Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-342
114 Áz országgyűlés képviselőházának o4$ akarásunk, minden segítségünk, ha' erkölcsi fellf^igiásunlk megromlik, semmisem fogja megakadályozni a további bázasságfelboímlásokat. Mint említettem, mi a szentségi házias sálnak régi jogaiba való visszaállítását; kívánjuk. Ez a szentségi házasság nem emberi találmány, ne<m emberi intézmény, ea isteni fiLntézmiény. Nem emberek fabrikálták, nem emberek találták azt íki, hanem az a teremtő Isten akarásé volt: »Növekedjetek, szaporodjatok és töltsétek be a földet!« Ezt a saentségi házasságot Ö saját ellglondolása, aiz emberiség fenntartása és ezen intézkedések érdekében iktatta be, s aa Űr Jézus volt az, aki azt szentségi rangra emelte. Mii, lafeiik itt vagyunk, minldannyiami esSküsaünk a Bibliára, mindannyian esküszünk: a Szentírásra, hát akkor vagy hiszünk abban, ami aibíbanl van, vagy pedig nem niszütnfc. Ha hiszünk, iáikkor igaz lesz az Istennek minden egyes szava, és igaz lesz az, amit Isten mionld: »Amit Isten egybekötött, azt ember el jne^vlálassiza.« Nincsenek most itt a szabadkőművesek, nincsenek most itt a zsidók, alkik afkkior beosemipészték a poilgári házasságróii szóló törvényt a törvény hazáiba, most azok a férfiak vannak itt, akiknek az a kereszt- amelyet felakasztottak az ülésteremben, nem egy kép, néni egy jellkéo csupán, hanem jelent egy Isten szerinti életet és Isten akarata sízeirirnti cselekvést. Mélyen t. Ház! Igaznak kell lenni akkor annak is, amit aa isteni üdvözítő mondott: »A íérfi feleslegéhez ragaszkodik és ketten lesznek 'e)gy testté, aizáirt már nem kettő, hanem egy test.« Nagyon, komoly az ő szava, amikor aat mondja: »Móaes megengedte az asszonynak váliásilieiveilet adni, ép pedig mondom nektek, hogy aki egy elváltat vesa el, az hiázassáigtörést követ el.« Mélyen t. Ház! Nem árt egy kicsit belenézni asz Isten elgondolásába, mert a Viliágnak níagy baja, a nagy' világégés ' mind: annak- a következményei, hogy az emberiség felrúgta az isteni törvényt, a (keresztény erkölcsöt. Pro.básaka Ottokár azt monidltá: »Akairjátok-e^ Ihiogy ne legyen 1 háború? Akke<r temessétek el, teaiyetefc egy nagy sírkövet föléje és írjátok rá: Nem lesz háború, ha megtartjátok a tízparancsolatot!« Mélyen t. Ház! A szentségi házasság nem új idők találmánya. Kétezer év története hangos bizonyságot tesz amellett, hogy az egyház mindenkor kitartott a szentségi jelleg, a felbonthatatlanság mellett. Hiszen nem kell említenem a VIII. Henrik angol királlyal szemben való nagy küzdelmet, sem Pius pápa küzdelmét a nagy Napóleonnal szemben a házasság felbpnthaiatlansága mellett. Inkább vállalta a börtönt, de nem engedett. Nem engedhettek belőle, mert nem az egyház találta ezt ki, hanem ez isteni rendelkezés és az Isten nem adott jogot még az egyháznak sem arra, hogy az elválás felett ítéletet mondjon, avagy pedig azt bírálja. Mondom, nem az új idők találmánya ez, ez kétezeréves ősi hit, amely megvolt a katakombákban, » amely megvolt az üldözések vérzivatarában, megvolt az egyház hatalmának delelőjén, megvan ma és meglesz mindig, mert nem lesz hatalom, amely ezt hatályon kívül helyezhesse» mert minden hatalom felett áll az a hatalom, amely Istentől származik. Az egyháznak sokszor szemére vetik, hogy az egyház miért oly kegyetlen, olyan zsarnok, hogy nem akar ebbe belenyugodni és nem akar ülése 194o. november 23-án, kedden. hallani a^ felbonthatatlanságról? Nem az egyház akarja, ez Isten akarata és az egyháznak nincs hatalma Isten akaratát hatályon kívül helyezni. Semmilyen földi hatálom nem bonthatja azt fel, amit Isten egyszer egybekötött. Hogy miért ilyen szigorú 1 ? Teszi ezt Krisztus először is a férfi érdekében, azután a nő érdekében és végül a gyermek érdekében. Teszi a férfi érdekében, aki egész éleiét beleviszi a családi életbe és aki nem élhet szívvel-lélekkel a családjának, mert a gondok, az ő napi elfoglaltsága reggeltől-estig távolt ártják őt a családjától. Egy megnyugvása van, hogy van otthon égy hűséges feleség, aki szívvel-lélekkel a családjának él. Ném kontrollálhatja feleségének minden lépését, de tudja, hogy az ragaszkodik hozzá. Nem a szívbeli érzelmek miatt, nem is a fellobbanó' és fellángoló kitörések miatt, hanem azért, mert az asszonyt köti ennek a házassági szentségnek a felbonthatatlansága. De tette ezt Krisztus az asszony érdekében is, aki mikor kezét odanyújtotta a férfinak, akkor ezt mintegy életbiztosításnak tekintette, lemondott a megbecsült családi névről, lemondoit az ő leányságiáiról, füglgletlenségérőll és várta azt a férfit, aki őszinte szívvel, jó lélekkel egyszer meigiáll előtte, belenéz a sízeméibe és meigmonidb'a neki, hogy szereti őt és őt akarja élettársául! választani. És a leány abban a pillanatban], amikor odaadja malgált a férfinak, teszi ezt azért, meri. úgy isejti, hogy egy tisztességes, becsületes ember áll előtte én ezért vállalja az anyaságnak minden következményét,, vállalja a. gyermeket; hisz abban, bogy e*z a férfi, amákor•• leteszi az esküt holtomiglan-holtodiglan, mint becsületes, tisztességes ember, sohasem lesz hűtlenségre- kapható és nem fogja otthagyni az asszonyt kicisi gyermekével, kidobva 1 őt az élet viharába. A női ezt Joggal várja, joggal köveitieili. Ezt szankcionálja az Isten, amikor azt mondja, hogy az az eskü egy egész életre köti őt, mert, az a szándék, amely bizonyos formák között ott az egyház színe előtt kinyilváníttatott, szentsééi házasság. Amikor Nagyvárad visszakerült, felszólalt egy nő és ezt mondotta: Most jöttünk rá, azért történthetett nieg velünk az, hogy elszakítottak bennünket az anyaországtól, mert mi magyarok kevesen voltunk. De most a visszatérés pillanatában! kijelentjük, vállaljuk az anyaságot, annak minden terhét, mert azt akarjuk, bogy a Kárpátmiedenjce megteljék magyar gyermekekkel. (ÉljOnzés és (wp'S.) Amikor erre a nagy és nemes feladatra gondolunk, akkor meg kell védenünk azt a nőt, aki a gyermeket a világra .hozza és meg kell védenünk azt a gyermekeiéi, aki m nemzetnek minden reménységei. Ha árvákat 'látunk, mindenki sajnálja őket, szánakozik rajtuk, sőt van olyan is, aki megsiratja ókét. Amikor yiiszonll egy törvény lehetőséget 1 ad arra, hogy aa árvák napról-napra szaporodjanak, akkor ebhez mit szóljunkl Pedig ezeknek vau apjuk és van anyjuk és még sincs anyjuk és még sincs apjuk. Az állaim aa ő adófilléreiből 'kénytelen felnevelni őket azért, msirl az apa hűtlen lett, vagy az anya: otthagyta aa otthont. Ezt! a, lehetőséget minden körülmények között meg kelti) szüntetni. Egy vidéki nagyvárosban történt, hogy egy főtisztviselő megismerkedett az egyik kilsasa-' szionnyal és a kisasszony kedvéént! 22 éves együttlét után otthagyta a csailádjá't 1 . Jogász-
