Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-343

198 Az országgyűlés képviselőházának 343. zunk, - mert méltóztassanak a lakáshiánynak azokra ia súlyos következményeire gondolni, amelyeik a családalapítáís esi az erkölcsi élet körében felmerülhetnek: Nem akarok igen szomorú eseteket felhozni, azonban közvetlenül kellett liátnomi .aet, hogy a férj kinn lakik a Lejtő-úton az I. kerületben, felesége a VIII. kerületben albérletben sí ha házastársi kötelességüknek eleget akarnak tenni, vagy az egyik vagy a; másik utiaizík. (Derültség.) Ez a tényleges , (helyzet. Férjhezmentek hivatalnoknők, akiknek 300 pengő fizetésük volt, nőül mentek fiatalemberekhez, akiknek szintén 300 pengő fizetésük volt havonta, tehát együtt 600 pengő fizetésük volt, amirei ma meg Tehet nősülni és ezek egy egyszobás laikusért 350 pengőt kénytelenek fizetni. Teljesen képtelen dlolog az, hogy új házasságok csak olyan feltételek miel,!ett jöheissenek létre, hogy egész keresetüknek több, mint a felét lakásra kell j'en fizetniök. Nem akarom még más példáikat felhozni, csíak méltóztassék: megengedni, 'hogy még egy statisztikai (adatot említsek fel: Budapesten 18.000 ágybérlő család van, ami azt jielenti, hogy 10,000 háizastáirsnak nines lakása, hanem ágyra járó; Aki valaha isi megfordult olyan tömegszálláson, ahol 6—8 férj ési feleség, idegen féri és idegeni nő egy szobában lakik, az el tudja képzelni, mit jelent ezi. Ennek; további fejtegetésétől az idő rövidsége miatt eltekinL téfc, inkább a miniszter úr figyelmét

1 árra szeretném ráirányítani, mégis hogyan lehetne ezen a borzalmas helyzeten valamiképpen: se*gíteni, A segítés első módja volna, lafcásolk létesítése. Ez az anyaghiány és egyéb körülmények miatt ki van zárva, de szerintem nem is lenne fontos. Budapestem 1942-ben 737 házépítési en, gedélyt adtak ki. Ebből 6000 lakás kel étkezett, ugyaiUakkör Budapesten a természetes szaporodás számlái 2500 fő volt. Az 1943-as esztendőben ugyanez az «irány. Végeredményben minden újszülött lélekre két új lafelás keletkezett Budapesten. T. Képviselőház! A statisztikával nem akarom tovább untatni, a Házat, de Miskolcon, Székesfehérvárott és Győrött ugyainez a- helyzet és ugyanakkor mégis lakásínség van. Mir nek a következménye,ezt Annak a következménye, hogy ;a városokba óriási a bevándorlás. Budiapestre . 1942-ben 33.000. 1941-ben 32.000 ember költözött be. 1939 óta*, mióta a háború kitörj Budapesteo! a bevándorlottak száma több, minis 100.000. De méltóztassék! megengedni, '. hd'gy a vidéki városok statisztikáját is ismertessem. Míg az ' országos népszafnorodás 5 ezrelék., addig Budapesten 15.7%, Batiáh .15. Győrött 12, Miskolcon 20, Pécsett 17. Székesfehérvárott 18, IJngvárt 15. éís így tovább, a városokban,a.bevándorlás folytán a nép^zaporodás mindenütt borzasztóan emelkedett. Ebből azt a következtetést kell.levonnunk* hogy a városokba! tódúU luak oílyan .emberek, akik ott, klönnyű kereseti lehetőséged, keresnek, esetleg oda nem való elemeik (Egy hang a szélsobaloldktlon: Zsidók!) és ezek Jeífóglalják nemcsak ;a keletkező lakásokat, h anem a meglévő lak ás ok at i s. Volt s a j tóisz.abádsá.ar és. ma.van. cenzúra, volt sziaibad. árkalkuláció és mm vainmak. maximális árak. volt sok szabaiclságn.nik' és. mia mindeUÜtt ikoi'látozások lépnek, életbe.• Én,, kérem a miniszterelnök urat. intézkediék abban az irányban, hogy ' minden városban, elsősorban Budapes

: ten,", vizsgálják' felül a. háború alatt történt be* ülése 1943. november 24'én; szerdéH, í költözéseket^ ki milyen címen, tartózkodik ezekben a városokban (Helyeslés.) m ha nincs meg hozzá a kellő jogcíme, akkor tolonieoljäk vissza oda^ ahonnan, jött. (Helyeslés.) Mélyen t. Képviselőház! Meg vaigyofci győződve róla» hogy Budapestről legalább 50.000 nem kívánatos elemet lehetne kitoloncolni oda, aihonnan jött, Husztra vagy más helyre. (Felkiáltások ta széUőbnioldal(pv: Többet! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Csoór Lajos: /Tartózkodásuknak felülvizsgálása feltétlenül szükséges, mert ezáltal a lakasoknak jogtalan, és indokolatlan igényibevételét meg tudjuk akadályozni. Konkrét példákat tudok arra, hogy ha valamelyik faluban egy nem kívánatos egyémnek talpa alatt e

gy kicsit melegedett a föld, feljött Budapestre és 24 óra alatt kétszobás komfortos lakásban lakott, olyan lakásban^ amilyent sem képviselőkv sem minisztereik, sem ügyvédek nem tudnák mai megszerezni. A lakáskérdés megoldásának tehát egyik első feltétele az, hogy a háború alatt,a városokba- történt bészivárgásolkiat felülvizsgálják és azokat, akik indokolatlan, kellő kereset^ alap nélkül tartózkodnak valamely helyen, visszatolom colják eredeti tartózkodási helyükre. 1 Ennek azonban' következménye az» is, hogy bizonyos átmeneti időre bizonyos korlátok! közé kell szorítanunk a belső vándorlási szabadságot. Furcsának tűnik lel talán, hofrv én, aki a parasztság érdekében beszéled mindig, látszólag visszai akarom állítani "a szabad költözködésnek a jobbágyságra emlékeztető korlátozását, mégisí a háborús helyzet megköveteli, hogy a belső vándorlás, a belső sizíafbad költözködés az országban bizonyos 'határok között korlátozva, learyen. Ez szükséges először azért, hogy a falvakról és egyesi helyekről ne tömörülhessenek! olyan! nem kívánatos elemiek) a városokba, akikre ott semmi szükség^ nincs és másodszor azért, hogy a mezőgazdaságból ne vonassék el az a munkaerő, amelyre ott feltétlenül szükség van. Tovább' megyek t.

r Képviselőház: a lakáskérdés tekintetéiben' még más intézkedésekre is szükség van. Említeni voltam bátor, hogy ha esry szolm-ldonyhás lakást akarok kivenni, 300—350 pengőt kell havonta fizetnem. Teljeseú képtelen állapot az, hogy ilyen körülmények között a lakbérek ma még rögzítve vannak.' A fizetéseket emelték az egész vonalon. a7 arakat emelték az egész vonalion, csak a lakbérek maradtak megrögzítve abban az állarmtban, amelyben a háború előtt voltak. Legalább is ugyanolyan arányú emelés kell a lakbérek' terén

1 is, mint amilyen arányú a többi ár emelkedése. Én lakú isi vagyok, tehát érzem és látom, hogy ma; egy három, illetőíleg néffvszobás ía* kasért 130 pengő havibért fizetni teljes .képtelenség' akkor, amikor egv egyszobás laK^ért 300—400 pengőt fizetnek. fRa.mis^ Ferenc: Miért engedték mes- ezt a rablást^ tÉpne™ évért lehetővé kell tenni, hogy a ré^i és új bérű lakások bére között bizonvos árlHegyenlíté,s jöiiön Jetre és arai s az egyik oldalon az alacsonyam rögzített lakbéreket bizonyos százalékkal fel kell emelni, addig a másik oldalnn korláfn/ni kell a lakbérek! továb<bi emelését. Ez roudikiívíili érdeke, a nemzeti vagyonnak mert a h ^tulajdonosok ezek mellett a régi bérek mellett sp.m tatarozni, isem költségeket fedpyni nem] kénpepiki. Sajnálom, hogv nem tudok időm lejárta miatt ebben a kérdésben tovább felszólalni, k?-