ténykedéseit vizsgáljuk, akkor azzal kell elsősorban tisztában lennünk, mit tartunk a magyar államvezetés céljának és mikor tölti be az államvezetés helyesem a maga hivatását. A politika tudományos művelői és a , gyakorlati állaaniérfiak az államvezetés céljait igen; sokféleképpen saokták megjelölni, de azt hiszem, hogy éppen az országgyűlési előtt teljesem felesleges ezeknek felsorolása, annál is inkább, mert ezek többé^kevésbbé olyan elméleti célkitűzések, amelyek minden államraegyfiotrmán érvémyelsek vagy legalábbis érvényeseik; akarnaki lenni. Sokkal fontosabb szerény mézetem szerint azt eldönteni egy magyar embecrniefc és magyar törvényhozónak, hogy mi legyem a magyar államvezetés célja. Nálunk és bizonyára más nemzeteknél is szokásos dolog nemzeti hivatásról beszélni. Ilyen magyar nemzeti hivatást sokan fedeztek fel s a t. Ház falai között is sokszor hallottunk nemzeti hivatásról beszélni. .Hallottunk olyanokat, hogy a magyarság hivatása az, r hogy a nyugati kultúrát közvetítse Kelet felé, mások viszont éppen ellenkezőleg azt «mondották: a magyar hivatás az, hogy Kelet kultúráját közvetítse! a Nyugat számára. Legtöbbször azt hallottuk, hogy a magyarság legfőbb hivatása a kereszténység és az ágynevezett európai civilizáció, az európai kultúra védelme a Kelettel szemben, és így tovább. Folytathatnám a számunkra szinte parancsoló módon hirdetett hivatástok, feladatlök felsorolását órákon át, ezekben azonban rendszerint az a legérdekesebb, hogy a magyarság: hivatását ille+clég mindig csak arra iái kérdésre adnak feleletet, hogy mivel tartozik ez a nemzet a többi nemzetnek és sohasemi abból a szempontból, hogy mivel tartozik önmagának. A Gondviselés; eizeiriint mindlen tieremtimémynék, van hivatása, mert hiszem az Úristen Senkit és semmit sem helyezett a világmindenségbe céltalanul, hanem miniden teremtmény számára földi célul, félreér fche>tetlenüi legelsősorbam önmagának és fajának fenntartását jelölte meg. (Űgu van! jobbfelől.) Higgytjük el, t. képviselőtársaim, hogy mint minden nemzet, úgy a magyarság számára is az a legelső nemzeti hivatás, hogy a maga megmaradásáról és íemm maradásáról

1 gondoskodjék. (Igazi Ügy van! Tavs a jobbo'ld-iionl) Gondoskodjék elsősorban a maga biológiai értelemben vett állományának megmaradásáról ék fenntartásáról, másodsorban pedig gondoskodjék a nemzet biológiai állományától elvá-, laszthatatlan szellemi értékek megőrzéséről és fejlesztéséről. Ha tehát azt vizsgáljuk, hogy a • magyar államvezetés megfelel-e azoknak a kívánalmaknak, «amelyeket vele szemben a törvényhozás állíthat, akkor azt kell megbírálnunk, hogv a magyar államvezetés kellően gondoskodott-e. illetve gomdloskodik-e fajtánk megmaradásáról iéfe fejlesztéséről, illetve szellemi értékeink megőrzéséről és fejlesztéséről ülése 1943 november 30-án, kedden. T. Ház! Ezzel kapcsolatban természeteién rögtön felmerül a kérdés, hogy mit nevezhetünk tulajdonképpen magyar népi állománynak, mit tartunk magyar értékeknek. Sajnos, ezt a problémát a múlt rendszerint elhanyagolta, pedig nyilvánvaló, hogy minden intézkedésnek, minden törvénynek csak egyetlen értelme van: miaga a magyarság, maga a magyar nép és maguk a magyar értékek. (Űűii van! a közéven.) Szívesem magyarázták nekünk, hogy at ma« gyairság ai magái népi tisztaságában tulajdonképpeni már nem is, él és hogy mindaz, amit magyar szellemi értéknek* magyair kultúrának tartunk, csak idegem befolyást eredménye. (Mozgás.) Tagadhatatlan, hogy a magyarság faj illáig kevert, de nem kevertebb, mint Európa más nemzetei. (Ügy v ml Ügy van! a középen.) Hiszem ezeknek a nemzeteknek nincs is már olyan lényeges, a többitől merőben elütő faji jellegzetességük, mint például a fehér- és a színes fiaijták közti különbségi Azért van ez, mert az Eiurópa lakosságát alkotó fajok évezredek során keveredtek, bár meg lehet állapítani, hogy ez a keveredés nem mindenütt egyformái módom memt végbe és éppen ennek ,a keveredésnek különbözősége adja az egyes nemzeitek különbözőségét is. A franciái népben más arányblam foglalnak helyet^ az északi és földközitemgeri fajtához tartozók, imimt például a svédekben. Oroszországban temérdek a turáni, törökös éa balti elem, Spanyolországban, ha találunk is ilyeneket, de mindent bizonnyal igen keveset. Egyszóval míg a nemzeteket lényegesen megkülönbözteti mindaz a hatás, amelyet rájuk évszázadok során gyakorolt a környezet, azonkívül mást 04 nyelvük, nem azonos a kultúrájuk, stb., stb., megtalálhatók mégis azok a különbségek is, amelyeknek gyökereit az egymástól elütő származásban kell keresni. T. Ház! Itt nálunk Magyarországom is kétségtelem tény, amit ma már a tudományos bizonyítékok egész serege is alátámaszt, hogy a Magyarországon lakó népesség túlinyomó többsége mas isi azokat a faji elemeket őrzi magában, amelyeket őseink a nagy keleti pusztaságokról hoztak magukkal. (Ügy vatnl Ügy vam! ai középen.) Valóbam keveredtünk történelmünk során, de hála Istennek nem olyan méjrtékbeini, hogy az ősi magyar jellegzetességeimket teljesen elszínteleníthette volna, még kevésbbé, hogy sízármazástudaitunktól megfosztihatott volna. Van tehát tiszta magyarság, amely nemcsak nyelvében), hamem; Származásán biam, fajtájában is sajátosan, jellegzetesen egyéni. (Ügy vomi a Wzépevn.) Ugyanígy vagyunk azonban a magyarság szellemi értékeivel, egész magyar kultúránkkal is. Nemcsak nyelvünk eredetien ősi, hanem vam eredetiem ősi művészetünk isi, vannak eredetien! magyar gazdálkodási módsizereink, van eredeti magyar építészetünk, stb., stb. Legtisztábban népünk és^ nyelvünk őrizte meg ősi jellegét, bár mindkettő keveredett. Sokkal nagyobb volt, az elliszíotelenedés kultúránk terén;. Különösem a felsőiblb rétegek nem vonhatták ki kultúrájukat a más európai műveltségek hatása alól Vissizatérve már most arra, hogy a magyar államvezetésnek elsősorbam a magyarság ég, a magyarság szellemi értékeinek fennmaradásáról kell gondoskodnia, nyilvánvalóvá válik, hogy a magyar államvezetésnek is az a legeilisőrendű költelessége, hogy gondos munkával kutassa fel és tisztázza, mi az, ami valóban mar