Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-328
Az országgyűlés képviselőházának 328. tanya gazdasági és történelmi szükségesség s ebből az következik, hogy fejlődésében is mindenkor ezek a szempontok az irányadók. De meg kell adnunk neki azt is, amit magunk is megkívánnánk, vagy megkívánunk, ha egy községben vagy tanyán kint laktunk.^ Az volna a tiszteletteljes kérésem, amit valamelyik előttem szólott képviselőtársam is említett, hogy a belügyminiszter úr is Legyen szíves elg-y szabályzatmintát megalkotni és mutatis mutandis azt adni ki a törvényhatóságok' nak. Az már nem volna egészen helyes, ha a megyei városoknak is jog adatnék arra, hogy külön szabályrendeleteket alkothassanak a törvényhatóságoktól eltérően. Ha egy ilyen minta^ zab ályrendelet volna kötelező és a helyi viszonyokhoz alkalmazkodó, akkor remélni lehetne, hogy nem annyira a helybeli, esetleg önző érdekek hanem magasabib nemzeti szempon'tok volnának itt irányadiók. (Szöilősi Jenő: Ettől nem kell félni!) T. Ház! Azt mondta az együk képviselőtársam, hogy a külterületen munkások laknak és azok szorulnak állandóan a városok külső szélére. Igen, ez így van ott, ahol gyárvárosok vagy ipari tömörülések vannak. De ahhoz, hogy mi elérhessük azt, hogy a tanyáikon legyen munkása az ottlakó birtokosságnak, munkásházakat kell oda építenünk- Eddig a^ munkásházakat csak a városok külső perifériáira építették és a proletárok tömegét szaporítottuk a városokban. Ha a tanyaközpontokba visszük ki azt a munkást lakná, élni és közel fogja találni a munkahelyeket is, az esetben nem fog mindenki a város piacán állni, amint az alföldi városokban állnak, mert a tanyán minden percben, minden órában, minden napon és minden évszakban tud a maga számára munkát találni. Van még egy kérdés, a tanyai gazdakörök kérdése. Annyi illetéket kell ezeknek a szegény embereknek fizetniök, hogy nem tudnak egy kis bevételhez jutni, pedig a gazdakör bevételéből szokták az épületeket tatarozni, abból szoktak könyveket vagy lapokat járatni. Nekem azt írta-egy tanyai magyar, hogy nagy fájdalma a tanyai lakosságnak az, hogy amikor a budapesti nagy szállodákban (Rajniss Ferenc: Tele van zsidóval az egész!) ötórai tea .. címén^ naponta táncvigalmakat rendezhetnek... (Rajniss Ferenc: Igen, ez az eredménye a kormány politiJkájániak!) Elnök: Csendet kérek! (Rajniss Ferenc: Tele van zsidóikkal minden nagy szálloda!) Rajniss képviselő urat rendreutasítom! (Rajniss Ferenc: Ez az eredménye a kormány politikájának!) Rajniss képviselő urat másodszor is rendreutasítom! (Helyeslés jobbfelől — Krancz Rajmund: Igaza van!) , . Ki volt az, aki azt mjondotta, hogy Rajniss képviselő úrnak igaza van? (Krancz Rajmund jelentkezik.) A képviselő urat szintén rendreutasítom, anert ezt a kijelentését az elnöki kijelentéssel szembenállónak találom. (Rajniss Ferenc: Halljuk, mit írt a magyar?) Rajniss képviselő urat harmadszor is rendreutasítom és a mentelmi bizottsághoz utasítom. (Rajniss Ferenc: Halljuk, mit írt a magyar?) A képviselő urat felszólítom, méltóztassék csendben mradni, mert különben laa ülésről ki fogom zárni. r Gesztelyi Nagy László: Hála Istennek, ma már vannak olyan sűrűsödési pontok a tanyák világában, amelyek alkalmasak lesznek arra, hogy ott tanyai közigazgatási kirendeltség KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XVII. ülése 1943 április 30-án, pénteken. 53 alakuljon. Utak, útkereszteződések, gazdakör, kápolna, templom, házisorok létesülnek, úgy, hogy ezek a helyek teljesen alkalmasak lesznek ilyen tanyai központok kialakítására. Az volna tiszteletteljes kérésem, hogy amikor itt kétségkívül fontos gazdasági szempontok is domináló szerepet játszanak, akkotr a végrehajtási utasításban a miniszter úr gondoskodni méltóztatnék arról, hogy a mezőgazdasági érdekképviseletek ebbe a munkába^ — a hely, a központ stb. kjelölésébe — szintén bevonhatók legyenek. Egy pontról kívánok még megemlékeBni és pedig a hírszolgálat kérdéséről. Húsa esztendős kamarai igazgatói működésem alatt állandóan azon dolgoztam, hogy legyen valami különbség a községi település és a tanyai település hírszolgálata között. Nem lehet nyolcnapos terminust adni úgy a tanyavilág lakosságának, mint a községi lakosságnak. A községben lakók dobolás útján, a községházán történő kifüggesztés után hamar mindent megtudhatnak, de nem tudhatja meg ugyanezt a tanyavilág lakossága, amely messze van és nem is tud érintkezni olyam könnyen a tanyavilág a községgel. Erre vonatkozólag csak megemlítem, hogy könnyű például a dunántúli városokban a hírközlés módját megtalálni, amikor Miskolc területe 53 km 2 , Győré 54 km 2 . Szombathelyé 38 km 3 , Kaposváré 42 km 2 , addig Kisújszállás terüle'té 205 km 2 . Kiskunhalasé 646 km 2 , Hódmezővásárhelyé 761 km 2 , Szegedé 816 km 2 , Kecskemété 939 km 2 és Debrecené 957 km 2 . De azért is fontos ez a kérdés, mert amíg például a hatalmas Pestmegyében, ahol tanyás település tapasztalható, a 13.000 km 2 területen összesen 217 község él, addig a 3943 km 2 területű Baranya megyében 312, Békésben csak 29 község van, Zalában 450, tehát sokkal nehezebb,. — ebből is látszik — az alföldi tanyai városok és községek külterületén lakókhoz eljuttatni bizonyos híreket, üzeneteket, rendeleteket mint például ott. ahol kicsi a határ és a falusi település az urakodó. Amikor a törvényjavaslatot a miniszter úr múlt év december 19-én beterjesztette, kérelemmel fordultam a Kamara nevében aa egész alföldi tanyavilágon lakó, a tanyai kérdésekkel foglalkozó közigazgatási tisztviselőkhöz s egész sereg gondolatot küldtek be hozzám, amelyeket majd alkalmilag leszek bátor a belügyminiszter úrnak átadni, mint olyanokat, amelyekhői nagyon sokat meg lehet az életben valósítani. Itt csak még azt említem meg, hogy a tanyavilág az, amelynek nagyszerű munkája, kultúrája, nagyszerű népe, dacolva a széllel, a homokkal, a szikkel, a kötött föld nehézségeivel, kialakította ezt a gyönyörű új. gazdasági életformát amely a tanyai településeknél mindenütt tapasztalható: zöldség, gyümölcs, szőlő, fősei ék, stb. Ezt kell nekünk továbbfejlesztenünk. Ezt kell nekünk mindenáron emelnünk úgy, hogy emeljük a tanyai lakosság gazdasági aktivitását, emeljük szellemi erőit, emeljük az ő közigazgatási és kulturális lelkiségét, hogy minél nagyobb (erőkifejtést rthidjon végezni itt az Alföld tanyavilágában. T. Ház! Ravasz Lászlónak egy mondatával fejezem be beszédemet. Ezt mondotta egyszer kecskeméti tanyajáró útjaiban (olvïWsa): »Nekem a tanya világ sokszor úgy tűnik feji, mint egy halotthamvasztó, amelyben virágzó városok és falvak omlottak össze és ott porlanak, de sokszor úgy tűnik az fel nekem, mint egy nagy koporsó, amely elhamvasztott, elégetett évezredeket és évszázadokat. Ha azonban a magyar
