Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-340
Âz országgyűlés képviselőházának 340. földekről gyorsan levezessék, ez viszont a kereskedelem érdekeibe ütközik, mert ez a víz sebességének növelését okozza, mivel hajózásra éppen a, lassú víz alkalmas. Reméljük, hogy az érdekek összeegyeztethetők lesznek és hogy a Ferenc-csatorna egy kotrás vagy egy káseíbb befektetést igénylő munkálat után rendeltetésének rövid idő múlva visszaadható lesz és aktív tényezője Itepas ia bácskai gazdasági életnek. r T. Ház! Szeretnék még egy-két kérdést felvetni a kereskedelemügyi tárca alá tartozó nemzeti sKabadkikötővel és tengerhajózási vállalattal kapcsolatbain délvidéki szempontból. (Halljuk! Halljuk!) Az 1943. évi költségvetésiben 'magy örömmel olvastuk, hogy a délvidéki fongaloim szempontjából jelentős újvidéki és bezdáni kikötőtelepek megindulásához a legszükségesebb felszereléseket biztosították és az ai törekvés, hogy a telepek előnyös földrajízi helyzetét kihasználva., azok a Délvidék forgalmában foko'zott jelentőséghez jussanak, továbbá, hogy a visszafoglalt délvidéki területen az újvidéki é« bezdáni kikötőtelepeket vállalati vezetésbe adják át, A mnltévi költségvetésben oil vásottakhoz hoizizávehetem a.zt, hogy a gyakorlatban' már meg is történt az újvidéki; és bezdáni kiköí'őtelepek átvétele, de mem^ tudónk, milyen okból, nem olya™ ütemben, mint ahogyan mi rat szeretnők. Újvidék rendkívül fqntos bejövőálloniás, amelynek kikötője a balkáni áruforgalom szempontjából talán a. háború alatt is fontos, de a háború befejeztével minden bizonnyal rendkívül nagv jelentőséin lesz. (Úgy vem! Úay van!) Az átmenő forgalom sfzemnontViából fontos kulcspozícióban 1 van a bezdáni kikötő. Nemcsak azért, mert a Ferenccsatornának a Dunába torkoTása mellett fekszik, hanem azért is, mert központi fekvése vani E központi fekvés révén a Dunáin a dunántúli, a Duna 1 —Tiszaközi kereskedelmi forfra'loin ezen a ponton zökkenő nélkül és a legrövidebb útvonalom bonyolítható le. A bezdáni telennél a szabadkfkötő részvénytársa sáp* átvette a szierbpk idejében ott éníWt vámházakat, vámraktárakat és tisztviselői i«kasokat. E«y, Bezdán közsegg"Pl kötött szerződet! alán- • .ián. amelv öt é ; vre szól és amelynpk létreiövetelénél magam is igyekeztem; odahatni, hogy inkább pz a szerződés köttessék mtög, mi'öt e°y w közéleti szövetkeizetekVel, vagy más intézményekkel kötött szerződés, bár e* pénizii geiles: a község szempontjából talán előnyöse^b is lett volna. Ezt azért tettem:, mert úsrv véltem, hosry ezzel ep-v lenessel előrehaladunk azon 1 a téren, hoey Bezdánt. fontos kikötővé tervük. Eey 'naisy hibáid azonban ennek p kikötőnek az. hogy vasútvonala cs^k Bezdáni köz"éo>i P- és nem a Dnnáitr mesrv. (Enti hona a yohhhözénen: Ki h PH êniï'&rifi! W'wéT hamarohb!) Jó v-roVno kiépíteni, ha a háború« nehéz«ép*0k ézt tehetővé tennék, hisizeni mindössze 5—6 kilométernyi távolságról' van szó. Nemcsak Bezdán színmaeryav közséer feilndesie érdéikében. hanem; a már bérbevett kikötőtelep fejlődése érdekében is múlhatatlaní"! fontos, volnál hogy ez a vasútvonal rövid időm belül megépüljön. A bezdáni már bérbevett kikötőtelep hasznosítására vonatkozóan tudomásom szerint a szabadkikötő részvénytársaság az előző évtizedek forfifa^mával kapcsol a tban számításokat véerzett. Ezek a számítások bizony lesújtó eredményt mntattéfe fel. ennek azonbaw nem szabad különös jelentőséget tulajdonítani. Az 1914 előtti időkben korlátlan 1 és szabad volt a osaülése 1943. november 19-én, pénteken. 497 tornán a hajóközlekedés, még a csekély vízállás mellett is, de a megszállás éveiben államérdekből vagy helyesebben közbiztonsági okokból megtiltották aizt, hogy külföldi hajók a csatornába bejuthassanak. Emlékszem rá, hogy 1921-ben vagy 22-ben villámgyorsan terjedt el a hír a«' egész Bácskában, hogy magyar hajó van a csatornában, egy magyar uszály, amelyen a, magyar zászló leng. Megindult a búosújárásL Könnyes szemmel ültünk ott a. parton és néztük a zászlót, ameddig a sötétség el nem nyelte. Nem mindem oknélküli volt a jugoszláv kormányhatóságnak tehát ez az intézk?dése, de ennek következtében ai csatorna forgalma minimálisra csökkent. Nem lehet tehát irányadónak venni ezeknek az esztendőknek forgalmát, hanem ai helvzet elfogadásával, tehát aa épületek bérbevételévé^, a kikötőtelepek létesítésével mes: kell nyitni a kereskedelmi forgalom zsilipjei ti B ez dánon keresztül, amely a vasútvonal megépítésével mind°n bizonnyal je'entőségének megfelelő helyre kerül. T. Ház! Ha a visszaemlékezésipkiben 1 mesaszire a múltba mentünk és ha a csatornával kapcsol a tos kérdésekről éppen Bezdánnál tartunk, akkor ieeryen szabad Bezdán község nagy eleinek egy, annak ideién a képviselőházhoz intézett feliratát felemlítenem, amelyet 1904 áoriMs 11-én tartott képviselőtestületi közervű.léséb^n hozo + t ós amely kérvénye Bezdán közsésmefc a Duna-híd építésével kapcsolatom. (HJ^u u ! Hallju 1 !) Tudom, hogy ma ezekről a kérdésekről beszélni nagyon nehéz do-log, hiszen 1 másra kell a yasi é« a munkáskezek sem foglalhatók le ennyire. Méeris. hogy én most ismét azon a helyen, ahol 1904-íben már ezt a javaslatot szóvátették, felemlítem a kérdést, ties'ZPimi ezt a>zérl imprt a Ferenc-psatomiának, a bezdáni kikötőnek és az egég^ Bácska forgalmának szempontjából mnlhatatlanul fontos, hoírvha nem^ ifc a közeljövőiben, à* az elérhető jövőben a hídépítés elhatároztas'sék és ez a híd fel i« építtessék. Már az akkori felirat rámutat ennek 1 a hídépítésnek fontosságára. Én itt erre bővebbéin nem térek ki, hiszen az iparügyi tárcához is tartoznék, c?ak említési teszek róla kérve azt. hogy a kereskedelmi minisztérium — eiorvetérfve az ipartisrvi éh és pénzíisyminisztérinmtmal — legalább ennek a kérdésnek elvi elöntését tegye lehetővé., Abban a pillanatban neryamis, ha azi elhatározás me° rt van. ho^v a híd fel fos: épülni, már ngvar-iiye^ íránybari és ugva^il-ven szellemben tehetők majd me 0, a •lépések forgalmi és kereskedelmi swempontból. A vasútvonalhálózat tekintetében szentén esnk a Jövőbeli térv'ek és elgondolások *<&*étnek szóba, p. 1 tekintetben 1 a be7id^ni kikötői g terjedő f» kilométerét! úfrzakasy^él van s ,r7 ó. Y.rrc? ta'^án sor kerülhet, de a TW vi dóknak a^ oTozáo« általáu'os forgalmábq v«ló hekop^solápa céjiából úa^v érzem, mi is támooratóíafr tndU'nk eljárni olvan irányban, ho^v eery későbbi főhálóziatot kaxjjnnk. a'rnely Kalocsa, Baia^. Sombor, Üjvidék érintésével sízielné keresztül Bácskát. T. Ház! Én taláni túlzott idealizmussal kiépviselem í*zt éx üjEryjét, vagy a mai' nehéz n-'pokhan túlsásroiS', elérhetetlennek látszó tervekkel hozakodtam elő, azonban úgv érzem, köteles s ée-pm volt ez. mert mindig helvp«lé«t és niiegértést vél+em kicsendülni a szavakból, araikor Bácskáról hallottam beszélni. A költőéig vetést a kormány 1 S» a miuiszter
