Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-344
210 Az Ofszággyülés képviselőházának 344. hogy valaki ezt a feladatkört betöltse. Számolnia kell azzal, hogy minden hibáért, bajért ő ieielős, sízámiOdinia -keil azzal, hogy egymással ellentétes érdekekkel kell megküzdeni«!, aizoiiait kell egymáshoz igazítania és számolnia 'keli azzal, hogy munkáját sohasem fogja a közvélemény megelégedéssel kísérni. Ennek a feladaít( nak csak hétpróbás magyar ember {Ügy vun! Ügy van!), az állam szolgáiatábíain felnőtt, a közérdeket mindenlüior szentnek és sértbeteti ennek tartó férfiú tud megfelelni.. Az igazi államférfi azonban nem törődik a nemzet érdekében végzett intézkedések, pillanatnyi hatásával, mejii a jövő számára kell dolgoznia. Itt mindjárt beszédem elején köszönettel kívánok adózni a közellátási minisztérium egész tisztikarának, nemesak a központiaknak, hanem a vidékieknek, a közellátási bizottságok elnökeinek, a közellátási felügyelői kaidnak és tisztviselői karnak is, aikilk eb ben ai zavaró a világban, amikor mindenki elsiősorcban egyéni érdekeit ( nézi és iai pénz után rohan, helyt tudpak állni és éjt napot eggyé téve, dolgozna a&on, hogy úgy a termelő, mint a fogyasztóközöiniség minden rétege a körülmények által határolt lehetőségeken belül legteljesebb kisaolgálást kapbaisson. Illesse mindezért őket e helyről is ólszinte köszönet. (Êiâenzês és taps.) — Boros Jánois: Szegény jegyzoîï A másik, amiről most elöljáróiban akarok megemlékezni, atz, hogy hovatovább elmosódik a magylair társadalom lelkében az a tény, hogy háborúban élünk. A jóságos Isten eddig meg 1mentett bennünket attól, hiogy országunk területe hadszíntér legyen. De ennek ellenére is át kell éreznünk a közösséget azokkal a testvéreinkkel, akik velünk együtt, esz orszásr határán kívül, értünk is küzdenek, és tudnunk kell azt, hogy nem leihet minden igényt kielégíteni, minden panaszt orvosolni, minden sebet begyógyítani. Nem lehet úgy élni, ahogyan szeretnénk, ezért bizonyos lemondás, bizonyos nélkülözés, bizonyos önfeláldozás kell ahboizi, hogy a mai ímehéz idők kegyetlen megpróbállatásait eltudjuk viselni, nemzetünket és a magyar fajt ezen az alapon át tudjuk menteni a jioibbi jövő révébe. De be kell látnunk azt is, hogy ellsősopban a katonák ellátása, a betegek és hadi munkások élelmezése a magyar mezőgazdaság, minit a legnagyo'bb hadiüzem folytonosságának biztosítása, «I mezőgazdái?ági és ipari miuinfkások olyan ellátása szükséges, amely mellett azok fennakadás nélkül, lélekkel, felelősséggel és köte'léiHiség mellett végezhetik azt a munkát, amely nélkül nincs termelés, nincs közellátás és nincs háborús élelmezés selm. Ezt különö&en ïjftok felé kfeP hangsúlyoznom, akik, ha a: legkisebb kényelemről vagy szükségletükről kell is leniondaniok, vae-v hajszálnyira is nélkülözniök kell, már a, fennálló rendet, a kormányt igyekeznek felelőssé ten-mi. nem számolva azziaí. hoçr^ feíilföldi forrásaink elaoadt'pk. a belső források nem, 1 eléo^ésretaiek és' os&k ab't'ól lehet a s zük^A rietet kielégíteni, ami vam. Ravasz László mondta- egyszer . egyik be^ szédében, hogy nem lehet olyan politikáit folytatni, amilyet szeretnénk raafk olyant, amilyet lehet. Nagyon -ráillik ez a mái viszo-, nyokira s ezt mindnyájunkmak szem előtt kell tartanunk. T. Ház! A közellátás kérdése normális békeviszonyok között is gondja volt a mindenkori kormánynak. Egy egy aszályos esztendő, egy nagyobb jégverés vagy talajvíz pusztítása ülése 1943. november 25-én, csütörtökön. megrendítietíe a normális kereteket és gondot - okozott a kormánynak. Ez azonban nem volt katasztrofális, mert a külföldi piacokon mindenféle terményt bőven lehetett vásárolni, csak a valutáris kérdések és a szállítás problémája állt fenn, egyébként nehézségek nem mutatkoztak. Háborús viszonyok között azonlbian ez a r kérdés sokszoros jelentőséget nyer, mert háiboirús viszonyok közötti, normális termés mellett sincs felesleg, a közönség többet fogyaszt, nagyobb a keresete, bevétele, nagyobb a fogyasztókiápessége, a hadsereg pedig legtöbbször külön fogyasztóként jelentkezik a katonák fejadagjává 1 ' és a kettős ellátással. A katona otthon, a családjában is sokszor el van látva és emellett akár beinin, akár a harctéren teliesít^ szolgálatot, rnsga is ellátást igényel. Ha ez így van normális termés melllett, menynyivel rosszabb a helyzet, ha a háborús ellátás nehézségei mellé még rossz termések is jelentkeznek, mint amilyenek nálunk az utolsó három esztendőben^ tapasztaltba tők voltak. Ilyenkor azután egészen komoly gondot okoz ez a kérdés aa illetékeseknek, a kormán y szerr veknek és mindenkinek, aki intézkedésre hivatott és jogosult. Ez a körüllmény teszi nálunk nehézzé a helyzetet, mert három rossz, esztendő áll a hátunk mögött és ezalatt az idő alatt nemcsak idegesebb lett a hangulat, hanem a rossz abrak- és a szálastakarmány neihéziségck miatt a baromfi-, az állat-, a sertésállomány visszahanyatlott és a feketepiac tobzódása vette át a szerepet, a,mely a kevés élelmiszerért, jelentkezzék az terményben, takarmányban, élőállatban vagy állatig termékben, »a pénz nem számít« jeligével minden pénzt mieigad, hogy a maga ellátását biztosítani tudja. így elvonják az áru egy részét a közfogyatsziiástóil, «hol keVeseíbb áru mutatkozik és a köz a kevesebb áruval nem tud) kielégítően gazdálkodni. Nagy kérdés az, t. Ház. amikor egy szükséglet jelentkezik és a szükséglet > kielégítése a készlethiányok folytán vagy tehetetlen vagy csflk kk miértekben lehetséges. Aziok a kormánytényezők, akik abban a nehéz helyzetben vannak, hogy ilyen kérdésekkel ,foglalkoznioki kell, csak egyeilem kötelességet éreznek, a lelkiismeretük parancsszavát, amely azt mondja nekik, hogy a meglévő készleteket a legigazságosabban, ,a legbecsületesebben osszák el és elsősorban odavigyenek segítséget, ab ni arra a legnagyobb szükség van.. , : ' i Az elmúlt esztendőben, t. Ház, a szűkös gabonatermés és a nagyarányú takarmányhiány veszélyeztette az 'ellátatlan népesség szükségletének kielégítését, mégis azt kell megállapítanunk, hogy súrlódás nélkül, az igazságosság", elveinek gyakorlati megvalósításával sikerült mindenkinek az őt megilletői mérték szerint juttatni a nélkülözhetetlen élelmiszerekből.. A •rendelkezésre álló kevés készletet takarékos-s sárgái úgy sikerült beosztani, kegy a gazdasági év végén még fel nem használt készletek is jelentkeztek. Az ellátás folyamatosságának biztosításával párhuzamosan tökéletesíteni kellett a »közellátás rendszerét, mert a múltban alkalmazott ( rendszabályok legtöbbnyire időhöz kötött jelllegűek voltak és az adott helyzet által megszabott kényszer hatása alatt keletkeztek. Nein volt olyan rendszerünk, ameíly a tervszerű termelést, a háborús szükségletek előállítására törekvést hosszabb időre lehetővé tette volna.. Mint minden újítás, az új termelési és
