Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-343
I7â Az országgyűlés képviselőházának 343. dicsőséígét rögzítik, le- és elevenítik fel. És ne titkoljuk el azt, hogy nekünk ott küzdő honvédeink vanniafe,. hiszen érdiekei a sorsuk, legyen ibenne azi újságban, megérdemlik. Akik partizánJ har'c»ot folytattok 1 odakinn, azok tudják é® magam isi próbáltam egy hónapig, aeért merem mondani, hogy egy árnyalattal sem rosszabb a sorkatonaság elleni harcnál, imiert a partizán-harcban éjjel-nappal Örök .•meglepetéseknek van kitéve- ia, harcoló honvéd, 'lehetetlen helyzetben, mocsaraikon, erdőkön, mindenen keresztülgázolva) kell a feladatot végrehajtani. Ez éppen olyan harci tény* éppen olyan szép feladat, éppen olyan kemény elszántságot és kemény katonáit kívánó feladat, akár az arcvonalon küzdők köesött lenni. A mi honvédségünk részben ezt a feladatot végezte, részben be is volt vetve, ennek ellenére semmit, de. semmit egy hangot neim hallottunk, egy betűt nem láttunk erről. (Baky László: Még hivatalos jelentést sem olvastunk!) A harci készség fejlesztése és fokozása volna Äzj egyik legfontosabb dolog. Itt tisztelettel kérem a honvéde-tmi miniszter urat, méltóztassék revízió alá venni azokat a kitüntetési ügyeket, amelyeikben a harctéri szolgálatot teljesített és kitüntetésire felterjesztett honvédeknek rai kitüntetést nem adták meg. Tudom, miniszter úr. a csapatparancsnokság sohasem hazudhatott, az be'aid'ta, a felterjesztésben fegyvertényeik lényegét, csak talán nem nagyon _ színezte ki. A miniszter úr is nagyon jól tudja, hogy a miagtaisabb páranosnokság minden egye®, kis megmozdulásról, harcról tudott, Ha valakinek a felterjesztése feljutott hozzá, az meg volt okolva és bizonyítva volt, azt a, magasabb parancsnokság is tudta, szinte azt, lehet mondani, majdnem minden egyes esetben igazolva, javasolva terjesztettéi továibb. Amint én tudom, a második magyar hadsereg parancsnokságától is véleményezve került haza az. a felterjesztés 1 , idehaza azután az itthonülők, a nyolcadik; osztály ráült a dologra, és nem adja ki a kitüntetéseket. Méltóztassék elhinni, hogy a nevelőhatás kSizeimpontjából rendkívül nagy értéke van a kitüntetésnek. Először is azok, akiket felterjesztettek kitüntetésr', de nem kapták meg, szinte sértésnek, miellőzésneki vesizik. Azzal, hogy megadjuk a kitüntetést, bol doggá teiszn szük azt a honvédet, hisEen mást úgysem adunk vele, csak miagát azt a medáliát, anyagiakhoz úgysincs kötve^ tehát legalább ezt ad'juk meg, annál is inkábh, mert akik ott kint < kitűnő katonák voltak és szeren esésen hazajutottak, azok fogják a, magyar honvédség gerincét, erejét, javát alkotni akkor, amikor ismét bevetésre kerülnek. (Úgy van! Ügy van!) Nagyon kiérem a minisizter úrtól azt is, hogy ebben ai vonatkoziásbain valamiképpen a polgári hatóságokkal is méltóztassék egy kis együttműködést létesíteni és aj hadbavonulita'kat mindenben elsőbbségben részesíteni. Nagyon sok témát kellene még felhoznom, de be kell fejeznem beszédemet. Ha miajd egyszer módorni lesz rá, tisztelettel bátor 1 leszek személyesen közvetlenül a miniszter úrhoiz fordulni azokkal a kérdésekkel, amelyekkel már nem volt időm foglalkozni. Igen t- Ház! Befejezésül csak annyit, hogy ma még módunkban van áldozatot hozol, hotzzuk meg ezt az áldozatot, de sokkalta nagyabbat» mint amennyit eddig tettünk, Talán az ülése 1943. november 24-én, azerdâû. utolsó óra van. itt, meist nem^ lényeges a:z, és arra kérem a miniszter urat, úgyszintén iá magasabb katonai parancsnokságokat is, ne néz'zék azt, hoigy az egyén! és a polgári lakosság tálán éhezik^ talán lerongyolódik, egy a lényeg, egyet nézzenek: a honvédséget mentől gyorsabban, mentől tökéletesebben és korszerűbben szereljék fel. (Helyeslés és taps a szélsőaloídaíűtnj A honvédelmi miniszter úr személyével szemben teljes bizalommal vagyok, a kormány politikájával szemiben aaoinbam nemi és merti ezt a költségvetést ahhoz képest, hogy háhotrús honvédelmi költségvetés, csekélységnek tartom, nemi fogadoni el. (Helyeslés és taps a vzélsőbakddalon.) Elnök: A minisizterelnök úr kíván szólani. Kállay Miklós miniszterelnök: T. Ház! Van szerencsém a gazdasági és hitelélet 1 rendjének, továbbá az államiháztartás egyensúlyának biztosításáróll alkotott 1931:XXVT. tc. : ben a mánis'ztériumnalk adott és utóbb kiterjesztett felhatalmazás további mcghossizablbításáról szóló törvényjavaslatot benyújtani. Kéremi annak, kinyomtatását és a Ház, tagjai' között való szétosztását- A házszabályok 130. §-ának (1) bekezdése érteiméhein! egyúttal tisztelettel bejelentem, hogy a törvényjavaslat tárgyalásának, tartamára előadóul' Eonkay Ferenc, helyettes előadóul pedig Fricke Valér képviselő urakat kértemi fel. Kérem, hogy a törvényjavaslatot részletes tárgyalás céljából a közjogi bizottsághoz utasítani méltóztassék. Tisztelettel!. 1 'benyújtom .a m. kir. minisztérium jelentését a Szent Koronahozi visszacsatolt területeken az országgal egyesítésről szóló törvényekbenj foglalt felhatalmazás alapján 1943. évi ofctólber hó 15. napjáig kibocsátott és eddig még be nem jelentett minisztériumi ren• deletekről. Kérem a je'ienté3 kinyomatásátv szétosztását és előzetes tárgyalás és jelentéstételi végett a földmívelésügyi, igazságügyi, közgazdasági és közlekedésügyi, közigazgatási, közjogi, közoktatásügyi, pénizügyi, tiársadáloimpolitikai és véderőbizottságok elé való utasítását. Elnök: A' beadott törvényjavaslatot és jelentést a Ház kiinyomatja, tagjai közt szétosztatja, a miniszereíniöfe úrnak a javaslat előadóira vonatkozó bejelentését pedig tudomásul veszi. A jelentést előzetes tárgyalás és jelentés 'céljátból kiadja a miniszterelnök úr álltai megnevezett bizottságoknak. A törvényjavaslat^ napirendre tűzése iránt annakidején fogok előterjesztést tenni. Folytatjuk a honvédelmi tárca költségvetésének vitáját. Szólásra, következik? Boczonádi Szabó Imre jegyző: Sziahó Gyula! Elnök: Szabó Gyulai képviselő urat illeti a szó. Szabó Gyula: T. Ház! Még mindig a kassai napok hatása, alatt állok és örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy a Felvidék több mint tízezer négyzetkilométerje, több mint 800 községe vissztérésének ötesztendős évfordulójával: kapcsolatban az ünnepségek egyik legkiemelkedőbb jelenségét ai Ház elé hozzam. Az, amit a katonai nevelési eredméníye'k'éppein honvédvonalon Kassán tapasztal tunk, egészen egyedülálló, mondhatnám páratlan. Jelesül a véderőlbizottság különböző zárt jellegű üléseire gondolok, gondolok azokra a rettenetes időkre, amelyek bőségesem ontották a tapasztalatokat és nem egyszer-kétszer aggodalomra is adtak nekünk okot. És ha ugyaniakkor arra gondolok, hoigy a háromnapos kassai tartózko-
