Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-342

Az országgyűlés képviselőházának 342. segélykiáltást a társadalmi életben, a sajtóban, sőt még" a törvényhozás termében is, de arra igen ritkán eszmélünk rá, hogy a független igazság-szolgáltatás nem önként értendő, szükségképpen létező valami, hogy ezt a fogalmat nem a biróság kapuja fölé illesztett címtábla hinti el ia közönség körében, hanem még kedvező szervezeti berendezkedés mellett is csak egymást követő bírói generációknak becsületes, idegsorvasztó munkája révén lesz az élő valósággá, amelyet, mint minden remekbe készült kollektív erkölcsi értéket, szerencsétlen kezekkel tönkretenni könnyű dolog, de régi fényébe és tisztaságába visszaállítani azután alig lehet.« {Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) T. Ház! Ebből a klasszikus és örökérvényű idézetből, amelyet néhai Juhász Andor jóformán az égből küld ide hozzánk, értsen mindenki; vegyen belőle magára annyit, amennyi reá tartozik. Szűnjék meg, dé azonnal, amagyar bíróság erkölcsi értékének szerencsétlen kezekkel való tönkretétele, nehogy vele együtt valamennyien elpusztuljunk, En is levonom azt a következtetést, amelynél több most, sajnos, rendelkezésemre nem .áll: a költségvetést nem. fogadom el. (Elénk éljenzés és taps a szélsőbaloldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Incze Antal jegyző: Reibel Miíhály! Elnök: Reibel Miíhály képviselő urtait illeti a szó. Reibel Mihály: Mélyen t. Ház! Mindannyiunk előtt ismeretes, hogy a legnagyobb katolikus szervezet, az Actio Catholika. az elmujt esztendőben épp úgy, mint ebben az esztendőben országos akciót indított, amely mozgalomna a címe: Családmentés és nemzetmemités. Megmozdultak a falvak, megindultak a városok, mindenütt határozatokat hoztak, amelyeknek a lényege az, hogy visszaköveteljük a szentségi házasság jogainak helyreállítását, ami azt jelenti, hogy a törvénynek oly módon való megváltoztatását kívánjuk, hogy az biztosítsa a szentségi házasság felbonthatatlanságát. Amikor az egész ország katolikus társadalma úgy a falvakban, mint a városokban, megmozdult ebben az irányban, amikor szavukat hallatták nemcsak az egészen egyszerű paraszti emberek, hanem a tanult magyar emberek is, akikor erre a magas törvényhozásnak is fel kell figyelnie és ezzel az igen komoly kérdéssel nekünk is foglalkoznunk kell. (Úgy van! Ügy van! balfelől.) Nem én vagyok ma a'z első-, aki ezt a húrt pengeteím. Beszélt erre} raári Makray t. barátom és 'beszélt erről Zsidó képviselőtársam is. Engedjék meg, hogy én kizárólag csak ezzel a kérdéssel foglalkozzam, mert nagyon fontosnak találomi, hogy végre köztudattá váljék az, hogy itt a legfőbb ideje a mai helyzet' megváltozásának. Amikor ugyanis mindig keresztény politikáról, keresztény irányzatról, keresztény Magyarországról beszélünk, akkor ebben a Házán még mindig arról lehet beszélni, hogy mennyiségi vagy pedig minőségi termelés legyen! Itt egy nemzetsorvasztó, nemzeífcpusztító betegségről van szó és tudom, hogy mindenki meg van erről győződve. Nem lehet ez alól kibújni azzal, hogy most háború van, most más kérdések várnak megoldásra, mert ha Franciaországban, Törökországban, Svédországban, még a Szovjetben is volt idő arra, hogy az elKÉPVISELŐHÁZI NAPDŐ XVTIT. ülése 1943. novemher 23-án^ kedden. H ^ válásokat megmeihesatsék, szinte lehetetlenné tegyék, akikor a keresztény Magyarországban annyival is inkább meg kell azt tenni, mert az újságokban és könyvekben megjelenő statisztikák szinte állandóan a mi népünk, a mi nemzetünk kihalásáról beszélnek. Ha igaz az, hogy a család a nemzetnek a sejtje és ha igaz az, amit Makray t. képviselőtársam mondott, hogy a család pedig a házasságtól függ, aíkkor megtaláljuk ennek a betegségnek a csíra ját és ez semmi egyéb, mint a házasság szentségének seimmibevevése, a házasság szentségi erejének csökkenése a társadalomtan és az élet minden vonalán., Ha tehát tudjuk, hogy a tömeges hisztériás válásoknak, a tömeges különéléseknek, az egykézéseknek és a züllött gyermekek tömegének inni az oka, akkor a törvényhozásnak semmi fontosabb dolga nem lehet, mint arra kérni a iminiszlter urat, hogy ha az ő meggyőződése is megegyezik a mienkkel, akkor minden mást félretéve, aimíg nem késő, hozzuk helyre azt a hibát, amelyet 50 évvel ezelőtt elkövettek, amikor a szentségi házasság helyébe a polgári házasságkötést iktatták. Amikor 1894-ben a polgári házasságkötésre vonatkozó törvényjavaslattal ideálltak az országgyűlés elé, a legtöbb ember neon, volt tisztában azzal, hogy tulajdonképpen milyen súlyos csapást mérnek ezzel a törtvény javaslattal a magyar nemzeti életre, de tudták azok a sötét hatalmak, a szabadkőművesség és csatlósai, amelyek évtizedeken keresztül, állandóan, szívós kitartással azon dolgoztak, hogy a polgári házasságkötést idehozzák a Ház elé és ezzel a népet elszakítsák papjától, hogy a magáramaradt n*ép annál könnyebben legyen a zsákmányuk. Mélyen <p. Ház! Tényleg olyan dologról van szó, amely érinthet egyeseket, de kijelenthetem, hogy egyetlen imiagyar katolikusnak sincs szándékában és akaratában más felekezetűek elgondolásába beleavatkozni. Mi semmi egyebet nem kérünk, mint hogy azt a szentségi házasságot, - amelyet mi vallunk, ismét helyezzék vissza régi jogaiba és tegyék félre mindazokat a törvényes akadályokat, amelyek ezt megakadályozzák. Mi indít bennünket erre az elgondolásra? Semmi egyéb, tmint az, hogy há a statisztikát elővesszük, elszomorító eredményt látunk. Pezenihoffer, ez az igen. híres; ember ezt a következő adatokkal, szavakkal dokumentálja. A polgári házasság behozatala után több mint egy évtizeddel, tmiég 1907-ben is 2477 római katolikus elváló férjre 2858 eliVáló protestáns férj esett. Az akkori arányszám szerint az elváló katolikus férjek számának 7631-nek kellett volna lennie a protestánsok elválásának arányában, pedig csak 2477 volt, tehát minden esztendőben 5154 magyar házasságot mentett meg a felibomr lástól a katolikus erkölcs. 1938-ban már 1681 elváló protestáns férjre 3387 elváló katolikus férj esett. A mostani arányszámsaerint 1681 protestants elválására 4169 katollikus elivalasnafe kielLelne esnie* Ha még eszerint az airányszám szerint : is éiveankünt 782 házasság esik is a mi javunkra, mégiis elszonupjrító és megdöbbenltő, hogy a polgári házasság ilyen rövid idő alatt ennyire/ kiükelzdtea katolikus erkölcsöt és aggodalommal nézünk a jövőbe. Ha itt hamarosan siagítsáig nem jön, akkor még nagyobb aránybáni fog fokozódni a házasságok felbomlása és hiábavaló lesss minden arőlködésüírik, minden ' * 15 '