Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-346
Äz országgyűlés képviselőházának 346: i tásával kapcsoMban felszabaduló tőkéket ellenőrzés ladá kelli venni. A tőzsde funkcionálását helyre kell állítani, hogy itt isi felszívhassuk a felesleges tőkéket Végül, ha már a búzakötvénynél tartunk, tegyük lehetővé a tömegtakarékosságot megfelelő áruigérvények 'bekapcsolásával, például családi haizakrai, mezőgazdasági gépekre stb. (Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: Akkor a búzakötvényt! ellenzi? Ez ellenmondás!) Az add- és hitelpolitikának kéz a kéziben kell dolgoznia. Nem lehet eél, hogy kellő jövedelemmel meni rendelkező adóalanyok súlyos adóterhet viseljenek. Itt ki kell térnem a családi részvénytársaságok, helyzetére, amelyeknek istápoliását annyival is inkább a pénzügyminiszter úr figyelmébe ajánlom, mert ezek az úgynevezett családi részvénytársaságok lesznek hivatva majd, aa átmeneti időben, >az államháztartás egyensúlyát megvédeni. T. Ház! Joggal mondja minderre a pénzügyminiszter úr, hogy elgondolásaim idealisztikus színezetei bírnak. Ezek keresztülviteléhez tényleg olyan közszellem szükségeltetik, amelyet» sajmos, neim tap aszta Ihatunk és csak olyan társadalmi légkörben, valósíthatok meg, amely a mai rendszerben szinte utópiának látszik. A pénzügyminiszter úr áldozatvállalást kér a közérdek szolgálatában; Ezzel önkéntele- . nül ,a közösségi gondolat igen helyes útjára tér, de kérdem tisztelettel, lehet-e a közérdeket szolgálni s ennek szolgálatát a társadalom széles rétegeitől követelni, ha azt látjuk, hogy a szerzési và^y áthatolhatatlan, indái akadályoz zák az előrejutásit, ha bűnös magánérdekek mindig és mindenütt inkább honoráltatniak, mint, ,a nagy és a nemzet létét biztosító' követelmények. A kormány a helyett, hogy irá nyítana, inkább mondhatnám, teátrális megnyilatkozásokkal véli a nemzet társadalmát ' vezetni és a jövőre megnevelni. Soha, de soha nem lesz sm államh a tal óimnak olyan alkalma, hogy üdvösen vezieissten, mint éppi6aa a mai időkben, amikor a, nemzet létét ési jövőjét fenyegető háborús helyzetben a társadalomiban megvan a hajlandóság a vezetettségre. Merni és .akarni kell tudni éis őszintén hinni az iij idők új szellemében. Csakis ezzel lehet .a magyarság vezető pozícióját a Dunamedencében biztosítani. . A pénzügyminiszter úrhoz intézem szavai mai akiben látok invenciót, hogy több eréllyel és következetességgel hajtsa végre jónak vélt elhatározásait és a nemzeti társadalom •. ösztönszerűen' érzett kívánalmait. Ha látni fogjuk ezt, akkor higyjé el nekem, amilyen mértékiben ma bizalmatlanok vagyunk, ugyanolyan mér tékben fog elismerésünk megnyilatkozni, A költségvetést nem fogadhatom, el. (Élénk éljenzés é$ tctps a szélsőba'oldalon. — A szónokot üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Nyilas Ferenc jegyző: Bálás Károly! Elnök: Ráilás, Károly képviselő urat ill-ti a szó. Bálás Károly: T. Képviselőház! Miután több oldalról úgy kormánypárti, mint ellenzéki oldalról szóvátették a költségvetés összefüggését a gazdasági helyzettel, a pénzérték romlásával, legyein szabad orrevonatkozólag megjegyeznem, hogy a jelenlegi költségvetés megbírálásánáí sohasem szabad szem elől téülése 1943 november 29-én, hétfőn. 34/ vesztenünk azt, hogy háborús költségvetéssel van dolgunk, mert & modern háború, mely többé-kevésbbé totális háború, teljesen megváltoztatja az egyes államok gazdasági helyzetét és háborús kényszerállapotokra alakítja azt átA legfontosabb változások abban állanak, hogy a . termelésnek mind nagyobb része alakul át háborús termeléssé, amelynek jellemző sajátságai, hogy a szükségleti javak termelése ajmint azt annyi oldalról hangoztatják — ezzel szemben összezsugorodik. De összezsugorodik a termelési javak termelése is és legfeljebb azon a téren marad fenn, ahol háborús jószágok előállításáról van szó. Ez a folyamat kétszeresen érezhető azokban az országokban, amelyek a világpiacoktól távol esnek és Hokádszerű helyzetben vannak, mint jelenleg többékevésbbé Magyarország is. Míg a mezőgazdasági szükségletet kielégítő jószágkészletünket a termelés úgy ahogy biztosítja és ebben a teJkintetben önellátóak vagyunk, annál j oh ban összezsugorodik az ipari szükségletet kielégítő cikkeink termelése, annál nagyobb szükséget látunk a legfontosabb cikkekben, így elsősorban textíliákban, ruhában, cipőben stb. Ezzel szembén növekszik a háborús termelés. Ennek cikkei azonlban nem kerülnek osereforgalomba, hanem nagyrészt elhasználásra, megsemmisülésre vannak szánva. Csakhogy a háborús cikkek termelése is, amíg; egyrészt nem produkál normális tárgyaikat a csereforgalom számára, másrészt azonban — hogy úgy mondjuk — termel munkabéreket, nyereségeket, vagyis duzzasztja ezzel szemben a pénz-oldaltAz életet, a megélhetési költségeket, azok' a pénzösszegek, azok a vásárlóerőmennyiségek jelentik elsősorban amelyeket megélhetési költ- • s égek gyanánt a szükségleti cikkekért vagyunk kénytelenek kiadni. Az értük fizetett árak, tehát a, szükségleti cikkekért fizetett árak jelzik az élet olcsóságát vagy drágaságát és minél ritkábbakká, minél fogyatékosabbakká válnak ezek a szükségleti cikkek, ezeknek készletei, természetesen annál nagyobb áldozatokat vagyunk hajlandók ezért meghozni a vásárlómennyiségekben is, amelyek rendelkezésre állanak, vagyis annál nagyobb a kereslet, amely a szükségleti cikkek felé fordul. Látjuk azonban, hogy ennek dacára a háborús termelés is produkál a másik oldalon munkabéreket és vállalati nyereségeiket, amelyek mint egyre szaporodó pénzbeli vásárlóerőtöbbletek jelentkeznek és párhuzamosan szerepelnek a szükségleti jószágok termeléséből és eladásából származó vásárlóerőmennyiségekkeL így minden nagyobb háború következményeként okvetlenül elő kell, hogy álljon a vásárlóár őmennyiségeknék a szükségleti javakkal «zemlben való relatív megduzzadása. Ezt seninriféle bűvészettel elkerülni nem lelhet, ez olyan szükségszerű folyamat, amely elő kiell, hogy álljon és amely nagyrészt attól függ, hogy a háború meddig tart és mennyire totális. Minél hosszabb és minél totálisabb a háború, természetesen annál komolyabbá és nehezebbé válik uz a jelenség, amelyet, mondom, eltüntetni nem lehet Ha még figyelembe vesszük ezek mellett, hogy. a szükségleti javak mennyisége okvetlenül zsugorodik és ezzel szemben a munkabéreket és nyereségeket szolgáltató háborús terme. lés változatlan, vagy fokozódó menete mellett 48*
