Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-343

à% erezággyulés képviselőházának 34$. gyének, avagy a har

l

ctár©jií eltűnt nejének^ itt maradt hitvesének, ha állami alkalmazásból kifolyólag fizetése a 320 pengőnyi összeget

1 meghaladja, csak a férje utáni nyugdíjának fele jár. A kiszámítást pedig úgy eszközli a. Központi Illetmény hivatal, hogy az özvfgy, vaigy itt maradt feleség alapfizetéséhez hozzá-/ számítja a házbért ©s a járó felényiig díjat ^ Ha ez a három járandóság együttvéve az említett 320 pengőnyi összeget meghaladja, akkor meg^ állapítja az il'letményhivatal, hogy az ottanf aDkalmaztiatásban levő özvegynek, Vagy itthon maradott feleségnek csak a nyugdíj fele jár és azt ki is utalja.. Tekintettel arra, hogy a kiszámítandó özvegyi illetménynek a ténylegesen személyes szolgálat után járó fizetéshez való hozzászámít ása abból á célból, hogy a Járandó özvegyi nyugdíj Összegéneik nagysága kisizámíttassék és megállapíttassék, jogi abszurdum, arithmetikai fogás,« (Derültség, — Tovább olvassa)) »továbbá tekintettel arra, hogy 320 pengősi összeg 1934. évben lett megállapítva, amikor &z egyes közhasználati cikkek és azt élelmiszerek ára a mai háborús árakkal összehasonlítva úgyszólván mérhetetlenül kicsi, alacsony volt, kérdezetni a miniszterelnöki urat, hajlandó-e a hadigondozás mai fenkölt elvét követve: 1. utasítani a Központi Illetményhivatalt, hogy az Özvegy, illetve az eltűnt után, hátramaradott feleség 320 pengőnyi állami fizetését ne & kiszámítandó és kiutalandó özvegyi .nyugdíj előzetes, hozzász ámítása val állapítsál meg. 2. akként módosítani az 1620/1934. M. E. ez. rendeletet, hogy a mai fizetésemeléshez és árakhoz arányítva a 320 penigőnyi kereseti értéke határ legalább is 520 pengőben legyen megállapítva, 3. intézkedni, hogy az elesettek, vagy harctéren eltűntek hátrahagyott árvái eltartására, nevelésére arányosan felemelt gyermeknevelési pótilletményeik

1 utaltassanak ki

1

?« T. Ház! Ez a rendelet a hadiözvegyekre nem vonatkozik, hanem csak olyan özvegyekre, akiknek férjei vagy betegség következtében vagy a természetes korhatárban halt meg. A természetes, korhatár rendszerint 50 éven, sőt 60^ éven. is felül van. (Rajniss Ferenc: Hát inkább a 60-ban maradjunk), mert mi már elmultunk 50 évesek! — Baky László: Inkább legyen 70! Toljuk ki! —> Elnök csenget.) Ebben az esetiben az a hivatalnok már teljes nyugdíjat kap. Az özvegy is magas nyugdíjat kap, mert a nyugdíjat magas fizetési osztályban levő férj után kapja. A mostani hadiözvegyek azonban aránylag fiatal férjeki után kapják a nyugdíjat s így a néhány évi szolgálat után aránylag igen alacsony nyugdíj jár nekik. Rendszerint 6, 8, 12 éves szolgálatról van szó. A 12 éves szolgálat má

r magasnak számít, mert 32, 34 éves katonáki estek el vagy tűntek el a harctéren. Semmiképpen sem indokolt tehát, hogy a hadiözvegyeki nyugdíját az 1620/1934. M. E. számú rondelet alapján számítsák ki. (Ügy van! XJQy vam! a szélsőbaloldalon. — Baky László: Ebben igazia van!) Ha a miniszterelnöki úr ennek a miniszterelnöki rendeletnek a megváltoztatását nem tartja kívánatosnak, akkor kérem a miniszterelnöki urat, hogy új rendeletet bocsásson ki, amely tisztán! a hadiözvegyekre ési a hadiárvákra vonatkozzék. (Helyeslés.) Erre bennünket elesett katonáink, hősi halottaink

1 iránt nemcsak a humanitás, hanem a kötelesség is köte^ lez, (Ügy v n! tlgy Van! «i bajt- en a s^hőVatülésé 1B4S. movêmbêr 24-in, szerdán, 197 oldaion. — Elnök csenget.) Remélem, tíogy * miniszterelnök úr, mint a hadigondozási hivattál főnöke és parancsolója, ezt megszívleli (Rajniss Ferenc: Vagy mondjon le! — Derűtség.) és ilyen rendeletet ki fog adni. {Helyeslés és íaips a bál- és a széHsobóftoldalűn. — Rajniss Ferenc: Az 50 éves korhatár elleni tiltakoaunk! -- Derültség.) Elnök: Az interpellációt kiadija a Ház * miniszterelnök úrnak. Következik Gsoór Lajosi képviselő úr int«rpellációja a miniszterelnök úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az

1 interpelláció szövegéti felolvasni. Haala Róbert jegyző (oivasti ): »Interpelláció a m. kir. miniszterelnök úrhoz az elégtelen lakásügyi rendelkezéseik kiegészítés© tárgyán ban. Köztü'dtomású, hogy az eddigi lakásügyi rendel kezesiek elégtéieneík. voltak a háborúsi lakásügyi kérdések megoldására, imiértis kérdedezem a; magyar királyi miniszterelnök urat, hajlandó-e olyan további intézkedéseket tenni, amelyek 1. a lakások! meguresiedését előmozdítják, 2. a városokba való fölösleges bevándorlást korláitoBzák, 3. a, mai áriakkal! arányban meto álló rögzített béreket az általános helyzettel összehangolják:» 4. az albérlők kiuzsoirázását megakadályozzák?« Elnök: Az, interpelláló képviselő urat illeti a sízó. '• ' i I i •

; Csoór Lajos: T. Hálz! Elnézést kének azért, hogy az idő ^őrehaladottsiáiga ellenére is elmondom interpellációmat, (Halljuk! Hallluk!) de a múlt év október© óta várok .arra, hogy elmondhassam etat azt interpellációt. (Zai) Méltóztassanak megajándékozni néhány percnyi türelemmel. Remélem, hogy a jövő ilyenkortfa talán a. miniszterelnök úr valami Ven. intézkedést főig hozni ebben a kérdésben. (Baky László: Optimista!) A lakáskérdésről van szó. Mindnyájan tudjuk saját tapasztalatainkból, vagy hallomása ból, hogy a lakáskérdés terem igen nagy ha'jok vannak. Mindnyájan tudjuk és halljuk, hogy mind Budapesten, mind

1 vidékig városokban és falvakban lakáshoz nem lehet jutni, amelyekhez pedig hoztzá lehet jutni, azoknak a. bére csaknem megfizethetetlen. Budapesten példáid jelenleg egy egyszobás lakásnak a bére havi 300—350 pengő, egy kétezobás lakás bére pedig teraiéPizetesien ennél a'z összegnél is magasabb. Nem: jobb >a. helyziet a vidéki városokban sem. Pe igen rossz a helyzet aizi albérletek terén is. Egy 'egyszobás albérlet ugyanisi ma 120—140 pengőbei kerül havontai, annyiba, ataielnnyibe rendes körüllmények között egy hároni. vaey négyszobás lakátsi került havonta. Az újságokban állandóan olvassuk; a lakáskérdéseel kancsó! atos ládátokat, de miegolidláist a gyakorlati életben nem találunk!. A kormányzat részéről történt eev lépés, nevezetesen létesítették; a lakásihivata.lt. amelynek mindén funkciója, a»zt hisziem, eddig abban meruit ki, hogy saját m'aga résïzér« szerzett na'orynehezen egv második lakást. (Derültséa.) Amennyiben a lakáshivatal létezésié ó*a eeyeseki lakáshoz ontottak, ez csalki feketén történhetett. Beköltöztek a lakáwba

1 ék akkor ezt ia> lakálslhivai'al tudomásul vei+te. Maga a lakáshivatal lakást még ki mem adott, T. Kén viselőház! A lakáskérdés mii n

dien háborús helyzetnek veleráióia. ez azonban nem jelenti azt, hogy megoldásával me foglalta-