Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-328
Az országgyűlés képviselőházának 328. A, tanyai közigazgatás rendezése tehát nagyresztem szervezési kérdés, azt azomban már előre látom, hogy äz a nagy szervezési munka, amely szükséges volna a községesítéshez és a tanyaközpontok felállításához» nem fog sikerülni, egyszerűen szakemberek és tisztviselők hiánya miatt. Legérezhetőbb hiánya a tanyai településeiknek az, hogy nincs elegendő járható út és megfelelő közlekedési eszköz. Az utak és közlekedési eszközök hiányát fokozzák a természeti akadályok, az agyagos, vizes és ihomokos talajok. Nincs rendezve a posta-, táviró- és távbeszélőszolgálat és a -levélkézbesítés. Nincsenek piacok, a termények értékesítése nehéz; időnkint lehetetlen helyzetbe kerülnek. A közszükségleti cikkek és a gazdálkodást biztosító esz j közök megszerzése nagy költségbe és fáradságba kerül. Nincsenek -legelők, erdlők, fásított helyek, amelyeknek hiánya miatt a tanyán lakó paraszttársadaloimlnak külterjes gazdálkodást kell folytatnia, amit az alföldi rendezetlen vadvizes, szikes, homokos talajok még megnehezítenek. A külterjes gazdálkodás a tanyai lakosság alacsony életszínvonalát vonja maga után. < , . Hiányzik a rendszeres közegészségügyi vizsgálat. E miatt különösen ai gyermekeknél a halálozási arány magasabb, mint a városokban. A lakások kezdetlegesek, egészségtelenek, és a legelemibb egészségügyi ellenőrzés sincs meg. Nincsenek, akik rávezetnék a tanyán lakó parasztságot a higiénikusablb életmódra, Hiányzik a. rendszeres állategészségügyi szolgálat. E miatt az, állategészségügy és az állattenyésztés alacsony fokon áll. A kulturális viszonyok mély színvonalon vannak, aanak ellenére, hogy Klebelsberg volt vallás- és közoktatásügyi miniszter sikeresen elindított egy iskola akciót. Itt kapcsolódom bele Temesváry igen t. képviselőtársamnak abba a megjegyzésébe, hogy az iskolábajárást a lyukas cipő akadályozza;. Ha ezt ilyen világosan tudjuk, akkor kötelessége a rendszernek olyain gazdasági helyzetet, olyan állapotot biztosítani a tanyán lakó parasztság számára, hogy az iskolás gyermekek ne lyukas cipőben járjanak iskolába és a lyukas cipő ne akadályozza őket albban, hogy az iskolát mindemkor megközelíthessék. Hiányzik a rendszeres istentisztelet, a valláserkölcsi oktatás, nincsenek társadalmi és népművelési intézmények. Állandó panasza a tanyai népnek, hogy a községi jövedelmeket csak belterületi szükségletekre fordítják. így a tanyai nép szolgáltatásait a belterületi lakosság a közigazgatás segítségével a, maga/ javára elvonja. Ismerve ezeket a hibákat, az Alföld tanyavilágának kulturális, közigazgatási és szociális fejlődése szempontjából a legszükségesebb és legsürgősebb követelmény, hogy minden olyan 6—8000 kaltaisztrális hold közepén, amelyen legalább 1—2000 nép él, tanyai központ létesíttessék. Minden központban — hogy a felsorolt hiányok megszűnjenek — legyen templom, iskola, népház, ingyenes könyvtár, legyen szülésznő, doktor, patika. st!b. (Helyeslés (\ jobboldalon.) A központ körül csoportosuló lakosságnak ugyanolyan összegért álljon rendelkezésre az orvos, mint a város és a község belterületén lakónak. A központokban lehetőleg az iskolával kapcsolatban létesíttessék ai helyi viszonyoknak megfelelő mintagazdaság, ahol a fősúlyt a kerti gazülése 1943 április 30-án, pénteken. 4 r í . dálkodásra fektessék és a kerti gazdasági terményeknek konzervekké való háziipari feldolgozását és piacképes csomagolását is el kell sajátítania a tanyai közönségnek. Legyen ezenkívül ott postaügyinökség, hogy a tanyai lakosságnak ne kelljen 20—40 kilométeres utakat megtennie, ha egy közönséges levélj utalvány, csomag feladásáról, vagy átvételéről van szó. Legyen továbbá helyben a legszükségesebb közigazgatási közeg. A szövetkezeti háziipari és miumkásházépítési akciót a tanyai közipontokra is szükségesnek tartom kiterjeszteni. A tanyai lakosság mezőgazdasági tudásának kifejlesztése, nemzeti öntudatának és a népi erkölcsnek minél joblb begyökereztetése érdekében szükségesnek tartom elsősorban kibővíteni a mezőgazdasági szakoktatást. Szükségesnek tartom a, magyar fian'iság kérdésének és elemzésének legteljesebb és a legszélesebb körben való ismertetését, hogy ezt a kettőt elsajátítva 1 , az iskolát elvégző magyar gyermek minél értékesebb tagjává válhassak nemzetünknek. Ismerve a tanyán lakó parasztság által ter^ melt közszükségleti cikkeknek nehéz, sokszor lehetetlen elszállítását és értékesítését, szükségesnek tartom az utaknak minél nagyobb mértékben való kiépítését és teherautó-oszlopok beállítását, amelyek rövid idő alatt kevés szállítási költséggel a tanyai nép által termelt közszükségleti cikkeket a városi és ipari gócpontok lakosságához tudják szállítani, viszont a tanyai lakosságnak szükséges közszükségleti cikkeket visszfuvarbsn, a váno» és az ipari gócpontok lakossága által gyártott és elkészített közszükségleti cikkeket pedig sokkal kevesebb költséggel tudják szállítani. Ezáltal elérhető, hogy a közszükségleti cikkek ide-odavaló fuvarozással történő szállítási költsége sokkal kevesebbe kerül, a: fogyasztói ár csökkenthető, ai termelői ár pedig emelhető lesz és meg fog szűnni a zisidó Kberálisrplutokrata gazdasági rendszer személyei által a magyar termelő és fogyasztó közönség közé állított válaszfal, [ amely sokszor egy község területén isi ellenségévé tette a fogyasztó és a termelő magyart. Ezt tartottam szükségesnek hozzáfűzni a 3. § (1) és (2) bekezdéséhez. A (3) bekezdést nem tartom szükségesnek, tehát törlését javasolom, mert ez, városrendezésről szól, városrendezésről azonban ebben a közigazgatási kérdésekről megalkotott javaslatban beszélni nem, lehet, de különben is ennek előfeltételei úgy sincsenek meg. Ma, amikor két világnézet, a nemzeti szocializmus és a zsidó marxista bolsevizmus vívja élet-halálharcát, nem' közömbös, hogy ez elé a további nagy harc elé milyen lelki felkészültséggel, milyen gazdasági tudással és felerősítéssel, faji öntudattal, kulturális és erkölcsi népneveléssel tudjuk megtölteni a tanyán lakó parasztság lelkét. Annál inkább sem közömbös ez, mert hiszen tudjuk, hogy 1919-ben is a Kun Béla zsidó hordái által felbőszített tömegek továbbgarázdálkO;dását és gyilkolását csak a falusi és tanyai józan parasztság állásfoglalása! tudta: megállítani. Láthatjuk tehát, hogy így széttagoltságában is milyen erőt képes kifejteni a józan, becsületes és szorgalmas tanyai lakosság. Ezért semmi fáradságot, anyagi befekteité>;t sem s&abad sajnálni, hogy ezt a népréteget minél öntudatosabbá, minél keményebbé, önbecsülővé és a közérdeket szolgáló népréteggé neveljük. Tudjuk nagyon jól. hogy 9*
