Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-343
Áz országgyűlés képviselőházának 343. Magra a. honvédelein kiterjedtebb fogalom t ma» mint volt azelőtt. Ma nem jelenti csak a , hadsereg szervezését, felszerelését, felfegyverzését és kiképzését, hanem kiterjed a nevelésire, ía termelésre, a propagandára, egyszóval a nemzeti élet minden megnyilvánulására. Ezidőszerint a totális háborúk kor át éljük. A honvédelem tehát kiterjed a nevelésre. Itt polémiába kell bocsátkoznom a múltkor egyik kormány támogató képviselőtársam! részéről elhangzott egyik mondattal. Ez a képviselő úr a vita során azt az igen kellemesen hangzó mondatot vetette be, hogy a honvédiség nem lehet imiás, nem lehet különb, mint a társadalom, amelyből vétetett. Ezt én nem helyeslem és azt is vallom, hogy ez a tétel nem is igaz. Igenis vallom, hogy a honvédség ma is különb, mint a polgári társadalom. (Ügy wan! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Mert ha ezt az előbbi'tételt helyesnek fogadnám el. az azt jelentené,, hogy semmibeveszem a hosszas katonai szolgálatinak nemzetnevelő hatását, amit és nemzetnevelési szempontból első helyre teszek. Tehát minden erővel feküdjünk bele a nemzetnevelésbe katonai vonalon is. A hibákat a bizottságban megállapítottuk. Rajta, kü- ! szöböljük ki! A kiküszöbölés egyik legfontosabb lépése az • ellenséges propaganda és az általános elgyávulást eredményező békepropaganda paralizál ása és teljes kiirtása. (Ügy van! Ügy van! , a szélsőbaloldalon. — Oláh György: Erről nem beszélt Zsilinszky egy szót sem!) De ehhez nem elegendők a szavak. Mi szívesen idézzük á miniszterielnök úr beszédeit, szílvesen idézünk például szeptember 12-iki beszédéből, amelyben ezt mondotta (olvassa): »Hovatovább az Európában megütköző három világhatalom küzdelmének a gyújtópontjába kerülhetünk. Nem gondolhatunk arra, hogy ezekkel a kolosszális erőkkel mi Önmagunk erejével felvegyük a harcot, de annál fontosabb, hogy az ellenséges propaganda, az idegen befolyásolás meg ne bontsa egységünket és ne befolyásolja tisztánlátásunkat és visszavonást sorainkba ne hozzon.« (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ez nagyon szép, de ugyanakkor az ellenséges propagandát szolgáló belső bomlasztó propaganda ellen nem tesz elég erélyes intézkedéseket, (vitéz Imrédy Béla: Sőt semilyent! — Zaj a szélsőbaloldalon.) Sajnos, már túl vagyunk azon, hogy minket szép szavakkal megnyugtathasson a miniszterelnök úr. (Úgy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Az ő elmélete és gyakorlata, sajnos, gyakran jár külön utakon. (Úgy-van! Ügy van! a- szélsőbaloldalon.) Ezért ajánlom a honvédelmi- miniszter úr figyelmébe a telső defetista mozgalomnak és propagandának a saját hatáskörében való elfojtását. (Oláh Görgy: A legtöbb békepárti röpirat most megy szét!) Remélem, hogy a miniszter úrnak ié téren sokkal kevesebb gátlása lesz, mint a (miniszterelnök úrnak. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Az biztos!) Mert szélmalomharcot folytatunk és amit az egyik kezünkkel építünk, azt éjjel más kezek lebontják. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ismertetni akartam itt egy megdöbbentő írásműveit, die előbb nem; hagyhatom szó nélkül az egyik itt ma elhangzott beszédet, Bajcsy-Zsilinszky Endre képviselőtársam (Baky László: A miskolci hős!) beszédét. Ha jól értettem, a képviselő úr kétségbevonja a háromhatalmi egyezményhez történt csati akoüíése 1Ù43. november È4-én } szerdán. ' ' 157 zásunk jogi érvényét, (vitéz Imrédy Béla: Azt mondotta! — Zaj a szélsőbaloldalion.) Jól tudom, hogy mit akar ezzel az ártatlannak látszió megjegyzésével. Vegye tudomásul, hogy nemcsak jogilag hibás ez a felfogás, hanem a magyar nép ösztönösen is tudja; hogy mely nagyhatalmak oldalam várhatta és várja a trianoni börtönből' való kiszabadulását (Ügy vám! Úgy van! Taps a szélsőbaloldalon.) és ezért a magyar érdek és a magy/ar becsület védi és igazolja a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozásunkat. (Ügy v<hi! Úgy ven! a szélsőbal-oldalon.) Ezt # én, mint erdélyi magyar megállapítom,. (Rajniss Ferenc: Miért nem mondják meg (becsületesen, hova akarnak csatlakozni 1 ? Mit sustorognak itt? 1 Mondják meg! — Egy hang a szé sőbahldalon: Gyávák! Félnek! — Oláh György: Mondják meg, hogy Angliához akarnak csatlakozni! — EQy hang a szélsőbalo'dalon: Énekeijenek!) Ezek, után megállapítom, hogy a képviselő úr visszasírta a zsidókat a hadseregibe. (Baky László: Igen, itt lógott ki a lóláb!) Kérdem, ettől lesz élesebb a magyar kard? Ettől lesz a hadserég szelleme jobb és harciasabb? 1 Ez a hadsereg fogja megvédeni a határainkat a szovjettel' szembén? (Zaj a szélsőb'Joldaíon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő uraki! Botár István: Másik megjegyzésem pedig atzj, hogy a képviselő úr beszéde tulajdonképpen a párt igazi állásfoglalásának elkendőzése volt. (Ügy van! Ügy v&n! a sgéisőbaioldalon.) Ez ,a, miskolci beszédében jutott' igazán kifejezésre és mi ezt vártuk tőle. (Ügy van! Ügy van! a széU\őbaiO)dolon.— VSLWÓ Imre: A memorandum! — Baky László: Ehhez nem volt bátorsága!) Játsszunk nyílt kártyákkal, elég volt a homályos és általános kifejezésekből, mert így csak köd gomolyog a közvélemény előtt. (Ügy vfàn! Üi<y van! a széhőbaloidalon.) Mi igenis ismerjük a képviselő úr pártjának állásfoglalását abból a memorandumból (Egy hang b a lfelőt: Gyönyörű alkotmány!), amelyet a miniszterelnök úrnak is, kellett, volna ismernie (Baky László: Egy szó nem esett rölíal), amikor belügyminiszter kollegája szabadjára eresztette a propagandájukat. Egyetértünk a t. túloldallal abban, hogy a katonának igenis tudnia kisil'l, hogy - miért harcol, tehát ismernie keil és lélekben magáévá kell -tennie azokat a külpolitikai célokat, amelyekért vérével és életével kiáll. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbb oldalon.) Hogy lehet megkívánni attól a magyar néptől, amelynek Bajcsy-Zsilinszky, úr és társai klormányengediéllyel és rendőri asszisztenciával magyarázzák, 'hogy hibásak, rosszak és elvétendők a,ziok a célok, amelyekért harcol (vitéz Imrédy Béla: Ez abszurdum!), hogy ezekéirt lelkesedéssel és- töretlen szellemben küzdjön a harctéren? (vitéz Jaross Andor: Hogy lássai a nép, hogy melyik az igaz?' -— Egy hang w szélsőbaloldalon: Pocsék dolog!) Példátlan destrukció, amit ez a memorandum, a kisgazdapárt agitációjia a lelkekben végez és ezért a mi felifogásunk szerint tessék itt a parlament előtt nyíltan színt vallani, (Zaj es fetkiáMmk a szélsőbaloíkM 'on. — Nem merik! — Papp József: Annyi becsület nincs bennük!) hogy lássák kormánypárti képviselő-. társaink is, hogy mi nem rémképek ellen küzdünk. Ebben a háborús parlamentben sem a defetizmusnak, sem a d'eifetistáknafc nincs he^ lyuk! (Ügy van! Ügy van! — Taps a szélsőbal o dalon.) A kisgatzdáktóil független párt — par1 don helyeslbbíteim: A független kisgazda föld/
