Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-328

48 Az országgyűlés képviselőházának 328. sokan, vasmák itt nálunk is. akik esküdöznek rá és bíznafc abban, hogy a zsidók által vezetett és szított angolszász hatalmak és az orosz bolsevista horda fognak győzni ebben &, háborúban. Megnyugtathatjuk ezeket, hogy ez nem fog bekövetkezni, mert az osztó és isteni igazság és az a megdönthetetlen tény, hogy, semmi sem örök, ezen a földön, a nemzeti szocializmust épít:ő tengelyhatalmak javára; fogja ezt él háborút eldönteni, tehát a győzelmet biztosítani. Ennek bekövetkezése után pedig megtörténik Európának újjáépítése, amiből nekünk magyaroknak is tökéletesen ki kell vennünk részünket, ha fennmaradásunkat biztosítani akarjuk. Azért tartom szükségesnek a tanyaközpontokban egészségesen működő közigazgatás által a tanyai parasztság számára mindazokat a társadalmi, gazdasági és politikai tényezőket biztosítani, amelyek előfeltételét adják annak, hogy ai magyar tanyavilág parasztsága ezután is megmutathassa azt, hogy igenis', érdemes é& lehet rá támaszkodni es érdemes a vezető személyeknek érte semmi fáradságot és áldozatot nem sajnálva, munkát végezni. T. Képviselőház! Ezt annál is inkább kötelességemnek tartom itt lerögzíteni, mert a parasztság szorgalma és élniakarása a legbiztosabb és elpusztíthatatlanabb fundamentumát tüdiia adíni nemzetünknek, ha annak válla alá nyúlnak. Tekintettel arra, hogy ebben a törvényjavaslatban az itt általam elmondott es szükségesnek tartott feltételeket a tanyai parasztság számára biztosítva nem látom, sem pártom nevében, sem saját személyemben ezt a törvényjavaslatot nincs módomban elfogadni. (Éljenzés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: A vezérszónokok közül szólásra következik? Haala Róbert jegyző: Gesztelyi Nagy László! Elnök: Gesztelyi Nagy László képviselő urat illeti a szó. * Gesztelyi Nagy László: T. Ház! Határozottan meg merem, állapítani, hogy ez a javaslat a magyarság egyik legnagyoibbszabású nemzetpolitikai kérdését érinti. (Úgy van! jobbfelől.) Az Alföldön lakinak az ősmagyarok és ezeknek szaporodása és e szaporodás intenzitása, amely fajunk jövőjét is hivatva van biztosítani és a kiesést pótolni, megérdemli^ hogy komoly figyelmet szenteljüink ennek a javaslatnak. (Úgy van! Ügy van!) Legyen szabad egypár szóval Piukovich József t. képviselőtársamnak elhangzott beszédére hivatkoznom. Ö összekeverte, a külterületet a tanyavilággal. A kettő teljesen más. Azt kérdezte, miért beszél ez a javaslat csak 800—900.000 lélekről, amikor körülbelül 3 millió lélekről van szóMeg kell állapítanom, hogy nem lehet egy kalap al'á venni a tanyát a külterülettel. Elmondom később, hogy miért nem és hogy miért van itt csak 800—900.000, esetleg egymillió lélek. Azért, mert a belterülettől négy-öt kilométernyire lévő körzetben van elhelyezkedve az az egymillió lélek, amelyet ugyan tanyainak nevezünk, amelynek azonban nem kell külön közigazgatási kirendeltség, mert az még minden szükségletét el tudja intézini a .belterületen. Itt van tehát a városok, községek körül azaz egymillió^ amely tanyai lakos ugyan, de mégis el tudja intézni a belterületen szükségleteit. Meg kell oldani a külterület kérdését is, de ülése 1943 április 30-án, pénteken. ez nem ide tartozik. Ez a javaslat kimondottan tanyai közigazgatási javaslat. Szórványról is lehet beszélni, de ez sem tartozik ide. Egészein más fogalom a szórvány. Pusztáról is lehet beszélni, de ez sem tartozik ide, inert & puszta egészen más, mint a tanya. Puszta például egy dunántúli uradalomnak egy-egy olyan területe, amely messze vain a községtől és maga alkot egy közületet. Ennek egy fejlettebb alakja az eszményi község, amely szintén ebből alakult ki. Ott vannak például^ a fürdőtől epek, villatelepek, mumkástel épülések, bányatelepek lakónegyedei, vagy Budapest szé' késfőváros külterületei. Senki sem mondhatja, hogy ezek egy kalap alá! vonhatók Makó, Vásárhely vagy Kecskemét tanyai népével. A tanya egészen külön világ, amely kizárólag az Alföldön otthonos. A tanya nem puszta, nem szórvány, nem külterület, hainem egészen külön szóval jelezve: tanya, amely az Alföldön körülbelül nyolcmillió katasztrális holdon otthonos. T. Ház! Előttem szólott képviselőtársain beszédéinek csak egyetlen pontjára akarok válaszolni. Ő azt mondta, hogy a nagy külterülettel rendelkező közületek, városok a határukban levő földeket bérbeadják, nem pedig tulajdonba, így az a bérlő nem érezheti magát a földdel olyan szoros kapcsolatban, mintha tulajdonos volma. A helyesség kedvéért meg kell állapítanom, hogy bár részben igazsálga van, Kecskemét városa mégis kivétel ezen a téren, mert ott, mikor az igények kívánják, évtizedek óta állandóan örök tulajdonba parcellázzák a város földjeit és ezekem az örök tulajba adott, földeken épül ki az a csadálatos, gyönyörű szőlőkultúra, amely mindnyájunk elismerését vívja ki. (Ügy van! Úgy van! jobbfelől.) A tanyai magyarság közel kétmillió lélekszáma szemében örömtűz gyúl ki a mai napon, amikor ezt a törvényjavaslatot itt tárgyalás alá vettük. (Ügy van! Ügy van! jobbfeől.) Hallat ad a mindenható Istennek, hogy hosszú, évtizedes küzdelmének legalább iez az eredménye megvan és köszönetet kell mondanom Kiekern is_— aki 15 esztendeje járom az Alföld tanyavilágát és dolgozom ebben az ügyben — a m. kir kormány felé, amiért ezt a kérdést jónak látta idehozni. Külöm mondo.k köszönetet a belügyminiszter úrnak aki vette magának a bátorságot és a fáradságot, hogy ezt a régóta megoldásra váró kérdést ide hozta a törvényhozás házába. Amikor 1941 február 12-én interpellációt mondtam el itt a Házban ebben az ügyben, a belügyminiszter úr már akkor kilátásba helyezte, hogy jönni fog egy javaslat e kérdés megoldása érdekében s ez a javaslat íme valóban itt van. . De legyen szabad megemlékeznem néhány szóval azokról is, akik jelenleg nincsenek itt, ; ebben a kérdésben azonban szintén igen nagy szerepet játszottak. Scitovszky Béla volt beiügyminiszter úrról kell itt megemlékezmem, azután az ő első munkatársáról, Vadnay Tiborról, aki annakidején megrendezte az 1927. évi tanyai ankétot a delegációs teremben, amely ankétnak csekélységem volt az előadója. Meg kell emlékeznem • vitéz Kozma Miklós megboldogult miniszter úrról, aki 1935-fcen új tanyai felvételt csináltatott és ennek lett eredménye »A tanyai igazgat4s rendezése« című hatalmas munka, amely az egész amyagot feltárta és előtárta annak, aki később törvény