Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-346
Az országgyűlés képviselőházának 346 következtében felemelkedtek anélkül, hogy ennek a megnöivekedett keresetnek bizonyos jövedölmitöbíbíet jelentősége volna. Ellenben az, aki most ennek a béremelésnek a kapcsán a; 3600 vmœoé óyi jövedelmet elérte, illetőleg túlhaladta, ha ha vis jjövtedlelme 300 pengő, havi' 16 pengő jövedelmi adót fizet, ha havi jövedelmié 400 pengő, akkor már havi 20 pengő jövedelmi adót fizet és ez így emelkedik tovább. Természetesen az ipari üzemeknél ez kellemetlen meglepetést okozott és; nyugtalanságot is keltett aiz iparvidékleken, (Egy hang a szélsobalaldïlon: Joga san!) annál inkább, mert például az állami üzemek munkásai, mint államit alkalmazottak, ez alól teljesen mentve vannak. Azért kérem a pénzügyminiszter urat, méltóztassék megfontolás tárgyává tenni azt, hogy nem érkezett volna-e el az ideje annak, hogy a jövedelmi adó kiszámításának alapját, ezt a 3600 pengőit egy bizonyos megfelelő magasságra felemelni méltóztassék. A másik kérdés, amelyre ugyancsialk a jövedelmi adóval kapcsolatban!, fel akarom hívni a pénzügyminiszter úr figyelmét, az, hogy az általános, jövedelmi adónál! • 10.000 pengőn felüli jövedelemnél az évenként való bevallás kötelező, 10.000 pengő alul ai beváltás csdk akkor kötelező, ha az adóhivatali, a pénzügyi hatóság erre felszólítást aid, illetőleg ha felmondja az adót és ha 50 százalékkal emelkedett az illető jövedelme. Az idők változása! következtében ezek; a rögzítéseik ma már nem felélnek meg, kérem tehát a pénizügyminiszteír urat. tegye megfontolás tárgyává, nemi volna-e helyes özeiknek a rögzítéseknek: megszüntetése mellett etgy olyan megoldást találni, amely szefrint elrendelné a jövedelmi adóalapnak mindem évben kötelező bevallását, tekintet nélkül ezekre a határokra, annálí is inkább, mert a jövedekni adóra vonatkozó törvény erre módot is ad. t a pénzügyminiszter úrnakT. Képviselőház! Az illetékek terén is van egy anomália, ez pedig elsősorban a hősi halottak örökösöidési illetékére vonatkozik. Kérem a pénzügyminiszter urat, méltóztassék ugyamicsak megfontolás tárgyává tenni azt, hogy nem volna-e módjában a pénzügyminiszter iVruak a hősi halottak esetében az örökösödési adóban egy lényeges, érezhető kedvezmény nyújtását megszavaztatni, annál is inkátok inert azok, aliik egy hősi halott halála következtében jutnak hozzá az örökséghez, a legtöbb esetben, nagy százalékíban szegény emberek Ezek & biőlsi halott, áldozata következtében még kénytelenek az állam kasszáj álba befizetni egy olyan örökösödési illetéket, amely igaz ugyan, hogy egyszer vailamilfcor, a későbbi időben mindenképpen befutott voílna az államikasszába. mert valamikor csak meghalt volna az illető, de ez a hallali őt az ország védelmében idő előtt érte, éppen ezérii kétezereresen is méltányos, hogy a pénzügyiminiszter úr ezit a kedvezményt megadja. Bőségesen mtegtlalíáilja a pénzügyiminiszter úr ennieki ellenértékét a konjunkturális^ haiszonnak már tervezett és kimtojnkálás al'att álló adójában, amelyet az ország már erősen várTeljes bizalommal a pénzügyminiszter úr személye iránt, a költségvetést elfogadom. (Éljenzés és taps jobhfeíől. — A szónokot többen üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik*? Pornbszky Géza jegyző: Kabók Lajos! Elnök: Kabók Lajos képviselő urat illeti a szó! Kabók Lajos: T Képviselőház! A pénzügyi tárca költségvetéséből kiderült, hogy az állam ülése 1943 november 29-én, hétfőn. 335 az 1944. évre különböző adókból és állami jövedelmekből 3.644.261.000 pengőt irányzott előÓriási összeg ez, amelyhez ha hozzávesszük az egyéb tárcák 261 millió pengőt meghaladó és az üzemek közül 2000 millió pengős jövedelmét, kiderül? hogy az állami bevételek 5866 millió pengőt haladnak meg. Bármilyen hatalmas Összeg ez, mégsem elegendő a kiadások fedezésére, mert az állami kiadások a bevételeket 280 millió pengővel múlják felül. Amikor ilyen hatalmas összegre duzzadt az állami költségvetés, érdemes szemügyre venni, hogy miképpen oszlik meg az állam bevétele, érdemes megvizsgálni, hogy ez a hallatlanul nagyarányú teher hogyan oszlik meg: az egyes társadalmi rétegek között. Ha csak felületesen vizsgálom a pénzügyi tárca költségvetési tételeit, akkor is rögtön szembeötlik, hogy az állami bevételek nagyobbik tétele a közvetett adók összege, ameiy a nincstelen, szegény társadalmi réteget sújtja ^aránytalanul. Ha ezzel szemben figyelembe vesszük az egyenesadóbevételeket, akkor felületes szemlélet mellett is mégállapítható, hogy az egyenesadóknál aránylag kíméletesen bánnak el azokkal a társadalmi rétegekkel, amelyektől ezeket az adókat beszedik. A számszerű adatok perdöntőbben világítják meg ezt az állításit és ezért kénytelen vagyok megemlíteni, hogy a földadó 93*1 millió pengő, a házadó 173"4 millió pengő, a társulati adó és a társulati vagyonadó 132'6 millió pengő, vagyis ez a három adónem együttesen 3991 millió pengőt eredményez. Ha ezeket a tételeket összehasonlítjuk az 1943. évre megállapított költségvetési tételekkel, akkor kiderül, hogy a földadónál 45, a házadónál 9'5 és a társulati adónál 41°/o-os az emelkedés, a három adó együttes összege tehát csak 22°/o-kal emelkedik. Ezzel szemben megállapítható, hogy a jövedelmi adó összege 290 millió, a kereseti adóé 186*9 millió, vagyis a két tétel együttesen 476*9 millió pengő. Ha ezt összehasonlítjuk az 1943. évi költségvetési tételekkel, akkor megállapítható, hogy a Jövedelmi adónál 60, a kereseti adónál pedig 70°/o az emelkedés, vagyis a két tétel együttes összege 64°/o-kaI növekszik» Ez azt jelenti, hogy a gyengébb jövedelmű és keresetű, vagyontalan polgárokra arúrtvtalaoul nagyobb mértékben nehezedik az állam költségterhe. A pónzüíryi tárca íbevételeinek további kutatása utáni kiderül, hogy az általános foirgíalmiadó 905 míHiós hatalmas telte 1 e s fo^ya^ztáRi adó 307 milliós tétele még iblbban súlyosbítja a gyengekeresetű, -vagyontalan adóalanyok helyzetét, mért ezelket a terheket us-vanolyan ará.nvbam viselik, mint arailvem ará nvbani vannak kiróva a nagyjövedelmű társadalmi osztályokra. A szeszegyedárusítás 346 millió pengőt meghaladó összege. (Zai v szélsőhaíolda T mr.) ai fiO mi'l*ió pengős behozatalig vámiövedelem. az 575 millió oen^ős dohányjiövedék. a kÖTel 50 milliós sóiövedék és még s^ámo« e^yéb állami ''letek és kincstári részesedés terheli a szegény dnlsrozó uéprétegelket ugyanolyan arányban, mint amilyen! arányban viselik ezeket a terhe- , ket a dús jövedelmű! társadalmi Osztályok tagjai. Mindezek a számadatok külön-külön és együttesen kétséget kizáróan igazolják, hogy adórendszerünk helytelen és igazságtalan alapokon nyugszik, mert nem veszi figyelembe a dolgozók helyzetét és a közvetett adókon keresztül ugyanolyan arányiban sújtja ezeket a tár-
