Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-344

Az országgyűlés képviselőházának 344. beszolgáltatási rendszer is a leghevesebb el­lenállásba ütközött. Valamennyien, élénken emlékezünk még mindarra a sok érvre, ame­lyet a rendszer ellen szóban és írásban fel­hoztak. Főként azt hangoztatták, hogy Ma­gyaiTO'rszágon nem lehet ilyen nagyszabású munkát előkészületek nélkül a rendelkezésre álló rövid idői alatt megvalósítani, a közigaz­gatási hatóságok túlterheltsége és ,a< gazdiakö­zönség ellenállása folytán. Ugyancsak kétel­kedtek abban, hogy ha més sikerülne is ennek a megoldása, az áruátvételi szervek fogják-e tudni ellátni a rájuk váró feladatokat 1 ? Most egy év elteltével meg kell állapíta­nunk, hogy a.z előzetes kételyeknek nem volt alapjuk. A kitűzött feladatokat a közellátási kormányzat megoldotta, és végrehajtotta mindl­azokat az intézkedéseket, amelyek ilyen nagy­szabású szervezési munka folytán szükségessé váltak!/ Különösen rá akarok mutatni arra a tényre, hog;y a sazd^ lajstromok összeállítá­sával a koirmâny a oétudatos, mezőgazdasági termeiéisi politika alapjait vetette meg. Ilyen nagyszabású munkát természetesen csak a gazdaközönség és a közigazgatási hatóságok együttes munkájával lehetett eredményesen megvalósítani. És itt meg 'kell állapítanom, hogy a közig;azg.atási szervezet hivatása nia­gaslatán állott, mert a remdelkezésTe álló • né­hány hónap alatt a legnagyobb igyekezettel, megértéssel ég önfeláldozással végezte el ezt a munkát, amelyet a kormány .rábízott. Mintegy 800 munkaerő dolgozik, egységes irá­nyítás mellett, a beszolgáltatás lebonyolítá­sán, két és fél millió gazdálkodó beszolgálta­tási kötelességének teljesítését serkentve -és nyilvántartva.­Hogy ez aa egész országot behálózó szer­vezet fennakadás nélkül láthassa el a munkát, szükség volt arra, hogy a termelést és a beszol­gáltatást szabályozó rendeleteik egés z , sora je­lenjék; meg. A beszolgáltatási kötelezettség elvi megállapításától kezdve a* áruátveteilnék és • nyilvátntiairtásnak részletes . szabályozásáig, továbbá <ai nyilvántartó és lebonyolító szervek felépítéséig terjedő feladatot mintegy hatvan rendeilet és utasítás szabályozza. A beszolgálta­tás eddigi alakulása megdönthetetlen bizonyí­ték arra:, hogy ai : gazdatársadalom megértette aa idők 'szavát, s igyekezik a rárótt kötelességet szív vei-létekkel teljesíteni. Ez a rendszer azt jutalmazza,, aíki kötelességének egyszerű telje­sítésén felül igyekszik a közellátás- segítségére lenni és terményeit a legális, áruforgalom isetű­'deikezésére bocsátja. Megnyugodva] állapíthat­juk meg, hogy ai rosszindulatúaknak. a Itiáikán is csomót keresőknek nem sikerült ai város és a falu közé éket vernie. A gazdák Özölns ég tuda­tában vam annak, hogy kötelessége teljesítésé­vel az egész ország egyetetmejs érdiekét szolgálja. A rendszer nem >a fogyasztók érdekeinek egy­oldalú szem előtt tartásával készült, hanem éppen) ollyiatn mértékben van figyelemmel a gazda társadalomi érdekeire is. Ugyanilyen, gon­dossággal lehetővé tette ai rendszer azt is, hogy a mezőgazdasági munkások, cselédek, sommás és része&munikíásiok egyaránt maradéktalanul megkaphassák laiz, őket megillető járandóságot. Jól emlékszünk még a közellátásügyi mi­niszter úrnak arra a kijelentésére,, hogy bár a rekvirálásit a legmesszebbmenőén ^kerülni óhajtja, mégis a szarvasmarhái, és <a széna rek­virálását kénytelen lesz megvalósítani- Nem étrte tehát váratlanul aiz- érdlekeltekeit ' a marha­rekvirálás, amit az is indokolttá tett. hogy az ülése 1943. november 25-én, csütörtökön, 21 í egészségteleniül felszaporodott és a fogyasztás szempontjából nagyrészt értéktelen marhaállo­mány meg nem engedhetői takjarmánypazairlást vonít maga után 1 . Ezek figyelembevételével is arra kell kérnünk) a közellátásügyi miniszter urat, hogy ha már ebben az évben nem is vál­toztatható meg ai szlairvasmarhabeszoilgáltatás életben lévő rendje, legalább a kövieítkezö^ gaz­dasági évre keresse meg a beszolgáltatásnak olyan igazságosabb elvét, mely a kivetést elvi­selhetőbbé teszi és, ía gazdát egész évre előre tájékoztatja ilyenirányú beszolgáltatási köte­lezettségéről. Azért is kívánatos volna, ha az állatbeszolgáltatás mai rendje megváltoznék és a gazdákat terhelő külölnadó a társadalomi minden rétegére szétosztható volniai, mert ma az a helyzet, hogy*a falu lakosságától veszik el a szarvasmarhát és, a falusi lakosság sokszor alig kap húst. (Ügy van! Ügy van!) Külön és jelentőségében nem kisebb mér­tékű feladat volt a beszolgáltatott áruik forgal­mának kereskedelmi lebonyolítása. Már a be­szolgáltatás elvének 'kimondása alkalmával fel­merült annak a szükségessége, hogy minden, a közellátás céljaira felajánlott árut át kell venni a gazdálkodótól és azt a megfelelő utakon a fogyasztóhoz kell eljuttatni. Ennek a feladat­nak a megoldására életre kellett hívni egy olyan szervezetet, amely önállóaui. a saját ere­jéből bonyolítja le a forgiáimat. Nem az volt <a cél, hogy maga az állam legyen a kereskedj sem pedig az, hogy a nehezen> mozgó egykéz­stzervezetet még jobban kiszélesítse a kormány, hanem Önként adódott ai legtermészetesebb megoldás, a kereskedők egyéni foglalkoztatása és a keresztény kereskedő társadalom erőteljes fejlesztése. Nem csupán a rendeletek szavát idézem akkor, amikor rámutatok arra, hogy tíz áru­forgalmi központ működik, mely központok valóban irányítják az áruk megvásárlását és felhasználását, ellenőrzik ,a forgalmat és a megvásárolt készleteket nyilvántartják. Nem volt könnyű feladat a kereskedelmi szervezet 'kiépítése, mert 285 országos, 2461 körzeti és körülbelül 35.000 helyi kereskedőt kellett úgy­szólván napokon belül kijelölni és teendőikről részletekbe menő pontossággal kioktatni. Az idő rövidsége, továbbá a személyzet munkába­állítása a jelenlegi munkaerőhiány időszaká­ban, voltak azofk a tényezők, amelyek az emlí­tett szervek működése elé komoly akadályo­kat állítottak. Ezek az akadályok nehezek ugyan, de nem leküzdhetetlenek és így az ed­digi tapasztalatok alapján niyugodtan állít­hatjuk, hogy mindéin nappal tökéletesedik és fejlődik a kereskedelem szervezete, s a. kezdet nehézségeinek leküzdése után gördülékenyen és simán főig működni, zavartalanul látva el a mezőgazdasági értékesítés hatalmas és • rend­kívül szétágazó munkáját. Itt kéli megemlékeznem a Hangya szetre­péről, amelynek) szolgálatait ai közellátásügyi kormányzat igen gyakran igénybe veszi bizo­nyos cikkek szétosztásánál. A Hanigya kész­séggel áll rendelkezésre és akkor is segít a fcormányzatmaík, amikor haszon egyáltalában nem látszik biztosítottnak. Meg kell emlékeznem a közellátásügyi kor­mányzatnak arról az intézkedéséről, amelyet a budapestkörnyéki úgynevezett fővárosi öve­zetben élő lakosság ellátásainak biztosítása ér­dekében tett., 1943. évi január hó 1-i hatállyá 1 elrendelték a budapestkörnyéki 24 megyei vá­rosnak és községeknek közellátási igazgatási 29* e

Next

/
Oldalképek
Tartalom