Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-347

370 Az országgyűlés képviselőházának 34 fennálló jogszabályok és a bizottság egész eddigi gyakorlata — amely mindenkor sízem előtt tartotta az írott jogszabályok mellett a közéleti erkölcs és tisztaság inatlan törvényeit is- — nem tüntetnek fel olyant esetet, melynek következtében a képviselőre nézve összeférhetlenség állhatna elő abból kifolyóan, hogy az engedélyhez kötött ipara folytatására szükséges nyersanyagokihoz a háborús viszonyok miatt hatósági kiutalás alapjain jut hozzá» A bizottság egyébként vizsgálat tárgyává tette azt is, hogy a képviselő iparát milyeni mértékben látták el hatósági kiutalás alapján nyersanyaggal és a beszerzett hatósági bizonyítványból megállapította, hogy a mézeskalácsos ipar gyakorlása szempontjából a kiutalt menynyiség rendkívül csekélynek mondható. 4. Nyilvánvalóan tévesen hivatkoznak a bejelentők a községi törvény 75. §-ára is. miiért is a bejelentésnek e részét a bizottság teljes egészében mellőzte. 5. Végül ugyancsak a közéleti tisztaság szemszögéből állították összeférhetlennek! a. képviselő úr azo

n helyzetét, hogy nevezett »egy nyomda, könyv- és papírkereskedés tulajdonosa is. ezek az üzletek pedig az ő révén csaknem valamennyi közmegrendelést megkapnak. A bizottság a bejelentésnek ezt a részét igen heható vizsgálat tárgyává tette, mert az 1901 : XXIV. te. 5. §-ának 1. pontja bizonyos körülmények fennforgása esetén összeférhetlenségetállapít meg az országgyűlési képviselőre nézve, ha aa. a kormánynialk szállítója, vagy vállalkozója. Az elrendelt bizonyítási eljárás során azonban! semmi olyan adat nem merült fel, melynek alapján legalább ítélethozatalra elő lehetett voílna készíteni a bejelentésnek e részét. Az állandó összef érhetlenségi (bizottság a bejelentőket is felhívta arra, hogy e nagy általánosságban megfogalmazott állításuk bizonyítására- jelöljék) meg, hogy az a nyomda, amellyel az országgyűlési (képviselő csendestámsii viszonyban van,, milyen közintézményeknek, milyent értékű szállításoklat végez és e szállításiokra vonatkozóan van-e a nyomdavállalat és egye® közintézmények között sizerziődéfeeis viszony. A bejelentők azonban ilyen adatokkal szolgálni nem tudtak, sőt meghallgatásuk során csupám szociális szempontokra hivatkoztak, melyekkel ösiszeegyeiz!tethetétlennek látják, hogy az országgyűlési képviselő többféle ipart gyakoroljon. Egyébként úgy látta a bizottság, hogy az 1901:XXIV. ta 5. §-a 1. pontjának b) alpontja lett volna ez ügyben alkalmazandó s.a felhozott adatok az e törvényhelyen megkívánt előfeltételek fennforgását nem bizonyították. Ezek alapján az állandó összeférhétlenségi bizottság kénytelen voit megállapítani, hogy a birói tisztséggel kapcsolatban összefér^ hetlensélg esieifce nem forog fenn, s a többi eset sem alkalmas arra, hogy azokat a bizottság ítélethozatalra előkészítse, ezért az eljárást meg kellett szüntetni. Az eljárás sotrán költség: nem merült fel, s így e részben intézkedni nem keltett. E határozat nyomban kihirdettetvén, .arc érdekelteknek ez úton tudomására adatott. K, m. f. Huszovszky Lajos s. k., az állandó öszszeférhetlenségi bizottság elnöke. Boér Ágoston s: k., az állandó.összef érhetlenségi 'bizottság jegyzője.« '., Elmötk: À Ház a bejelentést tudómásul veszi. Napirend szerint következik az 1944. évi al'. ülése 1943 november 3Ö-án, kedden. (ami költség vetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása, (írom: 806. sz.) Mielőtt az eliőlaidó úrnak a szót megadnám, a t. Ház tudomására hozom, hogy a javaslathoz az egyes^ pártok a következő vezérszónokokat jelentették be: a Magyar Élet Pártja es az Erdélyi Párt Laky Dezső, Teleki Béla gróf, Donath György és Mezey Lajos képviselő urakat. a Magyar Megújulás Nemzetiszocialista Pártszövetség vitéz Imrédy Bé]i

a képviselő urat, a Nyilaskeresztes Párt Szöllősi Jenői képviselő urat a Független Kisgazdapárt Tildy Zoltán képviselő urat, a Kedresztény Nélppárt Zichy János gróf képviselő urlat. a Kárpátaljai Képviselők Csoportja Bródy András képviselői urat. a Polgári Szabadság Párt Apponyi György gróf, képviselő urat, végül a Szociáldemokrata Párt Peyer Károly képviselő urat. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Inántsy-Pap Elemér előadó urat illeti a szó. Inántsy-Pap Elemér előadó: T. Ház! (Halljuk! Haltjuk!) Méltóztassanak megengedni, hogy a tárgyalás alatt álló törvény javaslat egyes rendelkezéseinek) ismertetése előtt a magyar múltba visszatekintve, a magyar költségvetési jog kialakulásánakí bérrdésévei foglalkozzam. A rendi országgyűlés adómegajaulási joga a magyar alkotmány« sarkaliatos rendelkezései közé tartozott. Fel is ismerték a rendek ennek a jelentőségét és féltékenyen őríztéik azt. Ezt a, -sarkaliatos jogot azután oly kép gyakoroltaik, hogy az adók megszavazása előtt a királytól sérelmeik orvoslását kérték és igyekeztek kieszközölni. Ez az adómegajánlási jog később kibővült az állami' költségvetés megállapításának, végrehajtása ellenőrzésének jogává. Á magyar alkotmány ezt a költségvetési jogot csak 1848. óta ismeri. A független magyar feleJl'ős minisztérium alakításáról szóló 1949. évi III. fc«. 37. §-a ugyanis kimondja, hogy a minisztérium az.ország jövedelmeinek és szükségletein ek klimun ká 1 ásat or szággy ülésii miegvizsgálás, illetve jóváhagyás végett évenkint bemiutatni .liartoziik: az alsótáblánáik Ezzel a rendelkiazéissel az országgyűlés imiagához vonta az állami költségvetés tisztán köztgazgatásíi funkcióját és a költségveüéis az ájllami titok homályából a nemzet nyilvánossága elé kíerült, atzt tartva szem előtt, hogy a népképviselet elvéből • kifolyólag^ miaga a nép választott képviselői útján állapítsa meg azokat a terheket, amelyeket az állam érdekéiben vállalni hajlandó. Az első rendes állami költségvetést az 1869. évi -államai költségvetésről szóló 1868. évi L. te. foglalja magában, amely már bruttórendtezerben készült és a fejezet előirányzatát címekre és részben rovatokra osztja. T. Ház! A költségvetési jogot közelebbről vizsgálva meg kell állapítanunk, hogy a kölltségvetés megállapítása lényegileg közigazgatási funkció és az a körülmény, hogy ezt a jogot az országgyűlés gyakorolja, nem változtat ' a funkció természetén. Az állami költségvetés tehát elsősorban közigazgatási jelentőséggel bír és ez a költségvetés több, mint olyan pénzügyi szabályzat, amely a kiadások és bevételek