Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-342
10í Az országgyűlés képviselőházának 342, ülése 1943, november 23-án, kedden, tást szaMéfcasani 'klövet) el, amennyiben csak miaig-zatolha.itási címén vonható felelősségre, ment a testi épség veszélyeztetés© mellett a gondatlanság egyidejűleg nem valósn-It meg, a büntetőjog* mai szabályai szerint hivatásától ífélctilegi nem [tiltható el. - ' Sokszor hangoztatott reform témája még a gyakorlati büntető jogászoknak a szabadságvesztési nemek 1 túlságosan nagy számának és' különböző vo'ltána,ki csökkentései. Mindenekfölött törlendőnek tartom büntetési rendszerünkből az, államfogházat, mert annak fenntartás«' ma már teljesen felesleges. Ezt a kérdést egyszerűéin úgy lehetne és kellene megoldanii, hogy a Büntetőtörvénykönyv 293., 296. és 299. Ç-aiban a oárviada.l vétségére megállapított államfogház helyett' ugyanolyan tartamú fogházbüntetés lenne kiszabandó- mert az államfogház-bünteífé'S az 1938. évi XVI. te. 4. §-ában foglalt rendelkezések nyomán 3 büntető rendszerünk többi vonatkozásában mái- téliesen taiadát vesztetté. Bünítetőtörvénykönyvünk ktülonös részét il-letoew elsősorban a mae'ziatelhaitás büntetőjogi védelme vár leginkább megújításra. ÍNagy László: Ügy van! Nagyon helyes!) Ezzel kapcsolatban a büntetőjogi végszükség fogalmának kiterjesztésére volna szükség, tehát kimondandó volna az, hogy csakí ahíban* az esetben nem esik a művi terhességmef>rszakátlási büntetés alá, ha a terhesség kiviselése 1 , iilétőleg a magzat világra hozása a külön erre' a célra alapított orvosi szaktanács egyhangO véleménye szerint az amva életét vagy további termékenységét közvetlenül veszélyezteti, esetileg" ^sti épségét közvetve súlyos veszélynek; teszi ki, va S'y' ha a szülés azzal a várható eredménynyel járna, hogy nyomorék vagy kbrcs gyermeke f lroz,ní! az anya a világra. Toyábbi intézkedést igényel a zsarolásnafc a Büntetőtörvénykönyvben foglalt törvényes tényálladékáiniak módosításai akként, hogy a zsarolás fogalmának tönvényi. meghatározásában fog* alti »jogtalanul« szó helyébe, a »jogtalan« szó 1 iktattasséki, hogy ezáltal 1 ne a cselekmény elkövetésének! jogtalan módi a, hanem a vagyoni haszon szerzésének jogtalan volta legyen a törvényes tényálladék vonatkozó eleme. Ezeket voltam • bátor a harmadik büntető novellával kapcsolatban előterjeszteni. Egyebekben őszinte örömmel hallottam és hallgattam itt a Házban minden egyes felszólaló szónoknak azt az őszinte megbecsülését, amellyel a független magyar bíróságok iránt viseltetik. Én is be akarok állni azok sorába, akik teljes elismeréssel vannak a független, magyar bíróságok iránt, akik azt vallják- hogy állami és társadalmi létünknek fő tartó oszlopa a bíróság. Nagyon vigyázni kell azonban arra. hogy a bíróságok ítélkezéseikben a napi politika változó hullámainak ne legyenek kitéve. (Nagy László: Nagyon helyes!) Tgen sok feliszólaló képviselőtársam megemlékezett az: ügyvédségről- A költségvetés tételeit vizsgálva, kevésnek találom az ügyvédi kamarák támogatására és a pártfogó ügyvédek díjazására felvett 53 000 pengős összeget, (Egy hang a szélsőbaloldalom: Kevés!) amely összeg- a multévi összeggel szeinifoan nem mutat emelkedést. A pártfogó ügyvédek hatalmas munkát végeznek. Nines még egy olyan foglalkozási ág. amelynek tagjai hivatásuk körében kifejtett munkájukért ne kapnának díjazást, egyedül ügyvédiek részére van ez kötelezőleg muci, lia M. ivrtllliMiliK. WtXIiOKi-ttaWi-li-U a IflVtHL összeg emeltetnék, hiszen az ügyvédség terhei is lényegesen emelkednek. A kann arai díjak, illetékek hatalmas emelkedést mutatnak. Ezzel arányba kellene hozni az ügyvédi kamarák ta-. - mogatásáira felvett összegetAjs Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet támogatására a felvett összeget is kevésnek tairtom- mert itt a multévivel szemben csupán 20.000 pengős emelkedés mutatkozik. (Nagy László: Kevés és igazságtalan!) Tudom, hogy a miniszter úr stzívén viseli az ügyvédségsorsát, mégis azt kérem a miniszter ártól, hogy siessen a szegény ügyvédözvegyeik segítségére, akik a mai igazán nehéz- megélhetési viszonyok között 45—75 pengőig terjedő nyugdíjat élveznek- ha ugyan élvezetneik lehet nevezni ey.t nZ •r'dieinhalásra is kevésnek bizonyuló összeget. Pedig, amikor a társadalombiztosítás terén olyan hatalmas eredményeket tudunk felmutatni, aktkor nem szabad megfeledkezni az ügyvédség sorsáról sem, hogy valóra válhasson az igazságügymiuiszter úrnak »A magyar szociális jogszabályok ismertetése« című 'kiadványában tett ama megállapítása, hogy az OrSzágog ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet célja a munkaíképtelenné vált ügyvédeknek és az elhalt ügyvédeik hátramaradott családtagjainak megélhetését biztosítani. Még álomnak is szép lenne- ha ez -\% intézmény ezt biztosítani tudná, A magyar ügyvédség a támogatásra 'nemcsak rá van szorulva, hanem azt meg is érdemii. Eltekintve attól, hogy az ügyvédség az igazságszolgáltatásnak fontos tényezője, az ügyvédség sohasem vonta ki magát a nemzeti munkából. A mai napoin felszólalt Sarvay Elek t. képviselőtársam megemlítette a nagy ügyvéd-elődöket, említette Deákot, Kossuthot. Kazinczyt, Kölcseyt, a régiekről beszélve. Netoi hivatkozom ezeikre, azonban hivatkozom arra. hogy ai mai nehéz korban éliői ügyvédséget mindenütt ott találjuk, ahol a köznek önzetlen munkásokra van szüksége. Ott találjuk az, irodalom, a művészet pártolói között. (Űg\V van! 0 széh.őbaloldalon.) Ott találjuk a különböző németi irányú társadalmi egyesületek vezetői között (Mester Miklós: Éljen a Müine.!) Ott találjuk, természetesein! a keresztény ügyvédi kart érteni ez alatt, azok között, akiík legszentebb kötelességükét, a- honvédelem kötelességét teljesítik. A zalaegerszegi ügyvédi kamara az ország egyik legkisebb kamarája, csupán 54 keresztény tagja vanAz 54 keresztény közül egyharmadrésa teljesített katonai szolgálatot a mostani háború alatt, részben az arcvonalon. részben a mögöttes országrészben. Az orosz fronton hősi halált halt egy, a téli háborúban eltűnt egy, kettő rokkantán jött haza, többen pedig egészségüknek vagy testüknek kisebb-nagyobb sérelmével tértek, haza. (Egy hang ;a asélsŐbaloí'dalon; A zsidók voltak munkatáborban? — Bapcsányi László: A zsidók: kerestek és arattak!) Ezzel szemben bátor vagyok, hivatkozni arra, hogy Esső Sándor t. képviselőtársam az ügyvédség problémiáiról beszélve azt mondotta, hogy az ellenzéktől elvárta volna, hogy a^ zsidó ügyvédeik! kizárálaának ügyét szóvátegye és mivel nem tette, ő teszi szóvá. Ezzel szemben Esső Sándor t. képviselőtársamat emlékeztetem arra,
