Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-339

Az országgyűlés képviselőházának 389. szceskavágót, nein lebet kapni vetőgépet, nem lehet kapni tarosát. Abszolúte nein lebet mezőgazdasági gépeket kapni. (Ügy van! Ügy van! « szélsőbadoldalon.) Ha ez így megy tovább, oda fogunk kilyukadni, hogy nem lesznek mezőgazdasági eszkö­zeink, nem tudjuk a földeket kellően meg­művelni és nem tudunk eledet tonini annak a nagy programmnak, hogy többet termeljünk, ami pedig most a háború következtéiben foko­zottabban szükséges volna. Még egy dologról: akarok szólni, egy olyan mezőgazdasági iparról, amelyről talán itt még nem esett szó. (HalVmk! Hal'juk! a szélsőbalol­dalon.) Van a mezőgazdaságnak egy igen fon­tos ipairága, a bércséplő iparág. Ez ma már olyan fontos szeriepet tölt bei a mezőgazdaság életében, hogy e nélkül a mezőgazdaság már nem tud meglenni, nem is lehet meg nélküle, mert hiszen ma már eltűntek a régi cséplőgép­eszközök, a járgányos gépek és teljesen átvette ezeknek hivatását a magy cséplőgép. Ezekre & csép tógépesekre a közellátásügyi miniszter úr elég súlyos terheket rakott a könyveléssel, és' egyebeikkel. (Felkid 1 tások a szélsőbbtől d Ion: De könyvelőt nem adott nekik!) Hivatal lett belőlük, hatóság formájában kell működniük. De nem isu dolognak ezzel a részével akarok foglalkozni, hanem azzal, hogy mi ott a tény­leges állapot. A helyzet ugyanis az, hogy ma annyira 'feleméibedtek a gépárak, hogy a mai gépárak melléjt új gépet már mem tudnak venni a cséplőgépesek, ezzel szemben a javí­tási 'költségeket megint annyira felsrófolták, hogy nem tudnak javíttatni sem. Ha a föld­mívelésügyi kormányzat nem segít ezen gyor­san, akkor az a helyzet fog előállni, hogy a meglévő gépek eil fognak szakadni. _ tönkre­mennek, helyettük nem tudnak újat venni, nem tudják ezeket kellően kijavíttatni és ve­szélyben forog majd az ország gabonatermé­sének betakarítása- fâay vain! Ügy von! a szél­sőbaloldalon) Én tehát arra kérem az igen t. miniszter urat, hogy valamilyen módon^ igve­kezzek odaihatni, hogy ez az iparág segítséget kanjon olyan formában, hogy erre a célra. külöo adjanak ki javításihoz szükséges^ an va got maximális árért, (Helyeslés a szélsőbalolda­lon.) hogy a meglévő gépeket tényleg meg tu diák jiaivítami. T. Képviselőház! A másik nagyon kényes problémánk az ország faellátása. (Piukovich József: Az igaz! — Ügy vam! Ügy van! a szélsa­ba^oldalon.) Elég sokat hangoztattuk már, hogy a f aellátásnál rendet kell teremteni és igyekezni kell a szállításokat a nyári hónapokban lebo­nyolítani. Most mégis ott tartunk, hogy megint nincsen fa az országban. Hát tén kérdem, ho-í vaini a fa, amikor elég erdőnk van és amikor a miniszter úr maga is megállapította azt, hogy elég fai van ebben az országban, és még sincsen fa. Az a látszat, hogy a végén még azt > sem tudjuk kint elosztani, amiből elég van. (Piuko­vich József: Igaz! Nem is Játszat, ez tény!) Mert azt még megérti az ember- hogy például nines elég zsír, mer nincsein kellő menlnyiségü takar­mány, hogy zsírt tudjunk termelni, de hogy fát ne tudjunk adni ott, ahol airra szükség" van, azt ém nem értem meg, mert van belőle elég, tehát nem kellene ezen a téren semtmi külölnösebb pro­blémát megoldani. Ölfavágókat szuronyos pus­kával, esküvel, sorozással kivinni, annak nin­csen értelme. Valamikor elmentek az emberek, sőt versengtek és vitték a gazdák aiz erdőőmek ülése 1943 november 18-án, csütörtökön. 449 ä pálinkát, a bort, hogy protekciót szerezzenek ahhoz, hogy elmehessenek ölfavágni az erdőre. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Külön kitünte­tésnek számított a faluban az. ha vaflame-Iyik gazdát bevették ölfavágni. (Ű&y van! « szélsö­ba olda obi,) Ma viszont az a helyzet, hogy esendőrsziuronnyal, esküvel, sorozással és nem tudom milyen esz/közökkel kell őket kizavarni áz erőbe ölfavágni. Ez nem: megoldás, ezen sür­gősen segíteni kell. A segítést én abban látom, hogy azokat a falusi embérieket, gazdákat, föld­műveseket, akik el szoktak menni az őszi munka befejeztével az erdőre ölfát vágni, lássák el megfelelő minőségű bakanccsal, vihartálló ru­hával, (Úgy van! Ügy van! Helyeslés a szé'sö-, baloldalon:) de eat kapják meg normális áron­De lássák el őket élelmiszerrel is. Ha ez mind meglesz, ha a földmívelésügyi kormlálny erről gondoskodik, (Piukovich József: Akkor neun kell szurony!) akkor tessék elhinni, megint el­mennek az emberek ölfát vágni, nem kell csendőrszurony, nem kell sorozás, megint ver­senyeznek, hogy elmehessenek és megint könyö­rögnek, hogy felvegyék őket ölfavágókniak. (Ügy van! Ügy van 1 ! He yeslßs és ta®s «; széX'sö­ba'oldalonl — Meskó Zoltán: Világos, minit a vakablak!) Ezeket a kérdéseket egyszerűen meg tudjuk oldani, (Piukovich József: Józan paraszti ész kell!) ha jó lélekkel fogunk hozzá. T. Képviselőházi! Egy másik na^on fájó problémája a magyar falusi lakosságnak ai me­zőgazdasági munkabérek rendezetlen állapeta. (Ügy van! Ügy van! a szé sőbaloIda'onJ Ain^ zőgazdasági munkásság a mai viszonvok között teljesen le fog rongyolódni, de nemcsak leron­gyolódik, hanem lelkileg is tönkre fog-menni, (Ügy van! Ügy van! a Szélsőbal oldalon.) ami­kor azt fogja látni, hogy sem őneki, sem gyer­mekeinek nincs megfelelő ruhája, lábbelije. Méltóztassanak szívvel-lélekkel belegondolniok rrjagufcat annak a falusi embernek a. helyzetébe, akinek 7—8—10 gyermeke van és akinek azt kell látnia, hogy a gyermekei a téli hideg idő­ben nem mehetnek ki még minde'nnapii szükség­•leteik elintézésére sein, aaért, mert ninics lábbe­lijük, nincs ruhájuk. Ezek ai dolgok nem ktözöim­bösek annak a szegény embernek szemrucintjá­ból,^ aki azelőtt igyekezett ellátni gvermekeit jó lábbelivel. Arma kérem, a miniszter urat, hogy sürgősen, mindem időveszteség nélkül hasson oda, hogy minél gyorsabban jnsson aiz akció útján a ruha és lábbeli ezeknek a szegény embe­reknek. (Baky László: Ne a Wolfner-gyáriban raktározzák!) Ez nagyon fontos dolog, mert az emberek nem tudnak e nélkül dolgozni, tehát kiesés következik be a mező gazdasági munká­nál. Ismerek több helyet, ahol ai cselédek nem tudnak kimenni, a béresek nem tudnak már be­fogni, mert nincs lábbelijük, nincs ruhájuk. (Ügy van! Úgy étípű a szélsőba'o\Ha)lon^) De nemcsak ezek részére kell gondoskodni sürgő­sen ruháról, hanem a napszámos embertől, a cselédembertől kezdve egészein a törpegazdáig mindenkiről. ^ mert ai törpegazdák sem tudják magukait ellátni a mai terményárak mellett ruhával, mivel azt is a feketepiacon kel' meg­venniök. Ezeknek a ruházásáról sürgősen gon­doskodni kell. T. Ház! Mint már mondottam, egy másik nagyon • kényes kérdés a munkabérek kérdése. Lehetetlen állapot az, hogy ai mai namszámibé­rek mellett 10—12 napig kelljen dolgoznia egy napszámosnak, egy műrostos ingért, egy olyan ingért, amelyben ha a nyáron 63*

Next

/
Oldalképek
Tartalom