Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-341

Àz országgyűlés képviselőházának 341. ügyére is, amely téren tagadhatatlan, hogy tör térni valafml az utóbbi időben. A munkáwok gyermeknevelési pótlékát ugyanis felemelték 5 pengőről 1 pengőre, két gyermek után 5 pengőről 8 pengőire, háramí gyermek után 9 pengőre és mégy gyermek után 10 pengőre g-yerimekenkimt. Ez azonban! olyani csekély mértékű emelés, amely metssze alatta marad a fennálló szükséglétnek. Ha eat, összehasonlítjuk aa állami alikalimazottak iegaliacsonyabib ' gyermeknevelési pótüiéklc&mi részesülő kategóriájával, akkor w kétséget kiiizáró módon meg; állapíthatjuk, hogy a munkások gyermekei •rendkívül rossz elbírálás alá esmeki. Err© való tekintettel kéreimi az iparügyi miniszteir urat, hiogy a munkások gyermeknevelési pótlékát: vegye isméit, fontolóra ési állapít&oini meg olyan összeget, atmiely a mai időknek jobbani megfelel. Ha ezen a téren nem történik intézkedés; t'óliő, hogy a munkásság sioiriaiban nagy

1 elkeseredés támad, amelyet: mjindeni körülmények között jó volna levezetni. A gyermekvédelmi pótlékot ki ikelii terjeszteni minden' mumkásrai egyaránt. Egészem kibírhatatlan, most már, hogy csak iaiaoks a munikások részesülhetnek gyermeknevelési pótlékbaini, akiknek olyan üzemiek lem van szerencséjük dolgozni, ahol az évi munkáslétszám átlaga 20 főt meghalad. Rendkívül niagy szálminal vaunak olyiain munkások, akik saját hibájukon kívül nemi dolg'ozhatíiiiaik! olyaaí üzemekbein, lahol aa évi átlagos munkáslétszám 20 főt meghalad, ezért ezek neSmj részesülnek gyermekeik után gyer, iiiiekinevelésii: pótlékban.' Igazságtalan és hátrániyoKi helyzet eiz (Úgy vtifaj a sgélsőbab dalon,), amelyet minden körülmények között meg kell válítaztlaitni, A gyermeknevelési pótlék bevezetése óta imár hosszú idő telt el és szeriniteimi, mai már meglelhetne találni a módját iámnak, hogy miképpen, lehet a gyermeknevelési pótlékot; 'minden munkáéira egyaránt kiiterjeszteinii. A gyermeknevelési pótlék 1939. január 1-én lépett életbe. Azóta csaknem öt esztendő teilt el. Ez az öt; esztendő feltétlenül elegendő voliti adóiknak w tapasztalátoknak a ímegfiizerzésére, amelyeknek alapján a gyertneknevelasií pótlék! minden munkásra egya ránt kiterjeszthető. T. Képviselőház! Ezekben foglaltam össze az iparügyi tárcára vonatkozó észrevételeimet. Beszédeimet természetesen szűkre szabtam éisi sok) más kérdésit! elhagyltamLazért, mert nem; állt rendelkezésemire elég idő, Áttamíulmá,ií,yoi2itiam ai' költségvetést ás mivel azt /tapasztaltam, hogy az általaim megjelölt célok abban megfelelően szolgálva nincsenek, az ápiairügyi tárca költségvetését sem pártom, sem iái magáim nevében, nem tudom elfogadni. • Elnök: Szólásra klövetkezik (a vezérszónokjokl köizüíll? Haala Róbert jegyző: Szűcs Kálmán! Elnök: Szűcs Kálmán képviselő urat illeti a szó. Szűcs Kálmán: T. Ház,! Az iparügyi miniszter úr költségvetése indokolásában összesürítve ismertéti a munkatervet, az^ 1944., év munkaprogram m iát. Az indokolás néhány bevezető mondata élesen világít rá arra, hogy az iparügyi -miniszter úr és az irányítása alatt működő minisztérium ipari helyzetünk teljes ismeretében, á legjobb szándékkal és legnagyobb tudással végzi azokat a feladatokat, amelyeknek hiánytalan megoldásától függ ipari termelésünknek s az iparban foglalkozülése Î94È. novemher È2-én, hêtfÔri 31 tátották nyugodt munkájának biztosítása. A költségvetés számadatait én a magam 'részéről nem kívánom boncolgatni, de- a költségvetés alkalmával megállapítom, hogy az a legteljesebb és leggondos abb körül ekintéssel,-mindenrí

i kiterjedő figyelemmel vau összeállítva. T. Ház! Magyarországnak bánya- és gyári üzemein kívül 256.000 önálló kisiparosa vau. Családtagjaikkal é& alkalmazottaikkal együtt a számuk meghaladja az egymilliót. Ügy gondolom, nem lehet tőlem rossznéven venni, ha e felé a nagyszámú iparosság felé igyekszem a t. Ház figyelmét iráyítani és főként az innen adódó problémákkal foglalkozni. Ezt annál is inkább szívesen teszem, mert rnagami is közéjük tartozom'. Azonkívül igen kevesen vagyunk; még, akik az iparostársadalom nevében hallattatjuk hangunkat az ország tanácskozó házában. T. Ház! Ez a 256.000 főnyi önálló iparos, családjával és alkalmozattaival együtt, egész élete beállítottságánál fogva érintve van abJban a nagy kérdésben, vaj'jon milyen lehetőség fog fennállani a« ipari termelés számára, amikor a háborús termelésnek meg kell szűnnie éts a békebeli termelés állapotába kell átállania, hogy az akkor rendelkezésre álló anyag mennyiségét hogyan fogjuk átállítani ismét a ibékealapra. Hogy az iparügyi miniszter úr számára igen nagy feladatot jelent az átállási probléma, ezt érezteti a miniszter úr, mikor a költségvetés indokolásában ezt mondja (Olvmsa): »Ipari teljesítőképességünk fenntartása és lehető fokozása mellett az átmeneti, és, békegazdasági féladatainknaík mgoldására is már most fel kell készülnünk, minthogy az ipar átállítása hosszabb időt vesz igénybe, és megfelelő előkészültség utáni lehet csak az átállítással járói veszteségeket elhárítani és az akadályokat), nehézségeket csökkenteni.« Igen tömören fogalmazott munkaterv &z. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy az iparügyi miniszter úr elsőrendű feladatának látja a biéketermelésre való áttérés előkészítését, mert a miniszter úr mondja, hogy »az előbb idézett megállapítás szellemében

1 történt az 1944. évi munkaterv kidolgozása«. A miniszter úr tehát teljes egészében ismeri ennek a kérdésnek nagy horderejű fontosságát s mint mondja, foglalkozik ezzel a problémával, az ipari teremelés átállításával. T. Ház! Az ország iparos társadalma, az ország munkaadói és munkavállalói egyformán terjes bizalommal tekintenek fel az iparügyi miniszter úrra. Ebből fakadó őszinteséggel és bizalommal — amelyet a miniszter úr iránt érez — juttatja el a miniszter úrhoz azt a kívánságát, hogy a minisztérium kebelében már most állítsanak fel egy ügyosztályt* amelv kizárólag a háborúutáni ipari átállítás feladataival foglalkozzék és azt készítse elő. Magam is tisztelettel kérem a miniszter urat, hogy amikor ezt a kérelmet megfontolás tárgyává teszi, erre a célra fedezetről gondoskodjék a költségvetés keretein belül vagy azon kívül, Ennek a tervnek megkezdéséhez és kidolgozásához ma milliók sorsa fűződik. Mi — az iparosság — úgy találjuk, hogy a háború befejezése utáni átmeneti idők csak az egész ország munkaterületét átfogó és tervszerű, irányított termeléssel vészelhetok át, míg kivárjuk azt az időt, mikor az ipari termelés^