Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-341

30 Az országgyűlés képviselőházának 341. mind áremelést jelentettek!, köztük több olyat, amely elsőrenidű közszükségleti cójkkeki, vagy élelmiszerek árát 100 százaléknál is jobban emelte. Ezért jutottak a dolgozó tönnegek még súlyosabb helyzetbe'és ezért van szükség arra, hogy a kormány ismét revízió alá viegye a bérek ügyét* mert ez elkérüihe tétlenül szükséges. Felkérem a kormányt a parlament nyüt színe előtt, bogy a súlyom helyzetbe jutott munkásságon, a munkabérek rendezésével, illetőleg a drágasági pótlék megfelelő mérték ben való felemelésével segítsen, A helyzet azért is súlyos, mert ai július 1-el kibocsátott rendeletben a bérek rögzítése is foglaltatik- ami azt jeleinti, hogy pénzbüntetés terhe mellett tilo» a munkabérek felemelése. A munka Itat ók ezt nagy eilőiszereteittel használják ki és még a jogos béremelések elől is teljesen elzárkóznak, így az alacsonyabb bérek sem emelkedhetnek magasabb színvonalra- (Lili János: Ezért van munkafeketöpiac!) Az ipari munkaügyi felügyelőség nem segít a helyzeten, mert egyrészt olyan hosszadalmas az eljárás, hogy a végét bevárni nagyon nehéz, másrészt olyan alacsony bérszínvonallal hasonlítják össze és ennek megfelelően bírálják el azután a beérkező kérelmeket, hogy a legtöbb esetben a kérelmeket elutasítják. Az árak (rögzítését is elhatározta a kormányzat, biztosítani azonban nem tudja, annál tökéletesebben van ellenben biztosítva a bérek rögzítése, amit fel kell ,oildanh mert a legjogosabb munkabénecDielési kérelmek is kielégítetlenül maradnak. K_öztudoinású az isi hogy a minimális munkaíbérmegáílapító bizottságok a legkisebb munkabért olyan alacsony színvonalon állapították meg, amely messze elmaradt az élettől és ezért ma a dolgozó tömegek átlagos kereseti színvonala olyan alacsony, hogy abból a normális emberi megélhetést biztosi tani neim lehet. Panaszbizottságok felállítására van szükség, olyanokra, amilyenek az első világháború idején is voltak. Szükség van égy ilyén pártatlan fórumra- amelyhez a munkás jogos követeléseivel fordulhat és amelyben ott van, mint annakidején, a munkásság képviselete. Ott előtárhatja az alacsony munkabérekre vonatkozó bizonyítékait, A megfeieiö munkabér kialakítására tényleg a legalkalmasabb a kollektív szerződéseik bevezetése. Ezt a kormánynak kellene előkészíteni és törvényes mtézkedésekkel alátámasztani. A kollektív szeiir ződésiek foglalják magukban a mindenkori helyzethez alakuló munkabérekéit, ((Jzermann Antal: Idejét múlt dogmák!) amelyeknek betartásáról a kollektiv szerződésben megjetelolt módon történik gondoskodás. A kollektív szerződések mindenkor hasznosan működtek közre a termelési béke fenntartása érdiekében. Errevaló tekintettel a (kormánynak elő kell segítenie a kollektív szerződések kötéséneik lehetőségét, mert ilyen módon lehet kiküszöbölni azor kat a termelési zavarokat amelyek különösen akkor következhetnek be* amikor a Uauitermelés megszűnik és a béketerm élésre való áttérés munkája folyik. Vannak olyan iparágak, — mint például a scuksao-rosítóipar — ahol évtizedeik óta kozos megállapodás tárgyát képező kollektív szerződéssel biztoisltják nemcsak a munkabéreket, hanem általában a munkajogi viszonyokat is* A soikszorosítóiparban a termelést hosszú idő óta nem zavarja semmi, mert a ütése 1943. november 22-én, hétfőn munkavállalók jogait a kollektív szerződésben lefektetett pontozatok védik. De a munkáltató is megtalálja érdekeinek védelmét a kollektív szerződésben és így munkáltatói ég munkavállalói közös érdek a kollektív szerződés fenntartása, mert az ipari béke, illetőleg a termelészavartalansága ilyen módon biztosítható. A legkisebb munkabériek -mem alkalmasak az ipari béke vagyis termelés folly touoisságának biztosításiára, ezért kérem az iparügyi miniszter urat, hogy, terjessze ellő végre a koèIftlktív! szerződésiek megkötésének eliolsiegítábéirö vonatkozó törvényjavaslatot. A kollektív szerződések 'törvényes védelme egyedül nem eilegendő. Szükség Man a kollektív szerződésben foglalt és általában a szociálpolitikai törvényekben, rendelkezésekben foglaltak el'Lpjiiőtzéisére is. Bebizonyított tény, hogy a kormány rendelete alapján éiletrehívotí' ellenőrző bizottságok feladatuknak! nem feleltek meg. Magam is tagja vagyok, ilyen; bizottságnak és tapasztaltból tudom jól, hogy azzal a hatáskörrel és azzal az éivi egy-két üléssel képtelenség a; [szociálpolitikai rendiéi etek és törvények betartásáról gondo-ilkodhi. De még kevésbbé lesz lehetséges a jövőben a kollektív szerződések betartását ellenőrizni, ezért Uisiyaniosafk e)Ikerülhetb;tTenüil szükséges«

1 az üzemi választmányok bevezetésére vonatkozó tör vjélny javaslat előterjesztése. Hallottunk már helytelen megállapításokat az üzemi választmányokról, amelyeket üzemi tanácsoknak neveztek és működésüket úgy tüntették fel, mintha a gyár vagy üzem igazgatósága helyett a; nninkájsiok aíkíaiüniák az üzemekben, a vezető szerepet vinni. (Czerniann Antal: Nagyon úgy hangzik!) Eiriről szó 'siuos. Az üzemi választmányok valójában kormáuyrendé'liejtben megállapított feltételek mellett működnének. Jog- és hatáskörükéit is szabályozná ez a rciDfdeíltet, ée a rendeletben joiEtofb nyernéínek a szociálpolitikai törvényeikben és rendeletekbeal foglalt rendelkezések betartásának ellein*•Őrzésére is. Meg kell végire érteni, hogy a munkást nem szabad) munkajogából, az úgynevezett munka alkotmányból, kiszorítani. Nagy szükség vam erre, mert a munkás ságinak sommiféle üzeími alkotmány nem áll rendelkezésére. Joigaünatk

1 érvÉnyeslMésére oaalkj ai független, »zabád szakszervezetek ereje áll segitségéire, (Czerniann Antal: Mäjga még itt îaœM) azonban a mai rendszer és a; kivételes törvények alkalmazása:, mia tt ez a védelem szűkebb keretet közé szorult. Meg kell végre érteni azt is>, hogy a munkiási is van olyan fontos %• nyieizio.ie. a termelésnek, mint a, munkáltató, ezért biztosítani kell számára azokat a jogokat, amelyekre a racionalizálással és a gépesített ten íme léssel kapesoilathaini szüksége vájni. A mai viszonyok között mindez nemi lehetsélgesv» miért is- félő, hogy a kifejezett tilalmi és fegyelmi lilendeilkfeztisiek (követlkeztéhen fzjlAntézésre nem kerülő elfojtott munkásproblémák niagy iszociálisi feszültséget halmoznak fel, aniely kirobbanhat és a termelés érdekeit veszélyeztetheti. Mindezek megelőzése céljából •szükséges az üzemi alkotmány, az úgynevezett üzemi választmányok megteremtése, mert ezeken keresztül tudhatja a munkás munkajogi és egyélb termelési kívánságait illetékes helyre juttatni é§ elinltéztetni. Legyen szalbad felhívnom még az iparügyi miniszter úr figyelmét a családi pótlék