Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-341
24 Az országgyűlés képviselőházának 341. •tehát erősem érinti a ikisipa.pt , de a kisipar hivatása inkább minőségi áruk létrehozása, nem pedig mennyiségek termetese. Fontos az, hogy a szegényebb néposztályok a lehető legolesàbibam jussanak a legelemibb életszükségleti cikkhez, amilyen a kenyér, a ruházkodás, a lábbeli és a lakás. Akik ezeknél a« olcsó közszükségleti cikkeknél drágább cikkeket is meg tudnak fizetni, azoknak a kiszolgálására jöhet tekintetbe a kisipar. A háború utáni évek ipari feladatai kétfélék. Az egyik feladata az ipaamak, hogy a magyar mezőgaizdaságoti ellássa* maijdi a, eiziükséges gépeikkeè és általában a belföld ipari szükségletét elégítse ki. Ehhez tartozik többek között a kisiparnak anegfelélő gyepekkel való ellátása, &l mezőgazdaság átállításával toapcsioiatos gépek előállítása. Elképzelhető, hossizú évekig a magyar ipar termékeit jelentős réisízbem a belföldi piac is* fel tudná venni. Nyilvánvaló azonban, hogy á belföldi piac esiak a nemzeti jövedelemiből és a meglévő tőkékből! tud fizetni, tekintettel azonban arra, boigy a háború mindig a tőkéneik bizonyos devalválódásával jár és valami nagyon tőkeerős ország valószínűleg a háború után sem leszünk, már mosit meg kél! határozni azokat az irányelveket, amelyek mlellett exportálni tudunk, iaanelyek melletti közvetlenül a háború befejezése utam meg tudunk jelenni a külföldi piialcokoin, mert nyilvánvaló, hogy az átmeneti időbetm. amikor még a világ ipiairi versenye nem fejlődött ki teljes mértékben, sokkal könnyebb lesz piacokat elfoglalni és sokkáV kiöininiyebb üéisz ezeket későlblb is mielgtlartani, mintha csak évek múlva; próbál az ipar ilyen i rárnyban ter j esizkedni. Áz ipar decentralizációjának kérdése is akut lesz a háború után. (R. Vozáry Aladár: A miniszternek ez a kedvenc tételei) Mindanynyian érezzük, hogy nem egészséges állapot az, ha; Budapesten tömörül az ipar. Fontos, hogy vidéken is megteremtsük az ipartelepek előfeltételeit, főleg a-a energia és a nyersany átszállítás tekintetében fontos, hogy a vidéki ipar is éppen 1 olyan jól és könnyen juthasson hozzá nemcsak a nyersanyaghoz, hanem szakemberekhez 'és mindenhez, amire csiak szüksége van. mint a budapesti. Erre vonatkozóan is határozott terveket kellene készíteni. Ugyanígy határozott terveket kellene ..készíteni az átmeneti időre az építkezésekről és útépítésekről, mert hiszen megtörténhetik, hogy esetleg hónapokon belül, mondjuk egy féléven vagy egy éven belül reánk szakadnak ezek a problémák, akkor pedig már műszakilag* és oénzügyilear kidolgozott terveink kell. hogy legyenek. Nem vagyok bizonvo« abban, hogy ezek a részletes tervek, készen vannak-e. Ezzel kapcsolatban bátor vagyok a miniszter urnák egy javaslatot tenni: alakítson eg> szűkebb bizottságot a parlament tagjaiból, mégpedig mein az ipari szakemberekből, hanem a parlament egyéb tagjaiból, akiknek bemutatná ezeket a terveket és akik a tervekre észrevételeket tehetnének. A tervek készítéséihez úgyis^ kellőszámű szakemberre van szüksége a minisztériumnak, ha azonban majd arról lesz szó, hogy mely iparágak legyenek azok. amelyeket majd a békére is át akarunk menteni és exportképessé akarunk! tenni, ebben a tekintetben az ipari szakemberek, véleménye már nem olyan megbízható, mert hiülése 1943. november 22-én, hétfőn szén nem igen fogunk találni olyan ipari szakembert, aki azt mondja, hogy az én szakmámat pedig le kell állítani, mert az nem) leszi (rentábilis a háború után elkövetezendő nagy versenyben. T. Ház! Pártom politikai felfogásánál fogva a költségvetést nem fogadom el. mert nem visel tetem a kormány általános politikája iránt bizalommal, de ez nem akadályoz meg bennünket abban, hogy az ipar 1 érdekét elismerjük, megértéssel viseltessünk a miniszter úr iránti és mindenben a legteljesebb mértékben segítségére legyünk, ha arra szükség van. ElinÖk: Szólásra következik a vezérszónokok közül? Haala Róbert jegyző: Molnár Dezső. Elnök: Molnár Dezső képviselő urat illeti a saóv Molnár Dezső: Mélyen t Képviselőház! Bár végtelenül) rövid az időm az iparügyi kormányzatunk működésének és tevékenységének bírálásaira, de . lelkiismeretem azt dik táljai, hogy néhány szóval egészem rövidjén riefLelktáOjak előttem szólott kéipviselőtársaimniak a munkássággal, a munkáskérdóssel) kapcsolatosam előadott nézeteire. A miagam részéről is őszintén örülök annak, hogy a mai patrlaanent elsős orbam az 1944. évi iparügyi költségivetés tárgy alá sánáí a norímálisnál és a szokottnál nagyobb súlyt helyez a munkásság kérdésével való foglalkozásra és 'nagyobb mértékben hívja föl az iparügyi kormányzatinak figyelmét a» munkáskérdéseknek, a szociális problémáknak megoldására. Éni azonban túl sötétnek látom és tartom azt a hangot, azokat a megállapításokat, aímeliyelket főképpen az erdélyi pártnak igen t. képviselője a mrunkáskérdéseikikteil kapcsolatosam itt megemlített. Tudjuk mindannyian nagyon jól, hogy az elmúlt esztendőben. — és ez köztudomású, világszerte elismert — talián; éppen, Magyarország volt az, amelyik a legintenzívebbéin foglalkozott a munkás szociális kérdésekkel. (Úgy van! Úg\y van! jobbfeW.) és e tekintetben minden állam és ország 1 között szinte a maximálisra fölfokozta a színvonalat. Del mindenesetre felfokoztál annyira, hogy ,a magyar munkás szociális szempontok, a magyar injunlkás szempontjai a legjobban és a legnagyobb mórtlékben érvényesülve, föltétlenül egyenrangú országgá telték Magyarországot a nyugati bármely orszáigávail 1 . (Koróidy Tibor: Tehát nincs semmi baj!) Azt hiszem, nincs a magyar gazdasági életnek még e^y olyan munkaterülete, amelyeit a mai háborús idői nagyobb, súlyosabb, nehezebb feladatok ós megpróbáltatások elé állítanának, mint az ipar. Nemcsak a bálborús ipari teljesítőképesség fokozásai, » maximális ipari teljesítőképesség fokozásának szükségességei, de éppen ebből eredően a berendezések^ a fölszerelések gyorsabb, idő előtti elkopása és elhasználódásiam az utánpótlás, a felújítás és a korszerűségi követelményeik kielégítésének nehézségei és nem utolsó górhatni a háború természetes folyománya az ipari nyersaaiyaighiány. rendkívüli, sokszor szinte alig teljesíthető feladatok megoldását, elvégzését és teljesítését követelik a magyar ipartól. (Űgy van! jobb felől.) Teljesíteni a háborús ipari követelményeket, ellátni és állandóan pótolni a nemzet lia-
