Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-347

420 Az országgyűlés képviselőházának 347, munkanélküliség, seit egyes viszonylatokban egyeneseni munkáshiány mutatkozik, de ká ne emiékeznék még a nehéz és sötét esztendőkre, amikor a mezőgazdasági válság ideáén a maigyar földmunkásság száz- ég. százezrei alig tudtak munkáhoiz jutni, amikor egy földmunkáscsalád évi kereset© 100—150 pengő volt csupán és

w széles rétegek hallatlan szegénységben tengődtek. A háború a munkásrétegek elhelyezkedésében és életviszonyaiban nagy eltolódásokait hozott, de csak a niapi gondokat oldotta meg és inem biztosított, ment nem is biztosítható tt íe rétegeik életében szerves megoldást Mindenki tudja, hölgy a háború után a kétkezi munkájára, mint egyetlen életbiztosítókra utalt földmunkásság mindent életkérdése és problémája egész nagyságában újra jelentkezni fog, de más munkásrétegeké is, amelyek ma a felfokozott ipari termelés területén találtak elhelyezkedést. Ez a kérdés, ha számbelileg kisebb mértékben, a szellemi munkával foglalkozó rétegeiknél is fel fog vetődni. Ezekbe, a súlyos problémákra már most gondolnunk kell, ha el akarjuk kerülni azokat a megrázkódtatásokat, amelyekre beszédében a miniszterelnök úr is célzott és ha, biztosítani akarjuk az ország nyugodt belső fejlődésének feltételeit. Előrelátó intézkedéseket, részletes terveikig menően kell előkészítenünk az átmeneti időre, hogy napokig se maradjanak munka és kereset nélkül azok a tömegek, aimelyeknek kiifejezettem háborús természetű munkája feleslegessé válik. De hangsúlyozni szeretném, hogy nemcsak átmeneti intézkedéseikre van szükség, nemosak arra,, hogy a Legveszedelmesebb hónapokat valahogyan átéljük, de átfogó, organikus reformokra), amelyek a nagy néprétegek soirsát, boldogulását biztosabb alapokra helyezik. Ezt mindenkinek akarnia kell az országban, aki a békés fejlődés híve és elkerülni kíván minden reivoluciót. Nekünk meggyőződésünk, hogy a széles magyar néprétegek életkérdései egy egészséges, jól átgondolt, pénzügyileg megalapozott becsületes földbirtokreform nélkül meg nem oldhatók. (Ügy van! balfeffl.) A földbirtokreform kérdésének széles irodalma van ég nagyon sok vita folyt már körülötte ebben az országban. Ez maiga is mutatja, hogy a kérdési itt van; és megoldásra vár. (Ügy van! btdfelől.) Ebben a kérdésben csak az alapél veket szeretném leszögezni, amelyeket én és pártom vallunk. Mi ebb ein a kér^ désben, mint minden' másban a magántulajdon jogi és erkölcsi eiismeréséinieki elvi alapján állunk, tehát tisztességes megváltásra gondolunk. Külön js hangsúly ózzuk, hogy atz, 'egyházi, kulturális és más nemzeti célokat tápláló és földbirtokban: fekvő vagyonok vagyoni és jövedelmi állagát biztosítani kéli és hangsúlyozzuk, hogy biztosítani y lehet. Az az álláspontunk, hogy a földbirtokreform, mint aizt nagyon szeretik hangoztatni, nem elsősorban Itermelési kérdés, de nagy szociális és nemzeti kérdés, amelynek megoldása nélkül a széles rétegek sorsa bizonytalan és a nyugodt nemzeti fejlődést súlyos zavarok hátráltathatják(Úgy van! ügy van! balfelől.) Az a meggyőződésünk, hogy a jövőben a közlekedési eszközök óriási fejlődése miatt is éppent azokban a termelési ágakban leszünk csak versenyképesek, amelyekben a kisbirtok határozott fölényben van <ai nagyüzemmel szemben. Min- , den szempontból a kisbirtokrendszerre való ülése 1943 november 30-án, kedden, teljes áttérést tartjnk szükségesnek. Sorrendi tekintetben a legsürgősebbinek a házhelyakció országos végrehajtását, általaiban legalább eddigi törvényeink végighajtanának haladéktalan előkészítését és biztosítását tartjuk fonr tosnak. De ismételten hangsúlyozzuk, hogy mindezeken felül etgy új organikus földbirtokreformra is szükség van. Népességünk eltartása szempontjából, de az ország gazdasági életének egészséges fejlődése szempontjából és egyéb szempontokból is, mi is szükségesnek tartjuk iparunk további fejlesztését, de hangsúlyozzuk, hogy ennek az iparfejlesztésnek nem szabad más termelési ág rovására történnie. Az új ipari létesítményeket lehetőleg vidéken arányosaní elosztva kell elhelyezni. Iparfejlesztésünkníek alkalmazkodnia kell az ország agrárviszonyaihoz, s a lehetőség mértékéig a mezőgazdaság áltajll produkált nyersanyagok fel dolgozásiára kell berendezkednie. Az ország belső biztonságát, a nyugodit fej'lődés lehetőségét igaizságosabb és szociálisabb jöyedeleméloszilás megteremtésével íte biztosítani kelíl. A magyar jöviedeiletmeloiszlás háborúelőtti vagy akár mostani arányltiallanságai egészséges 'társadalomban fenmt nem tarthatók. Számos mód van airra, hogy ezek az aránytalianságok megszüntetheltőkl legyenek. Ezekiről most nem akarok szólani, csak közteherviselési rendszerünk szükséges reformjárai utarlok, amelynek be kell vezetnie a létminimum adómentességét minden vonlaién és gondoskoidnii kell az igazán progresszív adózás" bevezetéséről. T. Képviselőház! SzociáUls kérdéseink megoldása terén is sok feladat vár még reánk! A szociális biztosítás rendszerét kii kell terjeszteni és általánossá kell tenni. Kf kell

1 terjeszteni teljes mértékbent az ország földművelő, gazda és munkás lakoságára! és egyéb rétegeire is, mint a kisiparoisságra, a kereskedőkre. Nem tarltható fetam aiz az állapot, hogy az ország lakosságának egy:

;

lk rétege részese a szociális biztosítás előnyeinek, a másik pedig ki van azokból zárva. A ma fennálló helyzet igiazságtarlan, társadalmi nyugtalanságok! okozója lehet, de káros

1 a nemzet egészségles fejlődése szempontjából' is. Általánossá kell tenni a szociális biztosításit és bármi erőfeszítésbe kerül is, a háború után meg keli szüntetni lehetőleg minden ember számára m:inden létbizonytalanságot. E biztositásniaki 'tehát magában kell foglalnia a betegség, baleset, rokkantság, öregség esetére és al véletlen mutaikanélküliség esetére szóló biztosításit. (Benes Zoltán: Már megvan! Nem kell importálni!) Tisztában vagyunk azzal, hogy csak gazdaságilag erős nemzet végezhet eredményes szociális munkát, ezért szükségesnek tartjuk mezőgazdasági és ipari tetrmeléslink minőségi és meninyiségi felfejlesztését, viszont meggyőződésünk az js, hogy komoly és becsületes szociális gondoskodás nélküli mancs igazi gazdasági prosperitás. A társadalmi kiegyenlítődést anyagii vonatkozásokon túj a szellem és a lélek területén is szolgalmi szerdtnők. Meigiszüntetni az indoko>latlán elzárkózást az egyes társadalmi rétegek között, aminek előfeltétele egymás jobb megismerése, de feltétele ara idejét múlt előítéletek és beidegzettiségek leküzdése is. Soki fontos nemzeti kérdésről lehetnie még megemlékeznem a jövendő; szempontjából' is, de csak a szer int em legfontosabb akialt soroltam fel. Sorsdöntő dolog, hogy ezekben a kérdésekben megtaláljuk a belső megegyezés útját. Ha a