Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-341
Az országgyűlés képviselőházának 341. ülése 1943. november 22-én, hétfőn 25 diipari szükségleteit, fegyvert adui a magyar katona kezébe éa lehetővé tenni, hoigy ezáei a fegyverrel az a magyar katona valóban meg is védelmezhess© a nemzetet, az oirozágol, az ellenségnek támadásaival szemben» éis mindezek mellett fedezni tudni éts fedezni: isi a nemzet polgári ipari szükségleteit, — már magában véve is óriási, rendkívüli mimikát! jelentő feladat. (Ügy vmi! ŰO)i vkm! jobbfejlői.) Ez a feladat 'azonban oagik egy töredéke, csak te'gy hányada ipao-ügyii kormá'Uiyzatuiuk mai tevékenységének, mert hiszen mindanynyian nagyon jól tudjuk, hogy céljaink megValóisítása és jövőnk biztosítása szempontjából előre is kell, néznünk, előre is kell gondolnunk, előre is kell dolgoznunk és meg kell oldanunk, vagy legalább is megoldásra élői kell készítenünk fiatal íöairmaiik teljesi'ilő'képesséigének lehetőiéig csorbítaltlanul tartása, - sőt emeléise nneillett a« átmeneti ég, békedpari termelés fcönntyűnek! egyáltalán nem mondható éis aévezhetö; feladatait. (Ezeknek az iparügyi kormányzatra, háruló felad at oknak elvégzése és teljesítésié — mint a költsé'gyetés indokolása, is kifejti és kifejezi — alapja, szellemei m iparügyi tiáirea költségvietésösiszeállításának és kidolgozásának s ennek a szeíleninekl kell; érvéinyesülnie> minden tárgyilagos bírál .altnál, amellyel ennek a táireának mindíen címéit, rovatát, tételét 'nézzük, vizsgáljuk ég bíráljuk. Kereken; ÎÎ6 millió pengő' — az állam egész. köttlsiélgvetéséhez viszonyítva szinte elenyészően csekély töredék — az iparügyi tarda költségvetési előirányzatai és szintéi fölmerülhet bennünk az a kérdés, hogy nem vagyunk-e túlzott mértékben szűkmarkúak a magyar iparral szemben, amely a mai időkben, a mai háborús időkben a! nemzet védelmezője, az elkövetkezendő békeidőben pedig a nemzetnek éltetlőlje kell, hogy legyen'. A nemeset éltetője a iszó legteljesebb és legszorosabb értelmében, mielrt hiszen ha túlintyioimóan mezőgazdasági termelésre berendezkedett. ország, nemzet ' is vagyunk, vájjon el lehet-e képzelni a békegazdálikodásban intenzív, mennyisé gíleg^ és minőségileg egyarálnt versenyképes mezőgazdaságot, ha a mellett vagy a mögött nem áll egy korszerű fejlett, minden igényit kielégíteni tudó ipair, (Űg/tf vm! jobbfelől.) elsőh ' sorban mezőgazdasági ipair, amely egyedül teheti versenyképessé, rentábilissá a magyar mezőgazdaságot. Kétségtelen, hogy nemzeti céljainknak eléréséhez . ég 1 nemzeti jövőnknek biztosítása szempont jáb ól mezőgazdaságunknak fej les ztése, mezőgaizdaságunk konszerűsí'tasei elengedhetetlenül szükséges, de aaífc hiszem, ugyanolyan 'elengedhetetlen és fontos- iparunknak fejlesztése, korszerűisiítéise, mert. 'hiszen csak egy milliárdos) mezőgazdája ági beruházással csak egy milliárdos: beruházási programmn&ik végrehajtásával nemzeti céljainkat elérni és biztosítani — azt hiszem — nem tudhatjuk. Enineik ai felifogástoimnak lahangsulyozasaval KÉPVISELŐHÁZI NAPLŐ XVIII. és szem előtt tartásával, mint ahogyan , azt minden esztendőiben tettem, a nélkül, hogy istaétléjsieklhei boesáltlkíozrLéks szeretném feil'hívn i az .iparügyi miniszter úr, smVesi figyelmét B( é~ hány általam fontosnak és sürgősnek gondolt és vélt iparügyi problémákra és ezek mielőbbi megoldásának feltétlen szükséges stégére. (Halíjuk! Haljak!) Mélyen t Képviselőház! Az ipar teljesítőképességéníelki, a teljesítőképesség fokozásának véges ai határa'. Az ipari teljesítőképesség mindenekelőtt az energiatermelés, legel sósodban a széntermeiles függvénye. A maximális] ipari szénszükséglet biztosítása, az a feladat, amelynek megoldásai nélkül az ipari kapacitás további fejlesztései, további növelése vagy egyáltalában a jelerilbgíinek biztosításiai semmi esetrei sem képzelhető el. Természetes azonban, hogy az ipari termelés, de) általában a nemzet ösisztermelési képessége szempontjából rendkívül fontosságú és koránt sem elhanyagolható a háztartási szénszükséglet biztosítása sem, természetesen az észszerű miniimuinra redukálva', amely kell. hogy kellő időben és feltétlenül a niemzet egyetemének rendelkezésére álljomL Tudhatjuk és tudjuk is igen jól. hogy ipari kormányzatunk az elmúlt esztendőkben mindem lehetőt elkövetett széntermelésünk fokozására és az adott leheitóVégek mellett az e-irnult esztendőben a széntermelést szinte a* maximumig' felfokozta. Csak ennek alapján és ennek eredményeként volt elérhető, hogy a külföldi szénbehozatal kiesései dacára és annak dacéra, hogy a külföldi jobb minőségű szénét egy már gyobb mienny.'lségűi belföldi kisebb minőségű szénnel kellett pótolni, még* ipari kapacitásunk emelkedései mellett isi ipari szénszükségletüMiket fedezhettük és ©mclCett, ha; a minimumra redukálva is a háztartási szénszükségletünket is biztosítottuk. Sajnos, az 1943-as esztendőben, tehát ebben az esztendőben, a széntermelés csökkenésével és visszaesésével kell száN raotvetnünk és ahogy értesülve vagyok; az előző évi termeléshez arányítva az ezévi szénitermelésünkniek előreüáthatólaig egy-két percentes visisizaesésével kell számolnunk. Széntermelésünk visszaesésének az oka, sajnos, természetes és kézenfekvő és ez a meglévő munfcaeirőhiánfy és sajnosv a teljesítmény v: : sszaeisése melliett a háború okozta anyaghiánytban, elsősorban; a vasianyaghiányban keresendő, amely vastanyag a faanyag mellett mint ai széntermieilési egyik remidkávül fontos termelési segédanyaga", tudjuk nagyon jól, esaki igen korlátolt mértékbeni állhat rendelkezésünkre. Mindeinesetre és végeredményben, a szén^ternielés az elmúlt évi termeléshez viszonyítva csökkent. Ez azonban semmi, körülimények között sieum méhet ipari teirmelesünkniek és az egyébként is már minimálisra redukált háztartási szénelllátásuniknak: rovására>. Egy lehetőség- maradt tehát vélieniényemi szeiint éspedig az, ha' a fősúlyt a: leggazdaságosabb felhasz4
