Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-342

104 Az országgyűlés képviselőházának 342. ülése 1943. november 23-án, kedden. ellentmond a haladás szellemének. Az élet kitűnő példákat mutat fel, hogy a teljeskorú sag kiterjesztését felett egy pillanatig sem kell habozni. A sok jóakarat, amellyel a törvény a gyámoltakról gondoskodni kíván, az embereik gyarlósága folytán amúgy is többnyire kárbavész- Ezenkívül a legtökéletesebb szervezet mellett sem képes a gyámság pótolni azt, amitől az ember a cseleikvési képesség hiányában meg van fosztva. A cél az kell legyen, hogy a kiskorúság minél előbb érjen véget Ugyanosaik a rendeleti jogalkotásnál kell megemlékeznem arról a nagy munkáról, amely a -lakásügy kivételes szabályozásától szóló rendeletei terjedelmes anyagának egységes szerkezetbe foglalására irányult. Ezzel a kérdéssel kapcsoilatosian legyen szabad itt is felhívnom a miniszter úr,-figyelmét a háztulajdonosnak ama minimális jogára, hogy a sf*ját házába, maga a tulajdonos költözhessek be. függetlenül attól, hogy a házat mikor vásá

: r-olta meg- Ezt a jogot a, 100/1943. M. E, számú rendelet 1943 január l-re korlátozta. A fennálló 5777/1941. M. E. számú rendelet intézkedései szerint azonban, ha köztisztviselőről van szó, a tulajdonosnak amúgy is más lakást kell a bérlő rendelkezésére bocsátania rendes felmondás mellett, amely felmondás rendszerint féléves és így ez esetiben a bérlőit semmi kár nein éiri. Esetleg a bérlőt arra kellen« kötelezni, hogy fogadja el cserébe a tulajdonos lakását. A másik igen fontos kérdés, amelyet a bizottság előtt is szóvá tettem», a béremelés kérdései Az 5777/1941. M. E. számú rendelet az J939 szeptember hó 1-én fizetett házbérben rögzítette az egész ország területén a fizetendő házb éréket, Ma azonban. mindennek felment aiz ásra, legalább 50%-ka'l nagyobb a drágaság miniden vonalion, csak a házbérek maradtak a régiek. Indiokolt volna, ha legalább ia házbéreket 30%-kai emelné a hozandó rendelet. Ettől függetlenül fel kell hívnom a miniszter úr figyelmeit arra a körülményre, hogy Erdélyben a^ román jogszabályoknak megfelelően a szerződést a bérbeadók és a bérlők úgy kötötték meg, hogy a Ibérlő. fizetett egy globális össze^ get, amelyben, bennfoglaltatott- minden járulék: vízdíj, szieméithordás, kémény seprési díj és tűzoltójárulék. Ma azonban ezielk a melléköárulékok olyan nagy összegűek, hogy csak abban az esetben: »fizetheti a tulajdonos, ha ezek kifejezetten átháríthatok lesznek a bérlőkre. ElleioJkező esetben a háztulajdonos kénytelen ráfizetni a bérösszegre, hiszem még azlt a visziszás helyzetet sèm sikerült megszüntetni, hogy azok után ai mellék járulékok után, amelyeket a tulajdonos to ef izet az egyes üzemeknek, ne fizessen' adót. Ezt a kérdést feltétlenül rendezni kell. E jogszabáliygyüjtéssel és rendszerbefoglássál kapcsolatban nagy Örömmel kell megállapítanom, hogy a magyar szociális jogszabályok ismertetése címén • az igazság ügymliniszter úr kiadta a szolgálatról és mnnkavisziomyról, valamint, az alkalmazottiak kötelező biztosításáról stb. szóló jogszabályok ismertetését. A munka történelmi visszapillantást is yefc a múltba és koronkint ismerteti az egyes intézkedéseket, A könyv ai gyakorlatban is nagyon Ibe fog válni. Ezért csak üdvözölni lehet a miniszter urat és csak köszönetünket fejezhetjük ki neki (Êljèneés.) Az egységes új magyar bümetótörránykönyv általános részének újabb és helyesebb alapokra helyezésével kapcsolatban legyen szabad itt szóvá tennem a büntető jogszolgáltatás^ egyik ágát, a kihágásokra; vonatkozó eljárási szabályokat;. Azi új büntető jogszabályok Összeállításánál figyellenibe veendő a mai helyzet, az* hogy ötféle első- és ötféle másodfokú hatóságunk van, amely rendőri kihágási ügyekben bírói joghatóságot gyakorol Első fokom eljárhat a kir. járásbíróság, as m., kii". rendőrség kapitánysága, a városi képviselőtestület, vagy a törvényhatóság köizgyűlése által a rendőri büntetőbíráskodássá] megbízott tisztviselő, a főszolgabíró és végül a községi rendőri büntetőbíróság. Másodfokon eljárhat a királyi törvényszék, az alispán^ a in. kiir. rendőrség- budapesti, vagy vidéki főkapitánya, törvényhatósági jogú városokban a^ polgármester és végül a főszolgabíró. Harmadfokon a belügyminiszter, illetőleg Olyan kihágásoknál, amelyek, valamely szakminiszter ügykörében! merülnek fel, a szakminiszteri vim előadójának részvételével a belügyminisztériumiban szervezett háromtagú kihágási tanács bíráskodik. Amikor a törvényhozás és a minisztérium a rendőri büntetőbíráskodás jogát ai közigazgatási ós a rendőri hatóságokra ruházta, nem számolt aizzal, hogy sokkal természetesebb és előnyösebb, ha a bírói függetlenség biztosítákaival rendelkező bírói hatóságok bíráskodnak a kihágások elkövetői felett -is. A tettenérés eseteitől eltekintve, .a kihágásoknak', is a kir. bíróságok hatáskörébe kelleme tartozniok, mert furcsán hangzik az, hogy például a rendőrség a saját közegeivel nyomom felderít, feljelent, előállít, büntet és végrehajt. Habár a cél az, hogy a kihágás elkövetőit minél gyorsabban utolérje a^, büntető igazságszolgáltatás sújtó keze, mégis ' igen nagy azoknak a kihágásoknak a. számia, amelyek nem valók a rendőri büntetőbíráskodás hatásköréből, hanem

1 amelyeknek a királyi járásbíróságok elé kellerte tartoizniok. Tlyem például aas emgedélynélküli fegyverviselés. Feljegyzésre érdemes még az is, hogy miig a kir. járásbíróságok előtti kihágási ügyekben csupán fellebbezésnek van helyei a kir. törvényszékhez, s míg aí rendes vétségek esetében ugyancsak

1 egyfokú fellebbezésnek van helye < az egyes bírói ítélet ellen, ha a bűnösség megállapítása' kérdésében- a kir. ítélőtábla, nem váltoiztatlia meg az elsőfokú ítél ötét s ez esetbem további jogorvoslatnak nincs helye, addig a legkisebb kihágás esetében ig két fokú jogorvoslatot enged meg a törvény, epedig a fellebbezési és felülvizsgálati eljárást. Igaz ugyan- hogy ezek à fellebbezések eredménnyel rendszerint 'nemi' szoktak járni, mert az elsőfokom elj'árt szerv véleménye szokott érvénye

r sülni majd miniden esetben, így a biztosíték csupán a harmadfokii eljáró kihágási tanácsbaini varai meg. Mindenestre sm új büntető jogszolgáltatás megalkoításlámál az elmondottak is figyelembe veendők volnának. Figyelmet érdem elmek azért is, mert a. bírói létszám csekély felemelésével a kiháa'ási igazságszolgáltatás a királyi iárá-.ibírósáfxokmlál is jó. olcsó és gyors lenne, hiszem, az ötféle elsőfokú és ötféle másodfokú büntetőbíróságok szerveinek tiltörlésével sokat lehetne megtakarítaná emberben, anyag-ban és pénzben. Ezenfelül pedig a kihágási büntetőbíráskodás is tárgyilagos bírói kéziekbe Ikerülne, azok kezébe, akiknek hivatása az igazságszolgáltatás. A kop