Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-343

/ Az országgyűlés képviselőházának 343. is keresztül* bell esnie. Itt kapcsolódloim be a most) előtteim szólott képviselőtársam beszédéibe, amikor magam is azt kérem, hogy ne csak mindig egy keretet vonjunk be a honvédség szolgálatába. Nagyon jól tudjuk, hogy a csapatparancsnokna'k legkedvesebb emberei azok, aíkiket ő maga nevelt, számára azok a legmegbízhatóbbak és ia leghasznáihatóbbak, akiket ő folytonosan behívott és azt lehet mondani, teljesen átképzetlt. De gondoljunk arra is, hogy nagyon sok tartalékos van még teljes átképzés nélkül, ezeket sem szabad kihagyni a katonai kiképzésből. Nem tudjuk, mikor lehet rájuk szükségünk, nem tudjuk, hogy a 'hadiüzemben! alkalmazott főmérnök nem puskával a kezében lesz-e kénytelen helytállni hazája védelmében. Át kell esnie ennek is a kellő kiképzésen, éppen úigy, mint mindenkinek. Az elmaradt korosztályok kiképzésével kapcsolatosan, szintén volna egy kérésem a miniszter úrhoz, A kiképzést már ez évben feltétlenül keresztül kell vinni. Jól tudom, hogy 40 éves fejjel nem könnyű újoncnak lenni, azonban ezeknek is (keresztül kieílli esndölki a kiképzésen, mert rájuk is szükség: lehet és kivét el

1 itt nemi lehet. Akármi'Iyeiri magas pozíciót tölt be aiz a, közel 40 éves ember, az ilyen, bevonültatíások alól semmi körülmények között &á le

u hessen felmenteni, még akkoir sem, ha akár milyen magas pozícióját tölti is be à hadiüzemnek, egyszerűen azért, mert senkii sem pótolhatatlan. Azalatt a. háromhómapi kiképzés allatt ő is katona-szelleművé lesz, inert) egyszer legalább már katona vc^t. Rátérve a katonai nevelésire, egy egészen furcsa dolgot hozok elő. Én a szovjetet minden körülményeik között és minden időiben a legnagyoibb ellenségünknek fogom tartani és nem történhetik olyan változás, hogy ne a bolsevista Oroszországot tartsam Magyarország legnagyobb ellenségének. Ugyanakkor azonban a nevelés terén tőlük is tanulnunk kell. Ha ott van valami jó. akkor azt a jót onnan is át kell venni. Itt hallottam hangoztatni, hogy a jovoben a katonai nevelést, a katonai szellemet/ már az iskolában el kell kezdeni. Én láttam az orosz ábécés könyveit, amelyben a betűkre a fegyvereken, keresztül tanítják meg az orosz gyermekeket. Ha ezt ott bevált, itt is beválik, hiszen az eredményeik ezt bizonyítják. Ezt is, át kell venni és már ott kell megszerettetni a katonát, az óvódán* az elemi iskolán, a középiskolám a leventeintézményen keresztül és még később is, még az idősebb embereket is nevelni kell. (vitéz Jaross Andor: Vállalni kell a militarizmust!) A miilitarizmust mindéin körülmények között vállalni kell. Sokkal több magyar történelemre van szükség a nevelésben. Szükség van a magyar történelem tanítására már az elemitől kezdve, de sokkal fokozottabb és sokkal alapoisabb tanítására van szükség ] a magyar történelemnek. Még azt is megboccáthatónak tartanám, ha túlzásba esnénk, bár értre a magyar népnek nincs szüksége:, mert számtalan nagyon szép történelmi élmény volt már a- magyar nép életében, amit ma nem is tanítanak még az iskolákban sem, amit az ember innen-onnan tud csak egyes kútf orrások DÓI megszerezni. Ezeknek tökéletesebb felépítéséről van szó. A leventeintézménynek, annak ellenérei, hogy nagyon szépen fejlődik.-, nagyon szépen halad, szeretném, ha irányításában ülése 1943. november M~én, szerdán. 171 még nagyobb 'katonai hatásköire lenne, mert akkor jobban látnám biztosítva azk hogy abból a leventéből még tökéletesebb katona lesz, amikor sor keirül rá. A leveiiteintézniénynéi a szívvel, a lélekkel kell nevelni azt a mindenre hajlamos ifjúságot, hiszen az ifjúság formálható, mint a vaj. Tehát nagyon finom kézzel bár. det az ő becsületes lelkületén keresztül sokkalta nagyobb eredményeket lehet elérni, sokkalta fegyelmezettebb lesz és sokkal nagyobb lelkesedéssel fogja feladatait teljesíteni, mint ha keménységgel tanítjuk meg arra. Nem hasonlat az; amit mondok. Lelkesek a mi ifjaink, tökéletesen dolgoznak, láttuk, de elmondok' egy esetet. Amikor a, múlt évben Bécsen jöttem keresztül szabadságra — türelmüket kérem, hogy ezt a. nagyon rövid kis epizódot elmondhassam —, különböző nemzetiségű •leventeintézmények, magyarok, németek, olaszok, stb. felvonultaki Bécsben;. Az ünnepséget megelőző napon próba felvonulást 'tartottak az, ottani németek. Többen voltunk, akik könynyeztünk, amikor láttuk az autóbuszból a Hitler-Jugend felvonulást, láttuikl azoknál az egészen pöttöm kis gyermekeiknél a tökéletes lelkesedést és fegyelmeit. Valami gyönyörű, megkapó látvány: volt és könnyeztünk azért, mert, azt láttuk, hogy ők egy jó lépéssel előbbre vannak, mint mi és nem tudjuk őket íutolérni. Ha annalk a könnyebben gondolkozó bécsi népnek gyermekeiből, ifjúságából ki tudták hozni ezt a ^lelkesedést, és már a jövőre készítik elő az ifjúságot, akkor nekünk követnünk kell őket és sokkalta, de sokkalta nagyobb szívvel ós lelkesedéssel, odaadással kell foglalkoznunlki a leventeintézménnyeil. (Helymiés, Û saélsóbaüolda'icm.) _ Botár igen t képviselőtársam beszédével teljesem azonosítom magam a katonai továbbképzést illetőleg. Méltóztassanak elhinni, hogy ha a katona, napi gyakorlatán túl esti óráiban ügyesen le volna kötve, sokkalta, de .sokkalta nevelőbb hatást lehetne gyakorolni rá és a propagandán keresztül sokkalta tökéletesebb honvédet nyerhetnénk, mint akkor, ha, neki délutáni kiképzési ideje- után kimenője van a városba. Gondoljunk' a romlatlan falusi fiatalságra, amely akkor kerül be a városba. Gondoljunk arra, hogy ezek a fiatalok,, akikneiki természetesen egy kis pénzük és idejüfo van, megnézik azokat a Karády-filmeket, amelyek éppen nem nevelő hatásúak a, fiatal magyar honvédségre, (Ügy vtmí Ügy van! i szélsöba!:o-jdaiUm.) hanem erkölcsében rontják, mételyezik. Amint Botár (képviselőtársam mondotta, keskeny filmeken keresztül történő propagandával még tökéletesebben lehetn« azt a honvédet nevelni, még tökéletesebbel lehetne katona szellemét fokozni. A nemzetnevelésnek minden vonalon, minden irányban meg kell történnie, így a polgári életben is. Nem: tarthatom nemzetnevelésnek azt, amit ma látunk; hogy, a propaganda nincs tökéletesen beállítva a honvédség, a honvédé lem szolgálatába. (Baày László: Sehogysem!) Annyi rossz tapasztalat után nem kérem, hogy a rádiót kapcsoljuk be a honvédség propagandájába, inkább ne (Helye&\és <a\ szévSŐbaMdaJon), de az' irányított sajtót igenis be kell kapcsolni, és sokjkal több és isokkal élvezetesebb leírású harctéri élményeket követelünk, miniszter úr, az, újságokban. Hasábokat, oldalakat, amelyeik: a honvédség ténykedéseit, harcait, bátorságát,