Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-343
192 Az országgyűlés képviselőházának $43, bein, míg bele nem 1 szakad. Ilyen teljesítményt valóban csalfa az. állattól várunk és követelünk, de még az állattal szemben is indokolt és méltányos a» irgalom. Ismerem a magyar parasztság 1 viliágát, nemcsak azért, mert (belőle való vagyok, haneim azért is, mert arainak szolgálatában ettem meg kenyefrem javát- Méltóztassék tehát ezt jogcímül elfogadni arra, hogy _alh.aU hozzátérek, tartsaim Iköteileaségfemniek, ha kicsiben iis, sorsán javítani. (Helyeslés.) Nines szebb' életthivatás, de nincs neheiziébb sem, mimt a parasztember élethivatása. Örökös megfeszített munka», robotolási, a sovány életkörülményeiknek zúgolódás nélküli elviselése, örökös aggódás és sűrű csalódás jut neki osztályrészül, melyek közé az életnek derültebb, napsütöttebb oldalából olyan ritkám és olyan kevés kerül szájízelítőül. Nem tudom, t. Ház, csinált-e már valaki statisztikát (arról, lehet, hogy csinált, nenn tudom, meddig éli a parasztember átlaga. (Egy hang a szélsoVùiïoldaion: Biztosam csiwáií!) Azt isem tudom, feltűnt-e már valakinek!, hogy bizonyos életkoron túl iái parasztembereknek igein jelentékeny nagy százalékai miért serves, miért szívbajos, vagy miért szenved más belső szervi betegségben. A kórházi betegek nagy százalékai ebből jaz osztályból kerül ki, pedig hány nem megy kórházba, hány szorítja össze a száját elkeseredett lélekkel és emeli toiyálbb az élet mehézi keresztjét. Az örökös súlyos, legnehezebb testi munka áldozatai ezek, akik mindetnesetre irgalmat érdemelnek Az ai nöhéz, testi munkában megtörődött, összeroppant egészségű ember öreg korában — mit jelent az, hogy öreg korában? 50—55 esztendős korában — zúgolódás nélkül lep hátra a munkatér &h6 vonalából. ^ ahol addig tisztességes kenyeret keresett családjai számára', a munkatér második vonalába, hogy ott mint varjúpásztori vagy minit tengericsősa tenges.se tovább nyomorult életét. Hány olyan van s aki nem is gyógykezelteti magát, pedig tudja, hogy serves, nem. pedig azért, mert azt is tudja, hogy szívbajos, operálni nem isi lehet, tehát reménytelen az élete. Az örökös nehéz robotolásban idő előtt tönkre kell mennie a neíhézi testi munkás szervezetének és az ezt előidéző okok között szerepel a 90—100 kg-os zsákok örökös emelgetése. A magyar ebnlber, főleg míg fiatal, vetélkedő terméB'Zetű. el nem ismerné, hogy nem bírjat, inkább beleszakad. Ezeknek a szomorú eseteknek hosszú sorozatát tudnám a Ház előtt felisorakoztatni. (Egy hang jobbfelől: Igaza van!) Tudom; én, hogy háború van, tudom én, hogy nincs anyag, tudom, hogy e zsákok méreteinek megváltoztatásról pillanatnyilag talán nem is lehet szó, de mégis arra kérem az iparügyi miniszter urat-, airra kérem a földmívelésügyi miniszter urat» mint a mezőgazdaság atyját (Dei'üts'ég a szélsőbaloldalon.) és arra kélrem a kereskedelemügyi miniszter urat, mint a kereskedelem atyját, hogy változtasson ezen az állapoton, mentse meg a magyar parasztot ettől a szörnyű állapottól. Tisztelettel kérem ezt a három miniszter urat, méltóztassanak ezeken az állapotokon akkor, amikor elérkezettnek látják az. időt, a lehetőség megnyíltával, múlhatatlanul segíteni. (Élénk helyedés a jobboldalon.) Kérem tehát; méltóztassék a gabonazsákok súlyát 50 kg-ban megállapítani. (Helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) ülése 194$. november 24-én, szerdán. Elnök: A Ház az interpellációt kiadja az, iparügyi, a kereskedelem- és közlekedésügyi és a földmívelésügyi miniszter uraknak. Következik Patzkó Elemér képviselő úr interpellációja az igazságügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a z interpelláció szövegét felolvasni. Haala Róbert jegyző (olvassa): »Interpelláció az igazságügyminiszter úrhoz. Tudomással bír-e az igazságügy miniszter úr arról, hogy a zugirászat országosam, de különösen a visszacsatolt erdélyi és keleti részeken megdöbbentő mértékben elharapódzott 1 *? Milyen intézkedésekkel kívánja ezt az igazságügyminiszter úr megszüntetni?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Patzkó Elemér: T. Házi! A zugirászat kérdésében jegyeztetni be interpelációmat-. mert annak elharapódzása egészen aggasztó tüneteket mutat. Az ország minden részéből hangzanak el panaszok, de ami ebben a tekintetben az erdélyi részeken nyilvánul meg, az sokkal aggasztóbb mlinden más terület panaszánál. Ismeretes, hogy a magyar kormány a felszabadulás után az ügyvédi kamarák tekintetéiben a jogfolytonossági elvet nem ismerte cl és elrendelte, hogy az ügyvédi kamarák újonnan alakuljanak és újonnan vegyék fel a kamarák azokat akik képesítéssel bírnak, akik nemzethűségi szempontból megbízhatók és korlátozva felvehető azok is, akik az 1939. évi IV. te, vagyis! a zsidótörvény hatálya alá esnek. Az 1939 : IV. te. alá eső egyénekiből csak 6, illeu tőleg 9%. volt felvehető és voltak keresztények is, akik az ügyvádi kamarákból megbízhatósági szempontból; vagy bűncselekmények folytán kimaradtak. így elég sok diplomával rendelkező egyén, (maradt ki a kamarából, de hiába maradtak ki, mert a ' tapasztalat szomorúan azt mutatja, hogy változatlanul továbbfolytatják ma is az ügyvédi gyakorlatot és irodájukat továbbra is fenntartják. Elismerem, hogy anniak, aki egy élethivatásból máról-hounapra kiesik, megélhetési problémája van, azonban egyéni megélhetési problémák az ország törvényes rendjével szembem nem állhatnak. Azt látjuk mi, gyakorló ügyvédek, hogy a bíróságok folyosóit és irodáit és a telekkönyvi hivatalokat egészen ellepik a volt ügyvédek s minden szégyenkezés és mindem palástolás nélkül tevékenykednek ott. Sajnos, amikor az ügyvédi kamarák új szervezése megtörtént, akkor nem' történt gondoskodás arról, hogy mi történjék azoknak as ügyvédeknek az irodájával, akik a kamarákból kimaradtak. Az ügyvédi rendtartás elrendeli azt, hogy ha valaki megszűnik ügyvédnek! lenni, ha meghal, vagy ha a kamarából kizáratik, ügygondnokot kell kirendelni, az veszi át az irattárat, az irodát pedis: átadják egy másik gyakorló ügyvédnek, azonban semmiféle olyan intézkedés nincs az ügyvédi rendtartásban, hogy mi történjék az olyani egyénnel, aki az ügyvédi kamarába nem vétetett < f©V de akinek az irattára az előző román impérium idejéből természetesen megmaradt. Ez hiányossága a törvénynek, sajnos, azonban rendelkezés, amely az új kamarákat felállította, ebben a tekintetben nem intézkedett. Ezért történt meg az, hogy a kamarákból kimarad volt gyakorló ügyvédek as
