Képviselőházi napló, 1939. XVIII. kötet • 1943. november 22. - 1943. december 9.

Ülésnapok - 1939-342

Az országgyűlés képviselőházának 342, úgy a közkereseti panasz kérdése; szabályozni kelj tehát ezt a jogot, hogy panaszt emelhessen például a hivatalvesztésre ítélt köztisztviselő, vagy panasz tárgyává legyenek tehetők az egyesületi és gyülekezési jog körébe eső sérel­mek és a sajtótermékek közrendészeti jogába ütköző sérelmes intézkedések, ezt pedig más­képp elérni nem lehet, mint a közigazgatási bí­róságról szóló törvény hatáskörének kiszel esi- ' lésével, illetve a kérdéses panaszoknak iaz egyes királyi ítélőtáblák hatáskörébe való uta­lásával. Azt állapítottuk meg az előbb« hogv kevés a törvény. A kevés törvény sohasem jelent bajt, a fontos az, hogy a törvény jó legyen ós minden körülmények között érje el azt .a, célt, amelyre készült, védje az sálaim, érdekeit és szol­gálja az állampolgárok legfőbb javát. Ezzel szemben rendelet van bőven; alig van nap, hogy rendeleti jogalkotásunk két-három rende lettel ne gazdagodnék. A mai rendkívüli élet viszonyok természetesen érthetővé teszik ezt a mai helyzetet, azonban a rendeleti jogalkotás­nál is fokozott figyelemmel _ kell eljárnunk; a közösségi érdek és az egyén jósának ímegóvása szempontjából, különösen akkor, amik or a visz szaesatolt területek jogalkotását illető kérdése­ket szabályozunk, A bizottsági tárigyaláson pél­dákat is hoztam fel erre és rámutattam, hogy a hozott rendeletek sokszor az egyén jogos ér­dekét vagy szerzett jogát is sérti. Sokat hallottunk már ebben a Házban az 1440/1941. M. E. számú rendelet intézkedéseire) 1 Az élet és a joggyakorlat lassacskán elintézi ezeket az ügyeket is. Szóvá kell: tennem azonban ezúttal az említett rendelet 6. §-át, illetve a. ke­reset megindításához szükséges miniszteri nyi­latkozathoz kötött igazolást előíró 11. $-t. A 6. § a kényszerről és az ezzel kapcsolatos kér­désiekről 1 beszél, a_ 11. § pedig szó szerint a kö­vetkezőket mondja- (olvassa): »Amennyiben a 6. va'gy 7. §-ban meghatározott kereset tárgya ingatlanra vonatkozó tulaj do 1 « jog vagy ingatlan átadására vonatkozó más jog érvényesítése, az eljárás megindításának csak' akkor van helye, ha a fél a földmíveilésügyi miniszter nyilatkoi­zatával igazolja, hogy az eljárás megindításá­nak földbirtok politikai szempontból akadálya nines.« Ezzel a miniszteri nyilatkozattal merülnek fel most nehézségek. Nevezetesen egyesek azt állítják; hogy a 6. §-ra tulajdonképpen nem. is lett volna szükség, meirt a magyar magánjog szerint kényszer hatása alatt kötött szerződés amúgy is semumis és az ilyen semmis vagy ér, vénytelein szerződéseket természetes személyek­kel szemben 32 éves elévülési idő alatt meg le­het támadni és érvényteleníttetmi lehet. Éppen így meg» lehet támadni azí olyan telekkönyvi be­jegyzéseket is, airmelyek ilyen szerződések, alap? fán, jöttek 1 létre. A magánjogok védelme a. pol­gári törvénykezés útján történik. Az elmondot­tak szerint — hangoztatják egyesek — a 6. §-ra nem lett volna szükség; ha pedig ez így áll, akkor semmi jogosultsága, sines a 3X §-n>ak, amely a f öldmívelésügyi miniszter nyilatkoza­tához köti a volt tulajdonos perlését, jóllehet az ilyen pereket a volt tulajdonosok aimúgyis megindíthatták volna. A miniszter ezeket a nyilatkozatokat indokolni nem tartozik és igen sok esetben! meg is adta ezt a nyilatkozatot, több esetben megtagadta, azonban megtörtént a» is, hogy a már megadott nyilatkozatot is visszavonta az ítélethozatal előtt. Kérdem, mi ülése 1943. november 23-án, kedden. 103 ez, esetben a helyzet, mi lesz a perrel, ki fizeti meg ennek a, pernek: a költsegeif? Legyein szabad most egy másik kérdésre áttérnem. Ez a kérdés nemcsak Erdélyt, hanem egész Magyarországot is érdekli, ez a kérdés pedig ' ai teljasikorúság kérdése. Közismert do­log, bogy Erdélyben a megszállás ideje alatt a román toirvéïiynek megfelelően a huszonegye­dik életév betöltésekor állt be a teljeskorúság. a boldog visszatéréskor tehát Erdélyben mindazok- akik 1940 augusztus 30-a előtt töl­tötték be huszonegyedik életévüket, teljegr korúak lettek, ha azonban egy nappal később lett valaki huszenegyéves, az életbeléptetett magyar jogszabályaknak megfelelően- csak a huszonnég-yéveis korhatáir elérése esetén válha­tik teljeskorúvá. Az én felfogásom szerint az lett volna: helyes., hogyha Eszak-Erdély vissza­csatolása alkalmul szolgált volna arra, hogy az egész országban, a teljeskorúságot a 21. életév elérésének időpontjában állapították volna meg. (Helyeslés balfelől.) Ma ináir majd­nem az egész világon, minden országban tel­jeskorúsag beállásának időpontját a 21. életév betöltésében állapítják meg. Miért történjék nálunk a teljeskorúság elismerése 1 három évvel később? Hiszen a mi alsóbb, osztályaink sem maradnak el a természetes értelmi és fizikai fejlettség tekint etében az idegen nemzetek mögött. A népművelés rengeteget haladt előre és azt mondhatjuk, hogy éppen ezért a nagy­koirúsítások rendkívül ^gyakoriak. A saját kiér resetükre utalt 21 éves kiskorúakkal szemben a szülői és gyámi felügyelet amúgy«is csak névleges. Nem mindennapi az az eset sem, hogy a 16 éves feleség nagykorú, a 23 éves férj, a családfenntartó, pedig kiskorú. Azt szokták érvül felhozni, hagy a 24 éves életkor már évszázadok óta a nagykorúság elégésének időpontja, ezért ez tabu, nem szabad hozzá­nyúlni. De ez nem jelentheti azt» hogy a jog­szabály reformra nean szorul, hiszen az átala­kult életviszonyok között a régi jog' elvesz­tette természetes szabályozó erejét. Maga a szá­zados ámult felkeltheti történeti érdeklődésiin^­ket, de nem lehet ok arra- hogy a jogszabályt továbbra is fenntartsuk. Ez katonai szempont­ból sem indokolt, hiszen amellett, hogy most a katonai korhatárt is leszállították, nem mérvadó az- hogy a tényleges szolgálatra be­vonult fiatalember kiskorú legyen, mert a tel­jeskorúság megállapításánál erre a szem­pontra senki se volt tekintettel, hiszen ma e« a szempont lett volna ez esetben mérvadó, ak­kor az osztrák polgári törvénykönyv területén 30. életévnek kellett volna a korhatárnak lennie. (Úgy van! Úgy van! a középen.) Ezzel szemben tény az, hogy a kiskorúság a cselekvési képességet korlátozza, sok gazda­sági erő szabad érvényesülését akadályozza és nem jelentéktelen réteget függőségi viszony­ban tart- Márpedig az önállóság tudatában nagy erkölcsi erő rejlik és rossz politikus az, aki ezt az erkölcsi erőt elnyomja. Ettől füg­getlenül, napjainkban láthatjuk, hogy az állani nyugodtan rábízza a. honvédeilmet a fiatalokra. A büntetőjogi félelősség'revonás P©" dig, amikor az egyén teljes felelősséggé! tar­.tozik.. már a 18. életévnél kezdődik. A különb­ség tehát hat év. Ez a kettő sem miképpen sem egyeztethető össze és maga az intézkedés í«

Next

/
Oldalképek
Tartalom