Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-347

Âz országgyűlés képviselőházának 3471 szerződésben megállapított célokért ás kölcsönös .megegyezés alapján. (Derültség és felMaáitáso\U a )szêlsobculoldaîon: Ismerjük!) Ez azt jelenti moszkvai szemüvegein át olvasva, hogy a szovjet biztosította magának, hogy az angol és amerikai megszálló csapattok esetleges zavaró befolyásától függetlenül joga yam a maga katonai, politikai és gazdasági erejének alkatmázasával bolsevizálni Európát. '(Ügy van! Úgy van! a szélsőbaloldalion. — Baky László: Ezi az igazság! — Mozgás jobbfeti&l.) T. Ház! Az egész kép világosan áll! előttünk és legfeljebb az a kérdés támadhat fel bennünk: vájjon Oroszország' micsoda aggodalmakat táp 1 állhat egyáltalán az európai kisállamok szövetkezéseivel szembein. Hiszem ez az ag

: goda Ima addig jogosult, amíg van az európai kontinensem egy másik, nagyhatalomi. De tisztán áll előttünk, hogy ha bekövetkeznék az, ami nem fog bekövetkezni, t. i. Németország összeomlása (Taps és felkiáltások] a szélsőbaloldalon: Nem bizony!), akkor nines európai hatalom, amelyre egy heterogén állaimsaovetsóg támaszkodhatnék, akkor nincs erő. amely az orosz penetrációt ilyen vagy olyan »formában feltarthatná. (Ügy van! úgy van! a szélsőbauolidkäoM.) Anglia legyen talán az, a hatalom, amely ezt a feladatot elvállaljál? Az aa Anglia, amely jórészt ledvesztette klereskedelmi hajóparkját, amely saját területem rengeteg pusztítást szenvedett' és fog még szenvedni? (Ügy van! ügy van! a szé) őbWoldahn.) Az az, Anglia, amely elháborúskodta külföldi tőkeelhelyezéseit és aimely gazdaságilag és pénzügyileg, Amerika árnyékává vékonyodott? Az az Anglia, amelyet a szociális forradalom réme fenyeget, amelyet, ha le is tud küzdeni, csiak nagyon keserves belső (küzdelem és Anglia imperialista kilátásait átimieinetileg nagyion megtépázó belső szociális fejlődés útján tudja? És még egyre nem gondolnak sem az itthoni, sem pedig a kinti jó urak: jártra, hogy vájjon mi lenne a német nép reakciója, ha ebben a küzdelemben alul maradna. Talán a Hou henzoMeirmek jönnének vissza, vagy újból a kellemesen langyos és mérsékelten rosszillatú weimari pocsolya terjedne szét Németoirsaágban? (Egy hang a szélsőbaloldalon:. Brüning!) Ha beállna ez a vliághalált lehelő tragédia, a németi népnek menekülése esaíki az oroszai való szövetségben lehet — tűzvörös előjellel'.. (Felkiáltások a saélsőbaMMalon: így van!) i Mindezzel szemiben egyet hallunk, t. Ház! Függetlenséget, szabadságot akarunik, hazánkat féltjük a porosz csizmától! — Nem az oirosz, a poirosz csizmától — A pocrotsz csizmából mi sem kérünk, ezen az alapon egyetlenegy magyar emberrel nem lehet beszélni. (Ügy van! Ügy van! — Élénk taps a szélsőbaloldalon.) De mondjuk meg az igazat: eddig vajmi kevés rosszat láttunk a porosz csizmától, hanem inkább két kedvező bécsi döntést láttunk. A porosz csizma bevonult Prágába, a magyar baka bakancsa pedig »bevonult Kassára.. (Úgy vam! Úgy van! — Élénk taps és éljenzés a szé*>sőbido\ dalom) Egyről pedig a| szabadság szabadalmazott harsonásai nem szeretnek beszélni, arról, hoiyy , ha a némtet erő megtörnék, vájjon eljöhétne-e egyáltalában Európa számíára olyan világ, amelyben ilyen fogalmakról, mint haza, vagy szabadság, beszélni lehetne? (Za,/ és felkiáltások a szés&baloldalon: Úgy van! — Palló Imre: Majd Türkesztánban elmélkedhetnek rajta!) ütése 194Ù november 80-án, kedden. 381. Fennáll, t. Ház, a szláv expanzió veszélye, hol békés, hol harcos formában. A természetes támaszkeresés a nemszláv elemeknél az alapja a magyar-német egymásra utaltságnak. Mosr különben kiéleződött ez a veszély. Nem íiréfa és nem ijesztgetés, amikor mi pátnszláv-zsidóboilseviki világimperialisiziti'kius fenyegetésrőt beszélünk* (Ügy %an! a szétsőbalo dalon.) Máris próbál bekeríteni minket északról a tervbevett cseh-szoivjetorosz barátsági és segélynyújtási egyezménnyel, délen pedig Tito bandái hordozzák ennek a vörös világimperializmusnak lobogóját. Adjunk hálát az Űr Isteuinekt, hogy van Európában erő, aimely ezt a végzetet a kontinens fejei felőli hősies harcával' el tudja hárítani. (Ugy van! Ügy van! Élénk taps a szélsőtmhlda lom és a balközép*e\n. — Felkiáltások a szélsőbal oldalon: Éljen Németország! Éljen a ménüet hadsereg! — Hosszantartó élénk) taps a szélsőbaloldalon. — Raj ii is s Ferenc: Éljen Magyarország! — Maróthy Károly: Éljen Hitler! — Éljenzés és taps a szélsőtbaloldalon— Kállay Miklós miniszterelnök: Nemi fogják megköszönmi, hogy ki akarnak maguknak közös eszméket sajátítani, — Zaj. — Kjállay Miklós minisz érelnök: Ezek olcsó trükkök, uraim, de nem Magyarország felé szólnakl! Nem Magyarországnaki szóló trükkök! — ÉlênU taps a jobbolddïomi — Zaj a szélsőbaloldalon}. — Egy hang <a szíélsőbcdoldalon: Látjuk, asajtóbam mit csinálnék! — Maróthy Káiro'y: Ügy látszik,, az a memoranduml a közös eszme! — Foh'ionos zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek! vitéz Imrédy Béla: T. Ház! A zajban nemi vettem ki vil'ágotsan a miniszterelníök úr szavait, de úgy hallöttani, az volt az értelme szar vainak, hogy amit most mondottam, ez a mondat nemi Magyarországnak szól. hanem másfelé. (Egy hang a baioldMön: így vam!) T. Ház ! Éh megmondtam a porosz csizmáról a véleményemet olyan, világosan, mint itt a Háziban még senki (Ügy van! a szélsőbaloldé'on.) és el fogok még egyebet is mondani, éppen ezért van erkölcsi jogosultságom multamnál fogva is. hogy határozottan visszautasítsam ezt az inszinímiciót (Hosszantartó élénk helyeslés és taps a szelsabaloldrílom. — Rapcsányi Lászó: Ez férfias 'beszéd, miniszterelnök úr! — Folytonos nagy zaj a széls&bdoldalon. — Rapcsányi László: Ez a becsületes beszéd! — Elnök többször csönget <— Folytonos nagy zaj. — Zsdmboki Pál közbeszól.) Elnök: Rapcsányi képviselő urat rendreutasítom, mert üti a padot és ezzel a terein békéjét jobbam: feldúljai. — Zsámboki képviselő urat kérem, ne szóljon közbe, ne fokozza a zajt. Általában kérem a képviselő urakat, őrizzék me\g higgadtságulklat. vitéz Imrédy Béla: Azérít is jogom, van erről beszélni, mert — nem akartaim) megemlíteni, de kiprovotkiáljáík beillőiéin az ell'eumondái&'sail — nem biszein. hogy a t Háznak vollna még egy tagja, aki fiával együtt kínt lett volna ebben a háborúban, mint én. az első vonalban» (Ügy van! Ügy van! Nagy taps ú szélsőbaloldaloni — Egy hang a széisdbaloldalon: Vegye fel a mundért a minisztereDnök úr! — Zaj a jobboldalon. — Egy hang jobbf elől: Szóval érdemeket keresünk? — Maróthy Károly: Nagy dolog etz! — Andréka Ödön: Ki voit az? A miniszterelnök úr volt kinft? — Egy hang jobbfé öl: Korpomay is ott volt!) Elnök: Csendet kérek! Kéremi a képviselő uraikat, ne méltóztassanak ilyen komoly időikben! személyes kérdésekkel foglalkozni. (Zaj és fétfi'tálMwk) a g&é.'sőbaloldálon: A mitoip&èër* elnök úr kezdte! 4- Antal István nemzetvédelmi