Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-342

Az országgyűlés képviselőházának 342. eltatással kapcsolatos kihágásokat már most & királyi járásbíróságok hatáskörébe kellene utalni. Szóvá kell tennem még egy pár apró ^ kérdést. Elsősorban SKÓ vau azokról a bírói ítéletekről, amelyeket ami akii de jén a román hadfbír óságok hoztak, amelyeknél ' az egyes elítéltek 5—10, sőt 20 esztendős büntetésben részesültek Ezeknek az, embereknek a rehabilitációjára gondolok. (Helyeslés a balközépen.) Nevezete sieti a helyzet az, hogy az 1940. évi XXXVII te. pontosan előírja, aat, hogy abban az, esetben, amikor rehabilitációról vain szó, nemi a hadbíróság, nem a honvédtörvényszék, hanem maga a királyi törvényszék jár ©1, azonban aí kérdés az» mi történik, akkor, amikor

1 rehabilitációt kér az illető elítélt, de az; ügycsomót egyáltalában nem. lehet megtalálni? A román haidlbír óságok ugyanis egész irattárukat magukkal vitték ' Dél-Erdélybe. Valamelyes intézkedést kérek tehát jarra nézve, hogy ez, esetben mit tegyen a bíró, rá keilen© mutatni arra, hogy mikénti eljárás történjék ebben az esetben? A második kérdés, amelyet fel szeretnék vetni, a sajtótörvény ama rendelkezése, mely szerint egy eímimiel egy lapot csak egy nyelven lehet megjelentetni. Megtörténik az, bogy propaganda céljából egy lapot több nyelven keli kiadni. Ebben az esetben, törvény ^ szerint, ugyaniannyi engedélyre van * szükség, mint ahány nyelven az illető lapot megjelentetni akarják. A természetes dolog az volna,, ha az illető l'ri.pat egy engedéllyel! több nyelven is meg lehetne jelentetni. A harmadik é& utolsó kérdés, amelyet fel sízeretnék vetni, a délerdélyi magyar ügyvédek adiónyomorítása. Tudom jól, hogy az igazság ügy miniszter' úr a maga részéről nem tehet so kat, azonban a napokban felvetődött itt a retorzió» gondolat. Kérdem, nem lenne-e jó, ha az igazságügy miniszter úr megkeresné a pénzügyminiszter urat, hogy esetleges retorizióképpen a román ügyvédieket nagyobb adóval adóz tassák meg itt is. de ezt csak azért, hogy szűnjék meg odaát Bél-Erdélyben a magyar ügyvédek adónyomorítíáísa. (Helyeslés és taps a ba középen.) Ugyanis megtörténik a-z, hogy egyes gyakorlattal nem bíró magyar ügyvédeket milliós adóalapokkal sújtanak. (Gál A'fjos: Tönkretevés céljából!) Elismeréseimnek kell kifejezést adnom végű] azért is, hogy dm ígaEságügyminiszter úr az országgyűlés munkájának szünetelése alatt is dolgozott és a Ház megnyitásakor egyszerre két törvényjavaslatot is terjesztett a Ház elé. Mindkét javaslatot a Ház mar meg is sízavazta ég a bizottsági ülésen is átment. Mindez jelzi a miniszter úr lankadatlan muukakészségét és munkatelj esi tményét. Az erdélyi bíróságok pedig haladnak a, maguk rendes, megszokott útján a tárgyilagosság jegyében. Nagy dicséret illeti ímeg ezeket az intézményeket, amelyeknek élén egész emberek állnak. (Űfjjj van! Űffy van!) Adjuk ntóg ezeknek az életpioniroknak az élet lehetőségét, megfêlèip fizetés ,biztosításával. (He'yeslés.) Mivel pedig a miniszter úr iránt a legnagyobb bizaloumial viseltetem, a költségvetést, úgy a magam, mint pártom nevében elfogadom. (Hlyedés és taps a balwzépen. —• A szónokot szániQsßvi' üdvöz ik.) Elnök: Szólásra következik'! Ineze Antal jegyző: Zgidló Sándor. Elnök: Zsidó Sándor képviselő urat illeti a, szó. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XVIII. ülése 1943. november 23-án, kedden. 105 Zsidó Sándor: T. Ház! Az idő előrehaladottságára való tekintettel nem kapcsolódom bele előttem 'szólott igen t képviselőtársam magas színvonalú fejtegetésébe, hanem egészen röviden az igazságügyi tárca költségvetésévé,! kívánok f oglalkloani. Az igazságügyin iniszter úr a költségvetéshez fűzött miniszteri indokolás 25. oldalán bejelenti, hog\- az új büntetőjogi törvény előkészítése folyamatban' van és kiemeli, hogv a- havmadik büntetőnovelLa; előkészületi munkálatai már a befejezéshez közeledinek. El kell, ismernünk!, t. Ház, hogy az 1878 :V. te.: a Büntető törvénykönyv már elavult, legnagyobb részében már neun korszerű és éppen azért volt szükség arra, hogy állandóan novel; láris úton) módosíttassanak egyes rendelkezései és rövid! 25—30 esztendő' ail'att immár a' harmadik novella benyújtása fog a. miniszter úr bejelentése szerint a közeli jövőben megtörténni. Magam is belátom azt, hogy a urai nehéz időkben, a háború alatt az egységes! büntetőjogi kódex megalkotása nagy nehézségekibe ütközik, de minthogy oly sürgős esetek vannak, amelyek a részletmegoldást sürgőssé teszik, e tekintetben el kiéli fogadnom a> novelláris megoldást. Úgy gondolom, hgy a mai időkben á sürgősség és a célszerűség szerint

1 kell ezt a. kérdést megoldani. Az új 'részintézktedések megalkotásához egypár gondolatot szeretnék felvetniSzerintem mindenekelőtt pótolnunk kellene büntetőtörvénykönyvünlbnek azt a régen emlegetett hiányát, hogv nem tartalmaz megfelelő rendelkezéseket a' beszánmthatatlanság címén felmentettekre vonatkozóan. (Nagy László: ügy van!) Ugyanígy a Büntetőtörvénykönyv 76. ^-ában, foglalt kizáró okból

1 a vádlottat fel kell menteni a bűnvádi perrendtartás 326. ^ 3. pont ja alapján ^ (Nagy László: Mert elmebeteg!) és az • ilyen vádlott a jövőben, ha> módja és alkalma van, újabb bűncselekményeket követhet el büntetlenül és felelőtlenül. Szerény véleményem szerint tehát arra van szükség, hogy kimondassék a törvényben, hogy a, beszáináthatatkanság. címén felmentett, vádlottat igazságügyi gyógyítóintézetben kell elhelyezni. (Nagy Lásizlóí Nagyon helyes!) Az idevon atkiozó rendelkezés lényege az kellen© legyen, hogy a büntetőbíróság ilyen esetbein az ítéletében az; igazságügyi orvosi tanács- véleményének kikérése után álllapítsa meg, hogy a beszámíthatatlanság okából felmemtettet igazságügyi gyógyítóintézetben kell elhelyezni. (Nagy László: Nagyon helyes!) Az elhelyezés tartama már ne kizárólag aa ítélőbíróságra tartozzék, hanem annak megállapítása a gyógyító onvosokkal karöltve megoldandó közös feladat kell, hoigy legyen. (Nagy László: Nagyon helyes!) Ha azután a gyógyítóintézetből szabadult egyén újabb bűncselekményt követ el, akkor már a büntetőbíróság mondja ki ítéletben, hogy bizonyos időre, vagy pedig életfogytiglan helyezzék el a vádlottat gyógyítóintézetben. (Helyeslés a szélsöbalolda'on.) BüntetőtÖrvényikönyvünk különös részei «* hivatás, illetőleg a foglalkozás gyakorlásától való eltiltást a Büntető törvénykönyv 291. és 310. §-ainak alkalmazásánál csiajfe aa úgynevezett ipari gondatlanság esetén engedi meg, tehát nagyon szűk körben, ami a mai modern, gépesített világban a hiyaitással, iUetőleg foglalkozással járó fokozottabb felelősség követelményeinek egyáltalában! nem felei meg. E tekintetben csak arra a példára hiyaitkozom, t, Ház, hogy a hivatására! méltatlanná váltl orvois vagy szülésznő, aki tiltott művi iterhességmegszakí14