Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-341
Az országgyűlés képviselőházának S41. és legalább aaiinyit hazánk függetlenségének megvédéséről. Szerény véleményem az, • hogy első feladatunk a háborúnak szövetségeseink oldalán való győzelmes befejezése. (Ügy van! Ügy van! — Helyeslés és tups a> szélsőba&o.dalon.) Ez természetesein mem azt jelenti, hagy a háborúból reánkh áramló köteie'zettségeinknek eleget téve ne készítsük elő a békegazdálkodásra való átállítás terveit. (Ügy van! a szél.só'6fiici dation.) Függetlemségüník megvédésével kapcsolatban pedig- legyen szabad ariïa figyelmeztetnem, amine a múlt tanít, hogy a politikai függetlenség gazdasági függőség mellett fikció. (Ügy van! Ügy van! a ^é^bi^léa.yn.) Minid a háború győzelmes befejezése, mind'peri ig függetlenségünk megvédése tehát csak úgy képzelhető el, h a lesz fejlett iparunk (Helyeslés a szélsőbü o^ddlcw.) és ha. kellő számú és megfelelő képzettségű szakemberrel rendelkezünk, (Ügy van! a széjsőba oldalon.) víag-yis ha Magyar országot fejlett iparral rendelkező magasfokú mezőgazdasági állammá tudjuk teinriji. (Ügy van! Ügy van!) T. Ház! FélszólaíUásom végére értem. Mivel iiieim látoimi a kioirmánylban aztl az összhangot, aízft az egyiüttrniülkiödéist, amely elengedhetetlenül szükséges volna ezeknek a nagy nemzeti cél-okinak az elérésiéhez, sem a Magyar Megújulás Nemzeti szóéiul ista Pártszövetsége, sem a mlaigam nevében a költségvetést nem fogadhatom el. {H^yeslés és taps a szê sőbaloldahm. — A szónokot üdvözl'úh.) Elnök: Szólásra következik a vezérszónokok közül 1 ? Imcze Aiital jegyző: Megay Károly! Ernők: Megay Károly kép visa'ő urat illeti a szó. i Megay Károly: T. Ház! Elnézést kell kérnem, a t Háztól azért, hioigy az előttem felszólalt igen t. képviselőtársam beszédével és annak részleteivel nem foglalkozhatom, bár sok értékes megállapításában rnagaim is oszto-/jouu. Ha bestédével foglalkoznám, aikkor tekinttttel a rendelkezésemre álló idő rövidségére, nem voltna 'módom! arra, hoigy a magiam fejtegetéseit elmond jam. (Kunder Antal: Csak egy-két mondaitfean! — Sasälosi Jemő: Ez jobb bevezetés, mint a legutóbbi! — Derültség.) T. Ház! Az előittünk fekvő 1944 évii iparügyi kalteégvetést elsősorban aibból a szempontból kívánóim bírálat tárgyává teuini, hogy a költségvetésibe felvett összegek elegendők-e és megfelelőek-e a kitűzött célok elérésiére, illetőleg laí (megváltozott viszonyok ^követlkeztéb en ipattfígazgatásunki szervezetileg égi SKemélyileg alkalmas-e a megváltoiziottí felládatok teljesítéf-ére. Ezután egy J két elsőrendű fontosságú iparpolitikai kérdésit sízeretnék szóvátenni. Az 1944. évi költségvetés, az 1943. évihez viszonyítva, körülbelül 6.5 millió peongosi emelkedést mutat. Az egyes tárcákhoz) viszonyítva ez ad emelkedés nem nagy. De hiba lenne az állami költségvetés/ egyes tárcáit összegszerűen összehasonlítani, miért hisi&eu mások és másolkl a célolk ési így mások a eél eléréséhez szükséges eszközök. Bizonyos, hogy jobban szerettük volna, !hia as ipari tárca költségvetése. niagyoblbí emelkedést mutatott volna, de késégtéleiin az is, hogy a költségvetés osaki egy keret, amelyet megfelelő munkával és- szervezettel kitöltve, a kívánatos oélok elérhetők lesznek. T. Ház! Szükségesinek látoaníf oglaltooizini aazaili országban lépten-nyomon 'megfiigyellhető hamülése 1943. november -22-én, hétfőn H gulattal, amelyet mjár ipairielleniesnek lehetne mindani Főleg a nagyipar az, amelyet egyesek itt a Házban ési a Házon kivül ist, élőszeretettel támadnak. Szükség esnek látom! már mioist megállapítani azt, hogy én nem az egyes nagyipari vállalatok vezetőiit kívánóim megvédeimi, Ihaniem; tisiZtán ési kiizárólag a magyar ipar érdekében fogok szót emelni, tehát nem sizemélyi, hanem tárgyi alapon/ fogom ezt a kérdést kiezelnli. {Helyezés a jobboldalon.) A majgyar iparral gizemben a követJkietző kifogásokat, vádakat és panaszokat szokták hangoztatni. Az első iáé, hogy az ipatr nagyrész'e még mia> is zsidók tulajdonában van, hogy a vezetők nagyrésize scz;intén zsidó, hogy az, ipar sokat keres, hogy az iparcikkek ára, magas, ezzel szembeni az ipari munikalbárek több szakmában alacsonyak. Mélitólztassék megengedni, hogy ezekkel ai vádakkal, panaszokkal és kifogásokkal külön-külön is foglalkoziziam és. teljes tárgyilagossággal miutassak rá a kérdésre. Azt, hogy a magyar ipar túlnyomó, nagy résizében zsidó tőke vagy zsidó érdekeltség tulajdonában van, pontosan, kimutatni nem tudom ési nemi is» lehet, mert nagy ont sok vállalat részvénytársasági keretben dolgozik és így a tulajdonos személye nem minden esetben állapítható meg feltétlem bizonyossággal. De hai készséggel kontcedáloim is azt, hoígiy a magyar ipar nagyrészben zsüdó érdekeltség kezében van is hogy a^tőke zsidó, .a jelenlegi adottságoki mellett én úgy látóim, hogy ez elsősorban nem ipari, hanem pénzügyi Vagy fajvédelmi probléma. A termeléshez feltétlenül szükségünk van a tőkére. Amíg ezt a kérdést akár törvényhozásilag mem rendezzük, akár más, keresztény tőke nem álíl rendelkezésre:, ©zt a tőket az ipairs ból kivonm'i f neun lehet és nem is szabad. Én enniek a tőkének káros befolyásától nem is féltem az ország közgazdasági életét, ezzel szemben i azt a tőkét tartom feltétlenül károianák. ame'Jy bizonyos trezor okban, esetlesr íróasztaj lok fiókjában, talán a ládafiókokiban vaíni, eizt a munkanélküli tőkét, amelyet, a dolog természete szerint nem lehet megfogni, igazán károsimalkl tartom. De az ipariban elhelyezett, az iparban dolgozó tőikét akár adózási, akár egyéb szempontbőli mind kézben lehet tartani. T. Ház! A miásiki vád az. hogy az ipari vezetők nalgyrésze zsidó. Az értelmiségi kormán yb'lztosniak anniaikidején igen eredményes munkássága következtében ezen a téren kétségtelenül bizonyos javulás észlelhető, azonban nem örvendetes* és niemi megnyugtató, ha a; zsidók; helyébe olyan keresztényeik! kerülnek a válliaüatoki vezetőségébe, akik ezt csak kionjunkturáliis keresetnek tekintik (Üffy van! Ügy van!) és semmi érzékük, nincs, sőt haljlandóságuk: sinosi arra, hölgy ezeket az ismereteklet elsajátítsák. Pedjig a miagyar iparnak fel kell készülnie aírra. hogy még sokkal nehezebb viszonyok között les» kénytéllen termelni és akkor elsőrendűen fontos 1 , hogy olvan t férfiak álljanak a magyar ipar élén. akik nehéz adottságok klözött is biztosítani tudják a. termelés zavartalanságát. T. Ház! Az iparral szemben a másik kifogás az, hoigy nagy nyereségre telsz szer;! és drágák az iparcikkek. Bizonyos, hogy a közvélemény ®.z ipari termelés helyzetéit külső látszat után ezidlős'zerinit rendkívül kedVezőinék tartja. A látszat mellett saói ugyanis az a tény, hogy először is a termlelés keretei n'aigyob'bak, ^ mint azelőtt voltak, másodszor az iparban foglal. . 2*
