Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-347
Az országgyűlés képviselőházának 347. ülése 1943. évi november hd 30-án, kedden, Tasnádi Nagy András, vitéz Tors Tibor és Krúdy Ferenc elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — Az állandó összeférhetlenségi bizottság határozatának bejelentése Pecsornik Ottó országgyűlési képviselő összeférhetlenségi ügyében. — Áz 1944. évi állami költségvetésről a pénzügyminiszter törvényjavaslata. Hozzászóltak: Inántsy-Pap Elemér előadó, vitéz Imrédy Béla, Laky Dezső, Szöllősi Jenő, gr. Teleki Béla, Tildy Zoltán és Donath György. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: Kállay Miklós, Antal Istoán, báró Bánffy Dániel, Bornemisza Géza, Csatay Lajos, vitéz Lukács Béla, Reményi-Schneller Lajos, Zsindely Ferenc. (Az ülés kezdődik ééletôtt 10 óm 9 perckor.) (Az elnöki széket vitéz Tors Tibor foglalja el.) Elnök: A t. díáz ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Mocsáry Ödön, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Szabó Gyula,'a íavasiatoik ellen felszólalók jegyzésére pedig Porubszky Géza jegyező urakat kérem fel. A t. Ház tudomására hozom, hogy t a(z állandó összeférhetlenségi bizottság meghozta határozatát Pecsornik Ottó képviselő úr összeféThetlenséigi ügyében. Kérem a jegyző urat, hogy ezt a határozatot indbkolásávaí együtt felolvasni szíveskedjék. Mocsány Ödön jegyző {olvussa): »A képviselőház állandó Összeférhetlenségi bizottsága 1943. évi nolvember hó 25-én tartott ülésében Kováén Pál ós társai Csáktornyái lakosok által Pecsornik Ottó országgyűlési képviselői ellen az 1901:XXIV. tic 1. és 7. §-ára való hivatkozással tett összeférhetlenségi bejelentés ügyéljen ,a házszabályok 62. §-a alapján lefolytatott tárgyalás során megtartott zárt ülés bem a következőleg határozott: Pecsornik Ottó országgyűlési képviselő ellen az összeférhetlenségi bejelentésben» felhozott valamennyi ügyben négy szavaziaittal: egy szavazat ellenében kimondotta, hogy a további eljárást megszünteti, mert a bizottság beható tanácskozás után megállapította, hogy a képviselő ellen bejelentett ügyek egyike sem alK almas, arra, hogy annak alapjánazösszeférhetlenséget, akár a házszabályok 62. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján az állandó összeférhetKÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XVIII. i lenségi bizottság megállapíthatná, akár az ugyanezen §. b) pontja: talapján az előkészítő eljárás lefolytatiható legyeim. A bejelentőik öt esetet jelölteik meg bejelentésükben, mint amelyek miatt az országgyűlési képviselő ösiszeférhetlen helyzetben lehet. 1. Az 1901:XXIV. te. 1. §-ába ütköző összeférhetlenséget láttak a bejelentők abbam. hogy Pecsornik Ottó országgyűlési képviselő egyben Csáktornya község bíráját is volt. Az állandó összeférhejtlenségi bizottság minden kétséget kizáróan megállapította, hogy iái képviselő eze>n megbízatásáról még október hó 1,9-ón kelt levelében jogérvényesem lemondioitti, ezért az eljárást ez ügyben meg kellett szüntetni. 2. Az 1901:XXIV. te. 7. §-a alapján tettek összeférhetlenségi bejelentést azon a címen, hogy az országgyűlési képviselői édesanyjának — akivel közös háztartásban! él — vendéglője van. Ezzel kapcsolatban a bizottság megállapította, hogy nincs olyant jogszabály, amely szerint aiz országgyűlési képviselő össze terheitlen helyzetiben lenne ilyen viszonyból kifolyóan. Arra vonatkozó am pedig semmi adat nem merült fel, hogy a képviselő a vendéglőben akár közvetve, akár közvetlenül is részes lenne. 3. A közéleti tisztaság szemszögéből láttak ösiszeférhetlenséget fennforogni a (bejelentői; i amiatt, mert nevezett képviselőaiek mézes'ka! iács üzeme van, amelyhez a nyersanyag {euf kor és liszt) hatósági kiutalás tárgya. A bizottság ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy az összeférhetienség tekintetében 51
