Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-341

10 Az országgyűlés képviselőházának 341. ülése 1943. november 22-én, hétfőn és munkafeltételek kiharcolásából, amely harcoknak alz eredményei az értük hozott áldozatokkal sohasem állottak arányban. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbal'oldal<m.) Ha hihetnénk, illetőleg* hihetünk a :szioíciáldemokriata.párt adatainak, a amagyairoirszági szakszervezetek taglétszámai 1928-ban a százeizier főt aílig haladta meg' és ha tekintetbe vesszük, hogy ez a szám megoszlott az agrár és az ipari proletariátus, valamint az értelmiség között, láthatjuk, hogy a szakszervezet a. társadalomnak csak milyen kis hányadát tudta megmozigatnii. Ha módunkban volna a szakszervezetek jelenlegi taglétszámáról beható adalboikiaf kapni, (Abonyi Ferenc: A belügyminiszter úr tudja!) valószínűkig' elcsodálkoznánk azon, hogy egy ilyen viszonylag kis létszámmal, rendelkező egyesület, elsősorban ennek vezetősége, mi jogon tetszelegi méer ma is a. magyar munkásság hivatott képviselőjének szerepében^ alkotmányos jogokat élvezve, amely alkotmányos jogokból a. szakszervezetbe nem

1 tömörült munkásság teljesen ki van zárva. (Baky László: Úgy van! Abszurdum!) Meg kell állapítanom, hogy mint szervezet, különösem mai Összetételében, korántsem képvisel olyan félelmetes erőt, » mint ahogyan aizt a szociáldemokratapárt beállítja, vagy beállítani szeretné, (Baky László: Nem hiszük már el!) különösén; hai tekintetbe vesszük, hogy az ott tömörült munkásság nagyobbik részét nem a meggyőződés, hanem a befizetett fillérekhezi való ragaszkodás tartja ott. (Ügy van! Ügy wan! a szélsőbaloldalion-) T. Ház! Az elmondottakon túl hozzájárult a munkásság kiábrándulásához az a sok keserű tapasztalat, amely a zsidó vezetők szerepe következtében érte álmagyar munkásságot a különböző visszaélések révén. Ezek eléggé közismertek ahhoz, hogy itt ne hozzam fel őket,. (Kabók Lajos: Nem tudnak sommit! Ott volt a vizsgálat!) A vizsgálat (megállapította t. képviselőtársam, hogy mi volt az Alapkő-nél! (Za^

t szélsőbaJoldMon.) Elnök: Kérem Kabók képviselő urat, méltóztassék a közbeszól ásokia.t abbahagyni. Lili János: Ha tárgyilagos akarok lenni, akkor meg kell állapítanom, hogy a nemzeti közvélemény nemcsak ezeknek; a vissza éléseknek alapján követeli a szakszervezetek feloszlatását, hanem sokkal inkább a marxi propaganda megszüntetése végett, amely a szak szervezetekből meríti anyagi fedezetét. (Üav vem! Ügy/ van! a szélsőbaloiéalon.) Mindennek ellenére, ha mélyebben nézem a dolgok állását és a munkásság érdekeit tekintem elsősorban, meg kell állapítanom, hogy nem követelhetjük és nem követelhetem a szakiszervezetek feloszlatását ellentétben, a nemzet és a nemzeti közvélemény nae-y tömegével addig, amíg a magyar munkásság érdekeinek: védelmére egy másik, egy jobb intézmény nem áll rendelkezésünkre, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalion. — Maróthy Károly: Azt nem engedélyezi a belügyminiszter úr!) — Az elnök cstengetJ, amelyben a munkásság szerzett jogai biztosíttatnak és a szakszervezetekben lévő értékek átmenthetők lesznek. (Ügy van! Ügy\ van! a szétsêbaloldalon. — Kabók Lajos: Jó volnai ezt valakinek odaadni!) A magyar munkásság meg fogda kapni, még eljön az ideje! (Baiky László: Hamarább. mint szeretnék! — Börcs János: (Kafoők Lajos felé): Nem is kell nekünk, nem vagyunk mi arra rászorulva!) Elnök: Börcs képviselő urat figyelmeztetem, szíveskedjék csendben maradni. Lili János: Szerettem volna, ha erre vonatkozóan akkor, amikor mi először kértük ennek az új szervezetnek a megalapítását, megfelelő intézkedések történtek volna, mert atkkor a magyar munkásság egyrészének nem kellene ma a marximus gyanújával megbélyegzetten élni. T. Ház! Mivel tehát nines jobb intézmény, szerintem elhibázott dolog volna ai szakszervezetek feloszlatása. Egyet azonban meg lehet és meg kell tennie a kormányzatnak, még pedie meg kell szabadítania a szakszervezeteket a zsidóktól. (Ügy van! Ügy v w! T\

r

jps\ a ssiéhabaíoîâalow.) és el kell szakítania a szociáldemokrata pártttól. (Helyeslés a sséMólmloldahin. — Papp József : Ez sürgősem kell!) Ez a probléma a munkásság érdekében! (Papp József: És a nemzet érdekében!) és nemzeti érdekből minden nehézség' nélkül megoldható. (Egy hang a s&el$őbnloldéktöi: Qstik akarni litell!) Ezzel egyszersmind biztosítva volna a szakszervezeteknek a pártpolitikától való mentesítése. A munkásság jogainak: jótállóíja pedig legyen az állam, nem egy magát súlyosan kompromittált politikai párt. (Helyeslés és tavs a szélsőbaloldoßon. — Palló Imre: Nincs helyük! ebben az országban!) A munkásság érdekeinek védelmére szükfcég van. Csak akkor várhatunk a munkásságtól százszázalékos

1 és minden^ körülmények között való helytállást, ha a. nemzeti célok kitű- ' zésiében és elérésük munkálásiban a munkásság megkapja az őt megillető helyeit és ha anyagi érdekeinek olyan szervezés tud védelmet nyújtani, amely feleslegessé teszi számára a régi osztályharcois világ'ból származó fegyverek használatát. (Helyeslés és ta\ps a s«ê. sábaloldalon.) Ma hiányzik a. hadiüzemeknél a munkás munkahely változtatási joga. Tökéletesen! megértjük, hogy ezt kényszerítő körülmények hozzák magukkal. (Papp József: Nem mindig szerencsés!) A inunkiabeszüntetés elítélendő fegyveréhez sem nyúlhat a munkást Ez egy okkal! több tehát arra, hogy» minden törvényest védelmet megadjunk munjkásainknak. (Ügy van! Ügy WM! — Taps a szélsfibalofdalon.) T. Ház! Befejezésül legyen szabad még egypár szóval megemlékeznem, ata ipari decentralizáció kérdéséről. A különböző tárcák költségvetésének tárgyalásakor általános óhaj volt a decentralizáció mielőbbi keresztülvitele minden vonalon. Az ipari decentralizáció fontossága honvédelmi, társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt vitathatatlan. Nem kell külön hangsúlyoznom, milyen hátrányos és milyen veszélyeket rejt magában a. nálunk otthonos túlzott centralizáció, mennyi felesleges erő- és anyaigpazarlást okoz. Gazdaságosan termelni csak a legelőnyösebb feltételek: összehangolása alapján lehet. Az ipari decentralizációnak természetes előfeltétele a közigazgatás decentralizálása, mert e nélkül, ha mindem intézkedési jog Budapesten összpontosul, a vidéki üzemek a pestiekkel szembein hátrányos helyzetbe kerülnék. Hátrányos helyzetbe kerülnek pedig azért, mert esetleg kénytelemek lesznek Budapestem drága' képviseleteket tartani. T. Ház! Nagyon sokat hallottunk az utóbbi időben háborúután.i gazdasági feladatainkról