Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-340

Az országgyűlés képviselőházának U4Ö. ü kai inkább betartották, mert ott a több alkal­mazott folytán nagyobb az ellenőrzés. A kis kereskedelmi vállalatok alkalmazottai voltak eddig 1 is a legelhanyagoltabbak és ez a rende­let éppen ezeket vonta ki az intézkedés szociá­lis előnyei alól. Nincs itt helye annak, hogy a munkaviszony szabályozásának összes szo­ciális hiányaira rámutassak és példát is csak azért hoztam fel, hogy ezzel megvilágítsam, mennyire szükség volna arra, hogy egy egy­séges munkakódexet létesítsünk és ezzel kap­csolatban megvitassuk, mik volnának azok az intézkedések, amelyeket a munkaviszony szo­ciálisabb, emberibb és igazságosabb rendezése érdekében feltétlenül meg kellene valósítani. Jó kereskedelemhez jó közlekedés szükséges. Sajnos, a háborús állapotok nem engedik meg a nagyobb mérvű vasútépítést, miután azonban a jövő terveit már most kell kiépíteni, rámu­tatok arra, hogy vasútvonalaink kiépítésénél meg kell szüntetnünk azt a hátrányos helyze­tet, hogy jó közlekedést csakis a budapesti köz­pont felé irányuló radiális vonalak biztosíta­nak és a nem a központ felé haladó, hanem ezeket keresztező vonalak pedig mindenütt a huszadrangúság siralmas állapotában vannak és a közlekedés ezekben az irányokban rette­netesen lassú és kínos. A központ felé irányuló voinalaikkfetl kap­csolatban bátor vagyok felhívnál a miniszter úr figyelmét ama* hogy nemcsak kereskedelmi és a közlekedés, hadern honvédelmi szemponthólt is rendkívül fontos volna, hogy az ország- leg­hosszabb vasútvonalán, Erdély és Székelyföld felé a kettősvágány mind, a Nagyvárad—-Ko­lozslváír, minid a dési vonalon mielőbb kiepül­jöni Kámutlafttaui már arra, hogy a Székelyföld­nek milyen jelentősége vara nemzeti jövőnk) szempontjából s ezért a legnagyobb komoly­sággal és. nyomatékkal hívom fel ai miniszter úr figyelmén ési kérem jóindulatát abbian a tekintetben, hogy Udvarhely megyét emelje ki (abból az ázsiai közlekedése állapotból, amelyben mla van (Ügy van! Ügy van! Taps a\ középen.), mert ez az ország egyetlen megyéje, amelyanejki semmiféle vasútvonala nincs, pedig ez színtiszta magyar megy© (Ügy van! Ügy wmj f a középen.), amelyet még most, háború ideijén is ki kell emelni ebből a rettenetes ál­lapotból. (HelytMés és taps a Középen. — Gaál Alajos: A legmagyarabb vármegye!) Mint bühiairi képviselő, arra kérelmi a mi­niszter urat, hogy a Székelyhíd—Nagyléta kö­zötti 15 kilométeres vasútvonal megépítését rendelje el; ezs egyrészt megrövidítené Erdély és a Szilágyság felé az utat, másrészt Nagy­léta, Almosíd, Kókad és Ujléta községeket be­kia/poso!lná a közlekedésbe. A margittai vona­lat úgyis fővonallá építettük ki, tehát az ide közvetlenül bekapcsolódó vonal nagymértéfc­bein! megrövidítené a közlekedést, ami honvé­delmi érdekből is rendkívül fontos volna. Fel-, hívom a mlinisizter úr »figyelmét arra, hogy ez már a világháború előtt is tervbe volt véve és a katonai térképeikbe már régen bele volt riajzolvtai mintha ez a vasútvonal ké&zeta left volna, úgyhogy az a miulatságos helyzeti adló^ dott ebbiől^ hogy amikor a románok megszáll­ták Erdélyt és Székelyhidra eljutottak, az ál'­lomásfőnököt fel akarták akasztani, hogy hova tette a térképen lévő Nagyléta—Székelyhídi' vasútvonalat. (Árvay Árpád: Azt hitték, hogy román módra ellopta! — Derültség.) A másik fontos teendő volna, aímlre ai mi­niszter úr figyelmét felhívom és amihez join­te 1943: november 19-én, pénteken. ' 4fö dulatát kérem, az Érmeiléken keresztüli 1 Ërtaii­hályfalváról kiindulva Érkieserûy Adony, Ot­tóim ány, Szalaos, Pele községek bekapcsolásá­val a tasnádi vonalig egy új vasútvonal meg­építése. Az Ermellék lehetne az ország legna­gyobb! kertgazdia sága, öntözésli terveik is van­nak, úgyhogy itt a mezőgazdaság fejlesztésé­vel kápcsolialtban kellene a közlekedési politi­kának is fejlődnie. Ezért kérem a miinászter urat, hogy ha nem is lehet ezit most miegvialo­sítami, legalább a tervek elkészítését rendeli© el, hogy ígyj egy miniszteri kijelentéssel és intézkedéssel legalább a joga ismertessék: el ennek a támogatásra érdietoe« színmagyar vi­déknek egy új vasútvonalhoz. Az útépítésekkel kaposolatbain, a legna­gyobb erisanierés hangjain, tudóik csak szólni kereskedelmi kormányzatunk tèvélkenykedèsé­ről (Élénk helyeslés és taps a középe'»}.), merti hiszen éppen mi, vissztaicsatolt területiek tud­juk, hogy tölhbi törtéínt ebiben a tekintetben, mint latmielninyit a háborús viszonyok mellett reimjéllheititüinik. (Ügy van! Ügy van! a középen.) Bátor vagyok azonban a miniszter úr fi­gyelmét felhívni egy problémásai az útépítés­isted ikalpeS'O'lJatbainl. Müntj érmlelléki képvisielő, látóm, hogy az itteni községeken keresztül­haladó autók és szekerek óriása porfeUeget hagynak magúik után, amely egész nap ott le­beg a levegőben- Ugyanez a helyzet iaz Alföl­dön is, a legtisztább magyar vidéken. Ügy vé­lem, meg kellene valósítani azt, hogy mind az állami mind a töírvényhatósíági iutiatknak a községekéin keresztülvezető szakaszai pormen­tesén legyenek megépítve. Hogy ez közegész­ségügyi szempontból milyen jelentős és a tu­berkulózis e|He|nd! vjédekezés! szempontjaiból) milyen hatékony eszköz volna, /azt hiszem, nem kell különösen indokolnom. Fontos tevékenységi köre a minisztérium­nak sm idegenforgalom és ezzel kapcsolatban a fürdők fejlesztése. Bátor vagyok ezért rámu­tatni, milyen egészségtelen állapot az* hogy a fürdők ás az idegenforgalom] a gyógyfürdő­jelleg tekintetében a belügyminisztériumhoz:, más tekintetben a pénzügyminisztériumhoz, a honvédelmi minisztériumhoz és egy egész sor minisztériumhoz tartoznak! §• ezért nem egiy» öntető, nem egységes és nem helyes ma a für­dőkről való gondoskodás. Úgy vélem, leghelye­sebb volnjai a kereskedelmi minisztérium hatás­körében egyesíteni ezeket az összes ágazatoikat és így egységes irányítást; adni ennek az egész kérdésnek. Amikor elismeréssel vagyok a miniszter úr idegenforgalmi célkitűzéseivel szembeni, ugyan­akikor egy panaszt isi bátor vagyok megemlí­teni éspedig az erdélyrészi fürdőszövetség tá* mpgatásának kérdését. A balatoni intézőbizott­ságnak a miniszter úr 68.000 pengő többlettet adott az idén, az erdélyrészi fürdőszövetség támogatásiát viszont 12.000 pengőre csökken­tette. (Egy hang balfelől: Pea%g\ ez. a fonto­sább!) A miniszter úr most nagyon helyesen ~ és ezt nagyon hálásan köszönöm — egy szál­lodaszakértőt nevezett ki Erdély területére^ aki ellenőrzi a szallodáfc tisztaságát és rendességét. EIZI a szakértő 16.500 pengőt kap ugyanakkor, almikor a fürdőszövetség csak 12.000 pengőt kap­A balatoni intézőbizottság elnöke, Kultsár Ist­ván havi 1800 pengőt és autóhaszuálati jogot éivez, amikoir az erdélyi fürdőszövetség, amely borvízkutató intezetet tart fenn, tóikntató állof mást állított fel Szovátán és sok másí téren propagandisztikus és kutató úttörő munkássá­6§*

Next

/
Oldalképek
Tartalom