Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.
Ülésnapok - 1939-339
Az országgyűlés képviselőházának 389. szceskavágót, nein lebet kapni vetőgépet, nem lehet kapni tarosát. Abszolúte nein lebet mezőgazdasági gépeket kapni. (Ügy van! Ügy van! « szélsőbadoldalon.) Ha ez így megy tovább, oda fogunk kilyukadni, hogy nem lesznek mezőgazdasági eszközeink, nem tudjuk a földeket kellően megművelni és nem tudunk eledet tonini annak a nagy programmnak, hogy többet termeljünk, ami pedig most a háború következtéiben fokozottabban szükséges volna. Még egy dologról: akarok szólni, egy olyan mezőgazdasági iparról, amelyről talán itt még nem esett szó. (HalVmk! Hal'juk! a szélsőbaloldalon.) Van a mezőgazdaságnak egy igen fontos ipairága, a bércséplő iparág. Ez ma már olyan fontos szeriepet tölt bei a mezőgazdaság életében, hogy e nélkül a mezőgazdaság már nem tud meglenni, nem is lehet meg nélküle, mert hiszen ma már eltűntek a régi cséplőgépeszközök, a járgányos gépek és teljesen átvette ezeknek hivatását a magy cséplőgép. Ezekre & csép tógépesekre a közellátásügyi miniszter úr elég súlyos terheket rakott a könyveléssel, és' egyebeikkel. (Felkid 1 tások a szélsőbbtől d Ion: De könyvelőt nem adott nekik!) Hivatal lett belőlük, hatóság formájában kell működniük. De nem isu dolognak ezzel a részével akarok foglalkozni, hanem azzal, hogy mi ott a tényleges állapot. A helyzet ugyanis az, hogy ma annyira 'feleméibedtek a gépárak, hogy a mai gépárak melléjt új gépet már mem tudnak venni a cséplőgépesek, ezzel szemben a javítási 'költségeket megint annyira felsrófolták, hogy nem tudnak javíttatni sem. Ha a földmívelésügyi kormányzat nem segít ezen gyorsan, akkor az a helyzet fog előállni, hogy a meglévő gépek eil fognak szakadni. _ tönkremennek, helyettük nem tudnak újat venni, nem tudják ezeket kellően kijavíttatni és veszélyben forog majd az ország gabonatermésének betakarítása- fâay vain! Ügy von! a szélsőbaloldalon) Én tehát arra kérem az igen t. miniszter urat, hogy valamilyen módon^ igvekezzek odaihatni, hogy ez az iparág segítséget kanjon olyan formában, hogy erre a célra. külöo adjanak ki javításihoz szükséges^ an va got maximális árért, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) hogy a meglévő gépeket tényleg meg tu diák jiaivítami. T. Képviselőház! A másik nagyon kényes problémánk az ország faellátása. (Piukovich József: Az igaz! — Ügy vam! Ügy van! a szélsaba^oldalon.) Elég sokat hangoztattuk már, hogy a f aellátásnál rendet kell teremteni és igyekezni kell a szállításokat a nyári hónapokban lebonyolítani. Most mégis ott tartunk, hogy megint nincsen fa az országban. Hát tén kérdem, ho-í vaini a fa, amikor elég erdőnk van és amikor a miniszter úr maga is megállapította azt, hogy elég fai van ebben az országban, és még sincsen fa. Az a látszat, hogy a végén még azt > sem tudjuk kint elosztani, amiből elég van. (Piukovich József: Igaz! Nem is Játszat, ez tény!) Mert azt még megérti az ember- hogy például nines elég zsír, mer nincsein kellő menlnyiségü takarmány, hogy zsírt tudjunk termelni, de hogy fát ne tudjunk adni ott, ahol airra szükség" van, azt ém nem értem meg, mert van belőle elég, tehát nem kellene ezen a téren semtmi külölnösebb problémát megoldani. Ölfavágókat szuronyos puskával, esküvel, sorozással kivinni, annak nincsen értelme. Valamikor elmentek az emberek, sőt versengtek és vitték a gazdák aiz erdőőmek ülése 1943 november 18-án, csütörtökön. 449 ä pálinkát, a bort, hogy protekciót szerezzenek ahhoz, hogy elmehessenek ölfavágni az erdőre. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Külön kitüntetésnek számított a faluban az. ha vaflame-Iyik gazdát bevették ölfavágni. (Ű&y van! « szélsöba olda obi,) Ma viszont az a helyzet, hogy esendőrsziuronnyal, esküvel, sorozással és nem tudom milyen esz/közökkel kell őket kizavarni áz erőbe ölfavágni. Ez nem: megoldás, ezen sürgősen segíteni kell. A segítést én abban látom, hogy azokat a falusi embérieket, gazdákat, földműveseket, akik el szoktak menni az őszi munka befejeztével az erdőre ölfát vágni, lássák el megfelelő minőségű bakanccsal, vihartálló ruhával, (Úgy van! Ügy van! Helyeslés a szé'sö-, baloldalon:) de eat kapják meg normális áronDe lássák el őket élelmiszerrel is. Ha ez mind meglesz, ha a földmívelésügyi kormlálny erről gondoskodik, (Piukovich József: Akkor neun kell szurony!) akkor tessék elhinni, megint elmennek az emberek ölfát vágni, nem kell csendőrszurony, nem kell sorozás, megint versenyeznek, hogy elmehessenek és megint könyörögnek, hogy felvegyék őket ölfavágókniak. (Ügy van! Ügy van 1 ! He yeslßs és ta®s «; széX'söba'oldalonl — Meskó Zoltán: Világos, minit a vakablak!) Ezeket a kérdéseket egyszerűen meg tudjuk oldani, (Piukovich József: Józan paraszti ész kell!) ha jó lélekkel fogunk hozzá. T. Képviselőházi! Egy másik na^on fájó problémája a magyar falusi lakosságnak ai mezőgazdasági munkabérek rendezetlen állapeta. (Ügy van! Ügy van! a szé sőbaloIda'onJ Ain^ zőgazdasági munkásság a mai viszonvok között teljesen le fog rongyolódni, de nemcsak lerongyolódik, hanem lelkileg is tönkre fog-menni, (Ügy van! Ügy van! a Szélsőbal oldalon.) amikor azt fogja látni, hogy sem őneki, sem gyermekeinek nincs megfelelő ruhája, lábbelije. Méltóztassanak szívvel-lélekkel belegondolniok rrjagufcat annak a falusi embernek a. helyzetébe, akinek 7—8—10 gyermeke van és akinek azt kell látnia, hogy a gyermekei a téli hideg időben nem mehetnek ki még minde'nnapii szükség•leteik elintézésére sein, aaért, mert ninics lábbelijük, nincs ruhájuk. Ezek ai dolgok nem ktözöimbösek annak a szegény embernek szemrucintjából,^ aki azelőtt igyekezett ellátni gvermekeit jó lábbelivel. Arma kérem, a miniszter urat, hogy sürgősen, mindem időveszteség nélkül hasson oda, hogy minél gyorsabban jnsson aiz akció útján a ruha és lábbeli ezeknek a szegény embereknek. (Baky László: Ne a Wolfner-gyáriban raktározzák!) Ez nagyon fontos dolog, mert az emberek nem tudnak e nélkül dolgozni, tehát kiesés következik be a mező gazdasági munkánál. Ismerek több helyet, ahol ai cselédek nem tudnak kimenni, a béresek nem tudnak már befogni, mert nincs lábbelijük, nincs ruhájuk. (Ügy van! Úgy étípű a szélsőba'o\Ha)lon^) De nemcsak ezek részére kell gondoskodni sürgősen ruháról, hanem a napszámos embertől, a cselédembertől kezdve egészein a törpegazdáig mindenkiről. ^ mert ai törpegazdák sem tudják magukait ellátni a mai terményárak mellett ruhával, mivel azt is a feketepiacon kel' megvenniök. Ezeknek a ruházásáról sürgősen gondoskodni kell. T. Ház! Mint már mondottam, egy másik nagyon • kényes kérdés a munkabérek kérdése. Lehetetlen állapot az, hogy ai mai namszámibérek mellett 10—12 napig kelljen dolgoznia egy napszámosnak, egy műrostos ingért, egy olyan ingért, amelyben ha a nyáron 63*
