Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-346
336 Az országgyűlés képviselőházának 846, ülése 1943 november 29-én, hétfőn. sad almi rétegeket, mint míásolkiat, amelyek vagyoni és kereseti viszonyaik folytán sokkal erőteljesebb mértékben tudnának részt vállalni terhek viseléséből. Ezért keli ezt az adóztatási rendszert antiszociálisnak, tekintenünk és újból csak azt hangoztatom, hogy mindaddig, amíg adórendszerünk ilyen alaposa épül fel, a kormány adópolitikájával a legélesebbem szembenálllunk és a lehető legjobban eil lehet ítélni az ilyen adóztatási rendszeri Ennek az igazságtalan adóztatási rendszernek következménye, hogy a bérért, fizetésért dolgozó tömegek a maguk szerény keresete után többszörösen adóznak. Mi veil-számos eljárás és felszólítás ellenére a pénzügyminiszter úr adópolitikáján nem változtatott, ezért újból fedi kell vetni a kérdést, vájjon meddig szándékozik a kormány az ilyen igazságtalan, antiszociális, a kiskere!-etfi tömegeket elviselhetetlenül! sújtó adóztatási rendszert fenntartani 1 Vajjlon hajlandó-e « kormány végre mérlegelni, hogy ez az igazságtalan adóztatási rendszer milyen nagy gyujtóanyagot foglalj magában és hogy az adózó tömegek menyire el vannak keseredve. hogy sorsukat helyzetüket a kormány nem érzi át és ilyen súlyos módotni terheli meg. őket az adózással ? Az alkalmazottaik kereseti adózásáról újból és hangsúlyozattani ki jelenítem, hogy' a jelenlegi helyzet nem tartható fenn tovább és ezért itt a parlament nyilvánossága előtt kérem, ai pénzügyminiszter urat, hogyi végre változtasson! az alkalmazotti keresetiadiórendszerém. Annak &1íbnérei, hogy ezt a kérdést a f felszólalt képviselő urak közül többen érintették, én is kénytelen' vagyok errőH szólni, annyival is inkább, mert olyan részleteiket is meg akarok említeni, amelyekről a felszólalt képviselő urak nem tettek említést. Az adómentes létminimum összege súlyosan kifogásolható, mert a pénzügyi kormány figyelmen kívül hagyja azokat a változásokat, amelyeik) a kerestek és a megélhetés terén) bekövetkeztek. Amikor ai kereseti adó adómentes létminimumát megállapították, pénzünk békebeli vá sárlőerejét vették figyelembe. Ennek ellenére megállapítható, hogy az adótörvények a békebeli gazdasági vifíizonyok figyelembe vételével az értékhatár megállapításánál igen szukkeb lűen jártak el- mert kereseti adó alá vonták a heti' 20 pengo't meghaladó alkalmazotti jövedelmet. A heti 20 pengős jövedelem még békébeni sem szogált a miniimális megélhetés alapjául, ezért tehát, kétséget kizáróan megállapítható, hogy a békebeli létminium megállapítása isi helytelenül történt. Annál helytelenebb 1 m'a, atari kor a megélhetés és a keresetek teréni változások történtek. Miinidem más állítással szem ben megállapítható, hogy péuzíink /vásárlóereje lényegesen csökkent. A pénz csökkent vásárlóerejére való tekintettel most már elkerülhetetlenül szükséges az> adómentes létminámúm határának újabb megállapítása és erre vonatkozóan határozati javaslátolt isi terjesztek a képviselőház elé. Javaslom, hogy (olvassa)- »A képviselőház adjon felhatalmazást a pénzügyminiszter úrnlaki, hogy az alkalmazotti, kereseti adó alól mentes létminiumuimnak összegét a jelenlegi heti 20 pengő helyett heti 60 pengőre, a jelenlegi havi 80 pengőt havi 240 pengőre fölemelhesse.« Az^ alkalmazottak kereseti adója éppétni &z az adónem, amely a legbiztosabban, mindem késedelem és hiány nélkül'folyik be az állampénztárba. Az alkalmazott keresetét meg meg sem kapja, kézhez sem veszi, a kereseti; adó Összege máris le van vonva belőle. Ennél az adónemnél tehát az államnak megvan az az elő nye, hogy minden felszólítási és végrehajtási kiöltség nélkül jut ennek a jelentő» adótételnek a birtokába. Méltán elvárhatjuk tehát, hogy az ilymódon befolyó adónál az adómentes létminimum összegét úgy állapítsák meg, hogy .a mai kereseti ég megélhetési viszonyoknak megfeleljen, vagyis mentésien' hagyja azokat a kereseteket, amelyek csak a legminimálisabb megélhetést fedezik. Határozati javaslatommal nem azit akarom elérni, hogy az alkalmazottak a kereseti adózás alól mentesüljenek, hanem azt, hogy a legminimálisabb megélhetésire való keresetet ne terheljék semmiféle adóval és minden adózási kötelezettségtől mentes legyen. A heti 60, illetőleg havi 240 pengőn felüli keresetnél is azt az eljárást kell követni, amely számos külföldi államban hosszú idő óta be va a vezetve, hogy a teljes kéréseit összegéből levonják ,az adóimentes létminimum összegét és az ilyen módon fennmaradó összeg kerül kereseti adózásra. Igazságtalan és teljesen tarthatatlan az a rendszer, amely .sízerint, ha valakinek a keresete a létminimumon alulmarad, akkor adómentes, ha pedig a létminimumot akár egyetlen fillérrel' is túlhaladja, akkor egyszerre olyan adótétel sujtjai, amely komolyam szap«> rítja azokat a kiadásokat, amelyek miatt az életfenntartás költségeit kell szűkebbre vonni. Az általános kere&eti adó rendszere és kirovása bizonyos vonatkozásokban kedvezőbben ítélhető meg, mint az alkalmazottak kereseti adója;, mert az úgynevezett szabadfoglalkozású kisiparosok^ kiskereskedők kiadásaikat levonásiba helyezhetik és csak a megmaradó ösz*zeg kerül általános kereseti adózás alá Ezzel szemben az alkalmazotti kereseti adózásnál semmiféle, levonás nincs figyelembe véve, habár az alkalmazottnak is vannak költségei, kiadásai, mint például a közlekedési költség, az Oti.-járulék % stb., amelyet teljes joggal le lehetne vonni és csak az ilyenmódon megmaradó összeget szabadnai alkalmazotti kereseti adózás alá venni; Amíg az: általános' kereseti adózásnál m felszólítási és a behajtási költségek lényegesen terhelik, mint kiadások, a, bevételeket, addig az alkalmazotti kereseti adózásnál — mint mondottam —•• ez egyáltalán nem jelent! kiadást, mert az alkalmazott minden halogatás nélkül, fizetésének felvétele előtt tartozik kereseti adóját leróni. Mindezek olyan szempontok, külön-külön és együttvéve!, amelyeik f igyelemhieveendők és kérem a pénzügyminiszter urat ennek mérlegelésére, mert azt a sok gyúanyagot, amely e körüil az adózási rendszer körül összegyülemlett, az általam felemlített kívánságok teljesítésével lehet kiküszöbölni. A pénz vásárlóerejének csökkenése folytán a jövedelmi adózás is elviselhetetlenül terhessé vált. A jövedelmi adómentes évi 3600 pengő szolgálati viszonyból származó jövedelem értékhatárának további fenntartása nemcsak, hogy súlyos, de egészen elviselhetetlen .terhet jelent a fixfizetósü alkalmazottakra. Amikor a jövedelmi adóra vonatkozó törvényes intézkedések a, szolgálati viszonyból származó évi 3600 pengőn aluli jövedelmet mentesítették, ez a' mentesség a kisjövedelmű magánalkalmazottakat éi& az ipari munkásságot teljesen mentesítette a jőve-
