Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-339
448 Az országgyűlés képviselőházának 339. kezébe került-e^ vagy sem!? (Baky László: Nem lehet ilyent indiszkréciót kívánni!) . Ma, amikor a zsidóktól elvesszük a földet, nem lehet közömbös, hogy hova juttatják azt. Nem lehet ezzel a földdel manipulálni, spekulációkat és üzleteket csinálni csak azért, mert egyes uraknak sikerült jó állásaikban' pénzt gyűjteni és most a keservesem kiharcolt zsidóbirtokokba akarják fektetni a pénzüket, hogy azután majd jól értékesítve továbbadják. (Meskó Zoltán: Akik a harcunkban sem vettek részt! Akik elítélték a harcunkat! — Maróthy Károly: Az Aladárok kapják!) Ezeket a dolgokat mai állapotukban fenntartani nem lehet, ha azt akarjuk, -hogy a magyar falu tényleg megnyugodjék, hogy a magyar faluban nyugalom- legyen. Mindenki elismeri és nem is lehet letagadni, hogy a magyar falu népének legégetőbb és legfájóbb problémája a földkérdés. Nemcsak annak fáj ez a probléma, akinek már van egy pár hold födje, hanem annak is, akinek nincs. (R. Vozáry Aladár: Még inkább!) Minden egyes földmunkás ember, mindenki, aki földtaukával foglalkozik, arra törekszik, hogy legyein egy-két hold földje. (Baky László: Ügy van!) Ezeket a szegény embereket tehát hozzá kell segíteni, hogy megveheissék ezeket a földbirtokokat. (Piukovich József: Házhelyük és házuk legyen.) Ha kell, tessék hosszúlejáratú kölcsönt adni nekik, de valamiképpen segíteni kell rajtuk. Én nem osztóim azt a véleményt, hogy nem adhatunk egy-két hold földet az embereknek, mert nem tudnak rajta gazdálkodni. Nem helyeslem azt az elvet sem, hogy csak birtokkiegészítést adjunk, mert én igen sok olyan földmunkást, gazdasági cselédet, mezőgazdasági napszámost ismerek aki a maga szorgos kétkezi munkájával szerzett magának egy hold földet, majd két, öt és tíz hold földet és lett belőle gazdaember. (Ügy van! Ügy van!) Ezt így nem lehet tovább csinálni. Hóna alá kell nyúlni annak a nincstelen emheT-nßiV é« oda kelli neki adni azt a földet, oda kell adni a fogatot is, hogy meg tudjon indulni, mert ha meg tud indulni, akkor majd meg is fogja tudni beesülni azt, amit kapott és tényleg gazdaemberré tud válni. T. Képviselőház! Ezeket a kérdéseket most meg kell oldani tekintet nélkül arra, hegy háborúba^ vagyunk-e, vagy sem. Vannak dolgok, amiket a háború miatt talán nem. lehetnie megoldani, de ezeket meg kell most oldani, mert hiszen a szemünk előtt oldódik meg most is, csak legfeljebb nem úgy, ahogyan azt a magyar paraszt érdekei megkövetelnék. (Ügy van! Ügy van! — Taps a sdélsőbaloldayoU. — Maróthy Károly: És aztán ne idegeinek oldják meg!) De továbbmegyek, t.' Képviselőház! A költségvetés vitája során kevés szó esett még a magyar szarvasmarha állomány mai állapotáról, arról a, veszélyről, amely a magyar szarvasmarhaállományt fenyegeti. A mai rekvirálási rendszer a jövő marhaálloTnányunkat — ha így megy tovább^— teljesen ki fogja pusztítani. (Balky László: így van!) Arra kérem a miniszter urat, hogy a rekvirálásnak mai rendszerét azonnal szüntesse be és egy teljesen új rendszert alkosson, olyat, amely módot fog adni a gazdáknak arra, hogy a rekvirálásokkal kapcsolatosam megváltoztassák mai álláspontjukat. Ma ugyanis a. helyzet az, hogy ülése 1943 november 18-án, csütörtökön. minden egyes gazda arra törekszik, hogy a leadandó marhát, amelyet kivetnek rá, a lehető légkisebb súlyban adja: le és megveszi a vásárokon a növendék-borjúkat, amelyek 300—350 kilogrammot nyomnak, de már 4 mázsás súlyban nem ad le áll at oií azért, mert különben a maximális ár és a tenyésztési ár közötti különbözet miatt sokat fizetne rá a rekvirált marhára. Itt az volna tiszteletteljes' kéréseim a miniszter úrhoz, hogy teremts etn egy alapot, amelyből azután kártalanítsa, azokat a gazdákat, akik állatállományukból: egy-egy darabot leadnak rekvirálás formájában, Fizesse meg a kormányzat azt a differenciát, amely •>& forgalmi érték és •&, tenyésztési értékesítés között van és ezt az alapot, a pénzügyimiiniszterrel egyeténtiően közadók módjára, hajtsák be. (Helyeslés és taps a baù- és széhöba'oldtMom,:) Most ugyanis a, jelenlegi rekvirálási rendszer mellett csak a magyar gazdák viselik ennek teahét. már pedig ezt egyetemlegesen az ország összes polgáraiinak kellene vis&lniök (Helyes, lés a szélsőba oldalon.), hiszen a magyar, paraszt mindenki érdekébein: adja le azt a szarvasmarhát. Ez a probléma sürgős megoldásit követel, mert ha így megy tovább, akkon* oda lyukadunk, hogy a jövő marhaállomány, a fiatal növendékmarhák teljesen kipusztulnak és ott maradnak a gazdák istállóiban a nagy Ökrök, amelyek már kinőtték magukat, amelyek már tényleg levágásra, várnak és nem nevelnek a gazdáknak semmit siem, Ez olyan kényes kérdés, amelyen ha: : gyorsan nem segítünk, akkor neon fogjuk tudni a háború után, a béikés időben: sem behozni ezt a mulasztást. Lesz háborúutánra elég sok bajunk és a nyakunkra jön maijd még az a baj is, hogy nem lesz állatállományunk, amellyel tudnánk bizonyos bajokat orvosolni. • Sürgősen meg kell oldani a mezőgazdasági munkásság betegségbiztosítási kérdését. Erről már hallottunk az ellenkező oldalról, a kormánypárt oldaláról is elég szívből jövő megállapításokat. Mindenki látja., hogy mennyire sürgős és "fontos ez a kérdés. Itt sincs ha'lq• gatnivaló idő, hanem gyorsan kell cselekedni, mert a miezőgazdasági munkásság valóban nem tudja magát orvosoltatni. Feltétlenül kell lenni© egy szervnek, amelynek kebelén belül ő is tudná magát rendszeresen gyógykezeltetni. Megint csak arra kérem az igen t, p miniszter urat, méltóztassék gyorsan előterjeszteni az errevomiatkozó törvényjavaslatot, de feltétlenül én is arra kérem, hogy az Ombi.-n belül csinálja meg és semmi esetire' se tévedjen arra a vágányra, amelyet már hallottunk hangoztatni, hogy az. Oti. keretén belül kell azt megcsinálni. Azi Ötii egyébként is annyira ellenszenves a falun, hogy ha az Oti szót_ kiejtik, mindenki megirtózik, mindenkinek libabőrös lesz a háta., hogy issak az Oti-ba ne kelljen menni, mert az a legrosszabb, A legrosszabb vélleménnyel' vannak az Oti iránt. (Ügjt van! Ügy van! a szélsőbaoldaon.) Ezzel szemlben az Ombi. mégis csak elég közel áll a falusi néphez és elég lelkiismíeiretesen intézte eddig a dolgokat. (Meskó Zoltán: Az az; előnye megvan, hogy még nem ismerik! — Derültség.) A mezőgazdaság aktuális problémái közé tartoznék még a munkaerőgazdálkodás is. Feltétlenül segíteni kell a mezőgazdaságon gépesítéssel. A maii helyzetben ott tartunk, hogy nem kapunk mezőgazdasági gépéig ket, nem lehet kapni ekét- nem lehet kapni
