Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.
Ülésnapok - 1939-342
Az országgyűlés képviselőházának 342, úgy a közkereseti panasz kérdése; szabályozni kelj tehát ezt a jogot, hogy panaszt emelhessen például a hivatalvesztésre ítélt köztisztviselő, vagy panasz tárgyává legyenek tehetők az egyesületi és gyülekezési jog körébe eső sérelmek és a sajtótermékek közrendészeti jogába ütköző sérelmes intézkedések, ezt pedig másképp elérni nem lehet, mint a közigazgatási bíróságról szóló törvény hatáskörének kiszel esi- ' lésével, illetve a kérdéses panaszoknak iaz egyes királyi ítélőtáblák hatáskörébe való utalásával. Azt állapítottuk meg az előbb« hogv kevés a törvény. A kevés törvény sohasem jelent bajt, a fontos az, hogy a törvény jó legyen ós minden körülmények között érje el azt .a, célt, amelyre készült, védje az sálaim, érdekeit és szolgálja az állampolgárok legfőbb javát. Ezzel szemben rendelet van bőven; alig van nap, hogy rendeleti jogalkotásunk két-három rende lettel ne gazdagodnék. A mai rendkívüli élet viszonyok természetesen érthetővé teszik ezt a mai helyzetet, azonban a rendeleti jogalkotásnál is fokozott figyelemmel _ kell eljárnunk; a közösségi érdek és az egyén jósának ímegóvása szempontjából, különösen akkor, amik or a visz szaesatolt területek jogalkotását illető kérdéseket szabályozunk, A bizottsági tárigyaláson példákat is hoztam fel erre és rámutattam, hogy a hozott rendeletek sokszor az egyén jogos érdekét vagy szerzett jogát is sérti. Sokat hallottunk már ebben a Házban az 1440/1941. M. E. számú rendelet intézkedéseire) 1 Az élet és a joggyakorlat lassacskán elintézi ezeket az ügyeket is. Szóvá kell: tennem azonban ezúttal az említett rendelet 6. §-át, illetve a. kereset megindításához szükséges miniszteri nyilatkozathoz kötött igazolást előíró 11. $-t. A 6. § a kényszerről és az ezzel kapcsolatos kérdésiekről 1 beszél, a_ 11. § pedig szó szerint a következőket mondja- (olvassa): »Amennyiben a 6. va'gy 7. §-ban meghatározott kereset tárgya ingatlanra vonatkozó tulaj do 1 « jog vagy ingatlan átadására vonatkozó más jog érvényesítése, az eljárás megindításának csak' akkor van helye, ha a fél a földmíveilésügyi miniszter nyilatkoizatával igazolja, hogy az eljárás megindításának földbirtok politikai szempontból akadálya nines.« Ezzel a miniszteri nyilatkozattal merülnek fel most nehézségek. Nevezetesen egyesek azt állítják; hogy a 6. §-ra tulajdonképpen nem. is lett volna szükség, meirt a magyar magánjog szerint kényszer hatása alatt kötött szerződés amúgy is semumis és az ilyen semmis vagy ér, vénytelein szerződéseket természetes személyekkel szemben 32 éves elévülési idő alatt meg lehet támadni és érvényteleníttetmi lehet. Éppen így meg» lehet támadni azí olyan telekkönyvi bejegyzéseket is, airmelyek ilyen szerződések, alap? fán, jöttek 1 létre. A magánjogok védelme a. polgári törvénykezés útján történik. Az elmondottak szerint — hangoztatják egyesek — a 6. §-ra nem lett volna szükség; ha pedig ez így áll, akkor semmi jogosultsága, sines a 3X §-n>ak, amely a f öldmívelésügyi miniszter nyilatkozatához köti a volt tulajdonos perlését, jóllehet az ilyen pereket a volt tulajdonosok aimúgyis megindíthatták volna. A miniszter ezeket a nyilatkozatokat indokolni nem tartozik és igen sok esetben! meg is adta ezt a nyilatkozatot, több esetben megtagadta, azonban megtörtént a» is, hogy a már megadott nyilatkozatot is visszavonta az ítélethozatal előtt. Kérdem, mi ülése 1943. november 23-án, kedden. 103 ez, esetben a helyzet, mi lesz a perrel, ki fizeti meg ennek a, pernek: a költsegeif? Legyein szabad most egy másik kérdésre áttérnem. Ez a kérdés nemcsak Erdélyt, hanem egész Magyarországot is érdekli, ez a kérdés pedig ' ai teljasikorúság kérdése. Közismert dolog, bogy Erdélyben a megszállás ideje alatt a román toirvéïiynek megfelelően a huszonegyedik életév betöltésekor állt be a teljeskorúság. a boldog visszatéréskor tehát Erdélyben mindazok- akik 1940 augusztus 30-a előtt töltötték be huszonegyedik életévüket, teljegr korúak lettek, ha azonban egy nappal később lett valaki huszenegyéves, az életbeléptetett magyar jogszabályaknak megfelelően- csak a huszonnég-yéveis korhatáir elérése esetén válhatik teljeskorúvá. Az én felfogásom szerint az lett volna: helyes., hogyha Eszak-Erdély visszacsatolása alkalmul szolgált volna arra, hogy az egész országban, a teljeskorúságot a 21. életév elérésének időpontjában állapították volna meg. (Helyeslés balfelől.) Ma ináir majdnem az egész világon, minden országban teljeskorúsag beállásának időpontját a 21. életév betöltésében állapítják meg. Miért történjék nálunk a teljeskorúság elismerése 1 három évvel később? Hiszen a mi alsóbb, osztályaink sem maradnak el a természetes értelmi és fizikai fejlettség tekint etében az idegen nemzetek mögött. A népművelés rengeteget haladt előre és azt mondhatjuk, hogy éppen ezért a nagykoirúsítások rendkívül ^gyakoriak. A saját kiér resetükre utalt 21 éves kiskorúakkal szemben a szülői és gyámi felügyelet amúgy«is csak névleges. Nem mindennapi az az eset sem, hogy a 16 éves feleség nagykorú, a 23 éves férj, a családfenntartó, pedig kiskorú. Azt szokták érvül felhozni, hagy a 24 éves életkor már évszázadok óta a nagykorúság elégésének időpontja, ezért ez tabu, nem szabad hozzányúlni. De ez nem jelentheti azt» hogy a jogszabály reformra nean szorul, hiszen az átalakult életviszonyok között a régi jog' elvesztette természetes szabályozó erejét. Maga a százados ámult felkeltheti történeti érdeklődésiin^ket, de nem lehet ok arra- hogy a jogszabályt továbbra is fenntartsuk. Ez katonai szempontból sem indokolt, hiszen amellett, hogy most a katonai korhatárt is leszállították, nem mérvadó az- hogy a tényleges szolgálatra bevonult fiatalember kiskorú legyen, mert a teljeskorúság megállapításánál erre a szempontra senki se volt tekintettel, hiszen ma e« a szempont lett volna ez esetben mérvadó, akkor az osztrák polgári törvénykönyv területén 30. életévnek kellett volna a korhatárnak lennie. (Úgy van! Úgy van! a középen.) Ezzel szemben tény az, hogy a kiskorúság a cselekvési képességet korlátozza, sok gazdasági erő szabad érvényesülését akadályozza és nem jelentéktelen réteget függőségi viszonyban tart- Márpedig az önállóság tudatában nagy erkölcsi erő rejlik és rossz politikus az, aki ezt az erkölcsi erőt elnyomja. Ettől függetlenül, napjainkban láthatjuk, hogy az állani nyugodtan rábízza a. honvédeilmet a fiatalokra. A büntetőjogi félelősség'revonás P©" dig, amikor az egyén teljes felelősséggé! tar.tozik.. már a 18. életévnél kezdődik. A különbség tehát hat év. Ez a kettő sem miképpen sem egyeztethető össze és maga az intézkedés í«
