Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-328
52 Az országgyűlés képviselőházának 328. selőválasztásokkial kapcsolatban. (SzöUősi Jenő: Az. megvan!) Nincs mindenütt meg. Kívánatos volnaj, ha például állategészségügyi körzeteik létesülnének. Ha ma egy megyében, ahol a községek! négy klométerre vannak egymástól, egyik községben kitör az állatvész é© a, községet lezárják, akkor aiz ötl kilométerre lévő szomszédos község kiviheti laz állatját; de ha mondjuk, Vásárhelyen tör ki az állatvész,, amely 60 kilométernyire van tőle, akkor nem lehet kivinni az állatot, mert az egész tanyavilág egy állategészségügyi körzetet' alkot. Kívánatos volna tehát, hogy (megfelelő áUategészr ségügyi körzetek létesíttessenek. (Helyeslés,) A Kozma-féle tervezetben szó van egy országos tanyai közigazgatási alapról, amelyet tisztelettel bátor vagyok a miniszter úr figyelmébe ajánlani ezúttal is, mégpedig azért, hogy olyan községek, amelyek bizonyos pótadószázalékon túl vannak eladósodva 1 , vagy közismerten el vannak adósodva, kapjanak ebből az, alapból kölesönt, vagy segítséget. Lehetetlennek tartom, hogy, az a tanyai lakos, akinek anyaközsége, vagy városa eladósodott, azért ne juthasson hozzá ehhez a kedvezményhez, me a városa^ vagy községe agyon van adóztatva, és nem tud dyen kirendeltséget létesíteni. Azt kívánom még megemlíteni, hogy ahol nem lehet, vagy nem indokolt ilyen kirendeltség 'létesítése, ott maradjon meg az 1927. évi rendeletben foglalt kijáró közigazgatási kir rendeltség, amely időnkint, bizonyos napokon kimegy a tanyára. Merem mondani, hogy óriási eredmények érhetők el, ha az emberek kimennek a 'tanyavilágba. Amikor az egyik alföldi város tanyavilágát jártam, kijött a polgármester, a gazdasági tanácsnok, a tanfelügyelő és a lónyilvántartó tiszt, — szóval egészen nagy társaság volt együtt — és olyan kérdéseket intéztek el ott nyomban a helyszínen, amelyeket 6—8 esztendő óta kérelmeztek, de soha el nem intéztek. Látni kell, mi a hiba, mi a baj, mi a panasz és _ akkor az intézkedés is feltétlenül megtörténik. Lehetetlenség ugyanis, hogy annak a tisztviselőnek a magyar szíve meg ne induljon és ne igyekezzék azt az árkot meghúzni, azt a kutat megfúratni, 'azt a hidat megcsináltatni, vagy azt" a lóvizsgálatot a tanyavilágban megejteni, ha látja, milyen nyomorúságos helyzetben van a szegény tanyai magyar. (Ügy van! Úgy van! jobbfelőL) A tanyavilág építkezésével 'kapcsolatban rendkívül fontos volna, ha legalább is az Onesa, vagy Faksz-háaak méretei, illetőleg szabványai volnának irányadók. Jelenleg is van a városokban építési szabályrendelet, de a tanyán nem veszik komolyan, nem tartják be és olyan sárviskókat építenek', amelyekben a magyar életek elpusztulnak, míg az úgynevezett Oncsa-házakban vagy például a régi Faksz-házakbam — akármelyiket vesszük típusnak — nem fognak elpusztulni, mivel azok a házak egészségesek. T. Ház! Egy új gondolatot vetnék fel, amely arra vonatkozik, hogy ha esetleg idővel mégis akadna olyan közigazgatási központ, amely önálló községesítését kívánná., ebben az esetben ne ai vármegyébe kebel ez tessék be. hanem a törvényhatósági városok valamelyikébe úgy. amint ma a megyei városok vannak a törvényhatóságokban. Ha ez így megvalósítható volna, —• csak szervezési kérdés — akkor még az elszakadás sem járna veszéllyel, mert ezek a központok szervezetileg beliekapcso'ltatnának a törvényhatósági város szervezetébe és ott élnék továbbra is a maguk életét. ülése 1943 április 30-án, pénteken. T. Ház! A közegészségügyi helyzet javulásáról nem akarok beszélni. Tíz esztendő óta olyan eredíményt értünk el ezen a>téren a tanyavilágban is, amilyen azelőtt évtizedek óta nem volt tapasztalható. Hogy mennyire érzik a községek, hogy mit kell teuini ezen a téren, mutatja, hogy a napokban Lajosanizsén, ebben a 13.000 lakosú községben gyorsan megszavaztak 31.000 pengőt arra, hogy tíz helyen telefont vezessenek be az iskolákba. Óriási áldozathozatal 1 ez, de megtették a tanyai -lakosság érdekében. Fabinyi fVölt- kereskedelemügyi miniszter úr kamaránk kérésére miniszterség© alatt 163 helyen állított fel postát, telefont és távirdát, Óriási dolog ez, mert ha van út és van hozzá telefon, akkor a mentőautó idejében kimehet, a kocsi idejében bemehet, amikor szükség van rá, de út és telefon nélkül ezek a kérdések borzasztó nehezen oldhatók mieg. Az útkérdés megoldásának azért tulajdonítok most különösen nagy fontosságot, mert a háború után az automobilizmus kétségkívül óriásig mértékben el fog terjedni Magyarországon és óriási előnye »lenne a tanyai lakosságnak akkor, ha olyan helyzetben lenne, mint a dán tanyai lakosság. Dániában jártamban láttam az ottani tanyavilág berendezkedését: autóval járnak be a tanyáról a községbe, a tejszövetkezetbe stb. T. Ház! Érdekes, hogy azokban a községekben és törvényhatóságokban, ahol a tanyavilág van, a szaporodás sokkal nagyobb mint máshol. (Börcs János: Becsületes magyar anyák vámnak ott!) Az abonyi járásban a tanyavilágban ezer lakosra 21.5, az alsódabasi járásban 24.2, Cegléden 23-2, Kiskunfélegyházán 25, Kiskunhalason 22.2, Kecskeméten 25.3 születés esik. Megemlítem, hogy Kecskeméten 1100 olyan anya van a tanyákon, akiktnek legalább hat gyermeke vam. 1941-ben 30 Sokgyermekes anyát tüntettünk ki. akiknek kilenc gyermekük volt és ezeken a tanyai helyeken mindenütt ilyen «mértékű a szaporodás. Netm akarom felolvasni, csak megemlítem, hogy Szolnok, Szabolcs, Békés; Pest és Csongrád vármegyékben, tehát a legnagyobb tanyai vármegyékben és törvényhatóságokban, a hat—nyolc—tíz—tizenkét-— tizennégy gyermekes anyák száma egész légió szemben Veszprémmel, Vassal, Zalával és Győrrel, a dunántúli városokkal, ahol egy-egy törvényhatóságban mindössze egy-két ilyen anya van. T. Ház! Ma már a tatnyavilág egészségügyi igazgatásában fontos szerepet játszanak a szülőotthonok is. Kecskemét legutóbb határozta el, hogy a tanyai orvosok létszámát ötről nyolcra emeli fel, tehát Kecskemét külterületén nyolc tisztiorvos lesz július 1-től. így van az Karcagon, Kisújszálláson, Hajdúnánáson és másutt is. Azt is elhatározta a kecskeméti közgyűlés, hogy a védőnők számára autót szerez be, hogy — sok betonút lévén a határban — könnyebben jussanak el a sokgyermekes anyákhoz. T. Ház! A mentőautó csak úgy tud eljutni valahova, ha megfelelő út van. Ezért az 1929ben megjelent kereskedelmi miniszteri rendelet alapján ismét elő kell vennünk az úgynevezett érdekeltségi utak építését. Ez azt jelenti, hogy ha a költségek! 'egyharmadát megfizette a törvényihatóság, egyharmadát pedig az érdekelt, akkor az állam a harmadik harmadot megadta. Csongrád megye útjai nagyrészben így épültek ki. T. Ház! Mindezekből az következik, hogy nem megváltoztatni kell a tanyavilág mai berendezkedését, hanem javítani kell rajta. A
