Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-329
Az országgyűlés képviselőházának Az 1921 : XXX. te. hatása alatt — lehet mondani — igen nagy eredmények jöttek létre közoktatásügyi téren. Meg kell emlékeznem Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszterről, azután Apponyi Albert 1907. évi törvényéről is, akiknek munkáját méltóan folytatta Klebílsberg Kunó nagyvonalú jogalkotása a tanyai tanügy terén, úgyhogy ez a munka lehetővé tette, hogy a tanyavilágban a szellemi élei;: új folyamatot nyerjen. Mi különöseit Szabolcs vármegyében, de az Alföld több más vármegyéjében is látjuk ennek áldásos hatását. A tanyai iskolák száma <az első világháború megindítása előtt mindössze- 600 volt, de már az első világháború utolsó évében 1220-ra szaporodott; az a rohamos haladás, amely az 1921 :XXX. te. nyomán tapasztalható, sokszorosan meghaladta azt az eredményt, .amelyet az előző intézkedések javára írhatunk. Az 3921 :XXX. te. meghatározza, hogy 3 km-es körzeten belül az elszórt tanyákat össze keil foglalni, ha pedig egy tanyától 3 km-en túl van az iskola, akkor elszigetelten ez az egy tanya is köteles tanyai iskoláról gondoskodni és annak terhét elsősorban az ott legtöbb egyenesadót fizetők viselik, mégpedig, úgy, hogy ebből ia szempontból nemcsak a földadó és a házadó, hanem a kereseti adó is tekintetbe jötn, tehát ennek kiadásai a haszonbérlők társaságát is terhelték. Az 1921: XXX. tc.-nek ezt az intézkedést módosította az 1926 : VII. te., amely felállította az úgynevezett körzeti i iskolák típusát. Ezek a körzeti iskolák iákként alakultak, hogy három — legfeljebb négy — kilométeres sugarú körben az összes tanyákat: egy körzetbe foglalták össze és ebben a körzetben alakították meig ugyancsak elsősorban az adózók terhére ezt az iskolát. A körzeti iskola kiadásaiban azonban nemcsak a közvetlen érdekeltek, az ott lakók és adót fizetők, hanem ezenkívül az állam, sőt maga a község w résztvét'ek, de elsősorban a közvetlen érdekeltek voltak ennek a tehernek viselői. A húszas évek általában a tanyakerdes fellendülésének évei voltak. 1923-ban egy szintén a tanyavilágot érdeklő intézkedés látott napvilágot: az Alföld fásításáról szóló törvény, amely szintén a tanyavilág érdekét szolgálta. Ez a törvény mezőgazdasági vonatkozású, de mégis, amikor ez a fásítás azért létesült, hogy az Alföldön, vagyis a tanyákon a klimiát megjavítsa és a klima megjavításának következtében közegészségügyi szolgálatot teljesítsen* akkor nyilvánvaló és kétségtelen, hogy e köz : egészségügyi szempontok és mezőgazdasági célok szolgálatával a tanyavilág javára is szolgált. A húszas években a tanyakérdés rendezése továbbfejlődött azokkal a különböző értekezletekkel, majd kongresszussal, amelyeket ennek a célnak szolgálatában tartottak. 1926-ban _ az országos közegészségügyi és nemzetpolitikai bizottság szervezete ült össze a tanyakéTdés taglalása céljából és egy újabb v országos kongresszust hívott ossz.©, amelynek folyománya lett a 33.307. számú belügyminiszteri rendelet megalkotása, amely hatalmas lépés volt legalább is eszmei, elméleti alapon a tanyakérdés rendezése terén. Ez a belügyminiszteri rendelet 12 pontra felosztva a ínaga elgondolását, felhívott nyolc vármegyei és három városi törvényhatóságot, hoç-y magyar nemzeti szempontból teljesítsék kötelességüket, igyekezzenek a tanyavilág segítségére menni és még ott is, ahol a tanyavilág lakói nem tesznek 329. ülése 1943 május 4-én, kedden. 61 (kezdeményező lépést, igyekezzenek maguk a törvényhatóságok kezdeményezni, hogy a tanyavilág népe végre jobb helyzetbe jusson. Az akkori bélügyminiszter a törvényhatóságok és az önkormányzatok áldozatkészségére appellál, hangoztatja, hogy bár törvényt kellene alkotni ebből a célból, de enélkül is bízik, hogy a törvényhatóságok az a rendelete alapján is teljesíteni fogják hivatásukat. Nagy lendülettel kezdődött a munka, csakhamar azonban kiderült, hogy alkotmányjogi hiányosságai vannak ennek a belügyminiszter rendeletnek, s amikor Csongrád vármegye eme országos erejű rendelkezés alapján megalkotta szabályrendeletét és ez a m. kir. belügyminiszter jóváhagyása elé került, bizonyos aggályok merültek fel a kormányzat körében abból a szempontból, hogy vájjon van-e joga Csongrád vármegye törvényhatóságának a tanyavilág rendezése szempontjából olyan kényszerítő jogszabályokat alkalmazd!, amelyek a községek auto D óm iáját sértik. Ennek nyomán felmerülhet az a kérdés, va jjon maga a belügyminiszteri rendelet egyáltalán utasíthatja-e kényszerű jog" szabályokkal az alsóbb tényezőiket arra, hogy bizonyos szabályrendeleteket alkossanak, amelyeket ők önkormányzati erejüknél fogva, saját iniciativájukból nem határoznak el, vagy nem kívánnak elhatározni. Csongrád vármegyének ez a szabályrendelete sohasem került jóváhagyás alá. Ily körülmények között a magyar közvélemény belátta, hogy ezen az úton nem lehet rendezni a kérdést, hanem egyedül maga a törvény lehet olyan jogszabály, amely az önkormányzat alkotmányjogi helyzetében alkalmas ezt a kérdést felölelni és általános kogens jogszabályokkal rendezni. Az 1927. évi 33.307. számú belügyminiszteri rendelet gyakorlati — talán mondhatjuk ezt — sikertelensége után a közvéle mény^még erősebben kívánta és sürgette a tanyakérdés országos rendezését. Nagy munka indult meg, r amelynek szálai a 30-as évekbe is átnyúltak, és e nagy munka nyomán látott napvilágot ez a törvényjavaslat, amely most előttünk fekszik. Ez a törvényjavaslat terjedelmére kevésnek látsjzák, azonban az a munka, amely megszületését megelőzte, kötetszámra megy, tartalomban dús, gazdag és értékes. Azt mondhatjuk tehát, hogy ez a javaslat a nemzeti közvélemény legnagyobb megértésére talál. Egy törvény és egy törvényjavaslat is tulajdonképpen abban leli legnagyobb erejét, ha a nemzet jogi meggyőződésének megfelel. Azt hiszem, ha valamely javaslat, akkor ez a törvényjavaslat mind nemzetpolitikai, mind általános gazdasági, közegészségügyi és minden egyéb vonatkozásában a nemzet vágyát, kívánságát szolgálja. A törvényjavaslat leszűrte a tanyavilág jogtörténeti lényeinek azon\ következményeit, amelyeket itt vázlatosan bátor voltam ismertetni és olyan esízközökhöz és olvan intézkedésekhez folyamodott, amelyek most már országos szempontból is alkalmasak a kérdés rendezésére. A törvényjavaslat paragrafusaibúi . azt célozza, hogy a közigazgatási funkciókat közelebb hozza a tanyavilághoz, ebből a célból most már kogens jogszabályt alkalmaz, s minthogy ezen javaslatból előálló törvény általánosan kötelező és alkotmányjogi • szempontból az önkormányzat sérelmeinek minden vitáját kizárja, ez a törvény sikerre viheti a régóta célba vett azt az eredményt, amelyet az előb T > bírált belügyminiszteri rendelet meg-
