Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-342

10í Az országgyűlés képviselőházának 342, ülése 1943, november 23-án, kedden, tást szaMéfcasani 'klövet) el, amennyiben csak miaig-zatolha.itási címén vonható felelősségre, ment a testi épség veszélyeztetés© mellett a gon­datlanság egyidejűleg nem valósn-It meg, a büntetőjog* mai szabályai szerint hivatásától ífélctilegi nem [tiltható el. - ' Sokszor hangoztatott reform témája még a gyakorlati büntető jogászoknak a szabadság­vesztési nemek 1 túlságosan nagy számának és' különböző vo'ltána,ki csökkentései. Mindenekfölött törlendőnek tartom büntetési rendszerünkből az, államfogházat, mert annak fenntartás«' ma már teljesen felesleges. Ezt a kérdést egysze­rűéin úgy lehetne és kellene megoldanii, hogy a Büntetőtörvénykönyv 293., 296. és 299. Ç-aiban a oárviada.l vétségére megállapított államfogház helyett' ugyanolyan tartamú fogházbüntetés lenne kiszabandó- mert az államfogház-bünte­ífé'S az 1938. évi XVI. te. 4. §-ában foglalt ren­delkezések nyomán 3 büntető rendszerünk többi vonatkozásában mái- téliesen taiadát vesztetté. Bünítetőtörvénykönyvünk ktülonös részét il-letoew elsősorban a mae'ziatelhaitás büntető­jogi védelme vár leginkább megújításra. ÍNagy László: Ügy van! Nagyon helyes!) Ezzel kap­csolatban a büntetőjogi végszükség fogalmá­nak kiterjesztésére volna szükség, tehát ki­mondandó volna az, hogy csakí ahíban* az esetben nem esik a művi terhességmef>rszakátlási bünte­tés alá, ha a terhesség kiviselése 1 , iilétőleg a magzat világra hozása a külön erre' a célra alapított orvosi szaktanács egyhangO véle­ménye szerint az amva életét vagy további ter­mékenységét közvetlenül veszélyezteti, esetileg" ^sti épségét közvetve súlyos veszélynek; teszi ki, va S'y' ha a szülés azzal a várható eredmény­nyel járna, hogy nyomorék vagy kbrcs gyerme­ke f lroz,ní! az anya a világra. Toyábbi intézkedést igényel a zsarolásnafc a Büntetőtörvénykönyvben foglalt törvényes tényálladékáiniak módosításai akként, hogy a zsarolás fogalmának tönvényi. meghatározásá­ban fog* alti »jogtalanul« szó helyébe, a »jogta­lan« szó 1 iktattasséki, hogy ezáltal 1 ne a cselek­mény elkövetésének! jogtalan módi a, hanem a vagyoni haszon szerzésének jogtalan volta le­gyen a törvényes tényálladék vonatkozó eleme. Ezeket voltam • bátor a harmadik büntető novellával kapcsolatban előterjeszteni. Egyebekben őszinte örömmel hallottam és hallgattam itt a Házban minden egyes felszó­laló szónoknak azt az őszinte megbecsülését, amellyel a független magyar bíróságok iránt viseltetik. Én is be akarok állni azok sorába, akik teljes elismeréssel vannak a független, magyar bíróságok iránt, akik azt vallják- hogy állami és társadalmi létünknek fő tartó osz­lopa a bíróság. Nagyon vigyázni kell azonban arra. hogy a bíróságok ítélkezéseikben a napi politika változó hullámainak ne legyenek ki­téve. (Nagy László: Nagyon helyes!) Tgen sok feliszólaló képviselőtársam meg­emlékezett az: ügyvédségről- A költségvetés té­teleit vizsgálva, kevésnek találom az ügyvédi kamarák támogatására és a pártfogó ügyvé­dek díjazására felvett 53 000 pengős összeget, (Egy hang a szélsőbaloldalom: Kevés!) amely összeg- a multévi összeggel szeinifoan nem mu­tat emelkedést. A pártfogó ügyvédek hatalmas munkát végeznek. Nines még egy olyan foglal­kozási ág. amelynek tagjai hivatásuk körében kifejtett munkájukért ne kapnának díjazást, egyedül ügyvédiek részére van ez kötelezőleg muci, lia M. ivrtllliMiliK. WtXIiOKi-ttaWi-li-U a IflVtHL összeg emeltetnék, hiszen az ügyvédség terhei is lényegesen emelkednek. A kann arai díjak, illetékek hatalmas emelkedést mutatnak. Ezzel arányba kellene hozni az ügyvédi kamarák ta-. - mogatásáira felvett összeget­Ajs Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíj­intézet támogatására a felvett összeget is ke­vésnek tairtom- mert itt a multévivel szemben csupán 20.000 pengős emelkedés mutatkozik. (Nagy László: Kevés és igazságtalan!) Tudom, hogy a miniszter úr stzívén viseli az ügyvédség­sorsát, mégis azt kérem a miniszter ártól, hogy siessen a szegény ügyvédözvegyeik segítségére, akik a mai igazán nehéz- megélhetési viszonyok között 45—75 pengőig terjedő nyugdíjat élvez­nek- ha ugyan élvezetneik lehet nevezni ey.t nZ •r'dieinhalásra is kevésnek bizonyuló összeget. Pedig, amikor a társadalombiztosítás terén olyan hatalmas eredményeket tudunk fel­mutatni, aktkor nem szabad megfeledkezni az ügyvédség sorsáról sem, hogy valóra válhas­son az igazságügymiuiszter úrnak »A magyar szociális jogszabályok ismertetése« című 'kiad­ványában tett ama megállapítása, hogy az Or­Szágog ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet célja a munkaíképtelenné vált ügyvédeknek és az el­halt ügyvédeik hátramaradott családtagjainak megélhetését biztosítani. Még álomnak is szép lenne- ha ez -\% intézmény ezt biztosítani tudná, A magyar ügyvédség a támogatásra 'nemcsak rá van szorulva, hanem azt meg is érdemii. Eltekintve attól, hogy az ügyvédség az igaz­ságszolgáltatásnak fontos tényezője, az ügy­védség sohasem vonta ki magát a nemzeti munkából. A mai napoin felszólalt Sarvay Elek t. kép­viselőtársam megemlítette a nagy ügyvéd-elő­döket, említette Deákot, Kossuthot. Kazinczyt, Kölcseyt, a régiekről beszélve. Netoi hivatko­zom ezeikre, azonban hivatkozom arra. hogy ai mai nehéz korban éliői ügyvédséget mindenütt ott találjuk, ahol a köznek önzetlen munká­sokra van szüksége. Ott találjuk az, irodalom, a művészet pártolói között. (Űg\V van! 0 széh.ő­baloldalon.) Ott találjuk a különböző németi irányú társadalmi egyesületek vezetői között (Mester Miklós: Éljen a Müine.!) Ott találjuk, természetesein! a keresztény ügyvédi kart érteni ez alatt, azok között, akiík legszentebb köteles­ségükét, a- honvédelem kötelességét teljesítik. A zalaegerszegi ügyvédi kamara az ország egyik legkisebb kamarája, csupán 54 keresztény tagja van­Az 54 keresztény közül egyharmadrésa tel­jesített katonai szolgálatot a mostani háború alatt, részben az arcvonalon. részben a mögöt­tes országrészben. Az orosz fronton hősi halált halt egy, a téli háborúban eltűnt egy, kettő rokkantán jött haza, többen pedig egészségük­nek vagy testüknek kisebb-nagyobb sérelmé­vel tértek, haza. (Egy hang ;a asélsŐbaloí'dalon; A zsidók voltak munkatáborban? — Bapcsányi László: A zsidók: kerestek és arattak!) Ezzel szemben bátor vagyok, hivatkozni arra, hogy Esső Sándor t. képviselőtársam az ügyvédség problémiáiról beszélve azt mondotta, hogy az ellenzéktől elvárta volna, hogy a^ zsidó ügyvédeik! kizárálaának ügyét szóvátegye és mi­vel nem tette, ő teszi szóvá. Ezzel szemben Esső Sándor t. képviselőtársamat emlékeztetem arra,

Next

/
Oldalképek
Tartalom