Képviselőházi napló, 1939. XVII. kötet • 1943. április 13. - 1943. november 19.

Ülésnapok - 1939-339

Az országgyűlés képviselőházának 339. cél megoldására. Mi fog bekövetkezni 1 ? Paipír­Trommelfeuer az. egész kérdésben. Állítom, hogy as Ombi., amelynek a he­ly égre naszemelt már vannak tapasztalatai, az ő adminisztrációját 400 tisztviselővel tudja meg­oldani a tízezer helyett. MélfcÓEtasséki meg­nézni egy Oti.-hetijelentést, (Piukovich József: Borzalmias!) Méltóztatatik gondolni, hogy a 100-^-200 boudas gaizda az ilyem; he ti jelen test el tudja készíteni? A visszacsatolt Felvidéken Fodor Jenő képviselőtársam — intim dolgot árulok el — a saját feleségét állította odiav hogy végezze' el eet a. munkát, mert ő már nem bírja. Ott vam a Surányi Cukorgyár, amely 7 embert állított be, a Schoeller-uradalom 4 embert állított be, hogy elintézzék ezt az, egész Oti. kérdést. Ez azt jelenti, hogy a Schoeller­uradalomnak például 30.000 pengőjébe kerül az az adminisztráció és 32.000 pengő aiz egész já­rulék, amelyet beszednek az ottani Oti. szá­mlára mezőgazdasági betegsegélyző járulék cí­mén. Holdamként 20—25 pengőt jelent ez a: te­her ottan. Igen t. Ház! De ezenkívül van nekem még más hozzászólásom is. (Halljuk! Hmlljuk!) Po­litikailag is végzetes dolognak tartanám, ha a magyar mezőgazdaság munkássága, gazda­tisztikara az Oti.-ha kerülne be, amelynek szer­vezetét ma is mindenütt támadják (vitéz Jaross Andor: Szociáldemokrata befolyás alatt áll!) s amelynek szerveizetét politikai szempontból sem tartjuik, legalább én nem tartom alkalmas­nak arra, hogy a magyar mezőgazdasági mun­kásréteget, a falu népét be tudjáfc oda szorí­tani. (Egy h<mg a szélsőbalo da 1 on: Szomorú! — Maróthy (Károly: De az ipari munkást miért nem mentik; miegl Mentsék meg az ipari mumr kast is!) Kérem a föidnmvelésügyi miniszter urat, hogy méltóztassék a mai felszólalásokat, ame­lyeik az Ombi. keretében kívánják a mezőgazda­sági munkásbetegsegélyzőt felállítani, erélye­sen ^képviselni a kormányzat keretéiben (Piu­kovich József: A legerélyesebben!), mert én meg vagyok róla győződve, hogy ez a kérdés ilyenformán lehet még szakkérdés, de abban a pillanatban, amikor ez a b r ztosítás az Oti.-ba fog kerülni, a legélesebb politikai kérdéssé fog fejlődni, (vitéz Jaross Andor: Miért nem' gon­dolnak arra, hogy az Oti.-t kell megtiszto­gatni? — vitéz Imrédy Béla: Világos, hogy az Oti.-t kell megreformálni!) Remélem, hogy a miniszter úr ezt az álláspontot a legerélyeseb­ben fogja képviselni (Maróthy Károly: Ha az Oti. rossz, akkor az ipari munkásokat is ki kell venni onnan! Nem gondolják!) és mind ezért, mind pedig azért, mert az előttünk fekvő költ­ségvetés^ fejlődést miutat, a költségvetést- ál­talánosságban és részleteiben is elfogadom. {Élénk éljenzés és taps a jobboldalon és a kö­zépen. — A szónokot üdvözlik.) E'níök: Szólásra következik? Árvay Árpád jegyző: Papp József! Elnök: Papp József képviselő urat illeti a szó! Papp József: T. Képviselőház! Most, ami­kor a földmívelésügyi tárca költségvetésének tárgyalásába bekapcsoló dorn, legyen szabad reflektálnom az előttem szólott B. Szabó kép­viselő úrnak arra a meg jegyzésére, amellyel Jaross Andort, pártszövetségünk igen t. kép­viselŐtagját megtámadta azért, mert a pa­rasztszövetség ténykedésie ellen szót emelt a Házban. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÖ XVII. ülése 1943 november 18-án, csütörtökön. 447 T. Képviselőház! Ha ai parasztszövetség po­litikamentesen tényleg a magyar falu kultúr­szíovonalát igyekezne eme.ni és ezeni a síkon maradna meg, nem menne át világnézeti, világ­politikai vágányra, politikai vonalra, akkor nekünk semmi kifogásunk nem, volna ellene. (Maróthy Káro'y: Ámde!) De átment a világ­nézeti politika vágányára (Piukovich József: Baloldalra!) és olyan intelligens emberek kap­tak benne vezető szerepet (Meskó Zoltán: Azok­nak neim adnak! Kimondották!), ak : k bolse­vista alapon állnak. {Mozgás a szélsőbalo'­dalon ) Jaross. Andor igeni t. képviselőtársunk felszólalásának következményeképpen Nagy Ferenc képviselő úr jónak látta, az elnöki, tiszt­ségéről lemondani, de nem tudott bennünket meggyőzni arról, hogy a helyzet elienkexiik ál­lításainkkal. Ezért mi állításainkat a paraszt­szövetséggel szemben ezúttal is fenntartjuk (Baky László: Fenn bizony! — Maróthy Ká­roly: Es a belüervminiszter úrral szemben is! — vitéz Imrédy Béla: Meghatóan gondoskodott róluk!) Áttérve a költségvetés tárgyalására,, igen sok és fontos kérdés van, amely megoldásira, vár. A magyar parasztságnak talán legégetőbb problémája a földkérdés megoldása. (Ügy van! a szélsöbaJodalom,) Amint hallottam, ezzel itt már több képviselőtársam is foglalkozott. Fog­lalkozott vele àiz előttiem szólott Baross, képvi­selő úr is és megemlítette, hogy fajvédelmi szempontból nem mindegy az, hogy a magyar föld kinek a kezébe kerül. (Baky Lász!ó: De nem ám!) Mi is határozottan ezt a-nézetet vall­juk, hogy nem mindegy az, hogy kinek a, ke­zébe kerül a magyar föld, de ahovai most kerül annak a magyar földnek nagy része, amit *• zsidóktól elvettünk, az határozottan nem szol­gálja a magyar fajvédelmet, (Ügy van! Ügy vam!) NagyobbréS'Zt azok kapják meg a zsido birtokokat, akik sohasem foglalkoztak földmí­veléssel, tisztviselők, polgármester aki (Egy hang half elől; Agglegény eu!) és agglegények. {Derültség. — Maróthy Károly: Agglegények! — Meskó Zoltán: Az új törvény szerint képvi­selők s© lehessenek! — Maróthy Károly: Deák Ferenc is agglegény volt, képviselő úr! — Meskó Zoltán: De különbség van a közbeszóló és Deák Ferenc között!) Ezekről a kérdésekről már nem akarok so­kat beszélni, hiszen eleget beszéltek már róluk képviselőtársaim. Teljesen mindegy, hogy agg- • legények vagy mások kapják-e meg a magyar párasat elől a földet, például a szolnoki polgár­mester. Ez egyáltalán nem szolgálja a magyar fajvédelmet és nem felel meg a mai feladatok­nak, amikor arra kelleme törekednünk, hogy a magyar parasztot tényleg megnyugtassuk, földéhségét kielégítsük és ezzel a nemzeti egy­séget kialakítsuk. (Úgy van! Ügy van! «, szél­sőbtt\cUa)on. — Baky László: Ez a legfonto­sabb kérdés,!) Ezért feltétlenül követeljük az igen, t. miniszter úrtól, készítsen kimutatást arról, kik kaptak a zs ; dóbir'okokbó1. (Ügy van! Üdy van! ba^feől.) Nem kívánunk minden egyes darab földről kimutatást, de tényjeg ter­jesszen jelentést a képviselőház elé arról, hogy kik 'kaptak és meinnyit kaptak az 50 holdon fe­lüli zsidó birtokokiból. (Baky Lász ó: Régen kellett volna!) Kik kaptak legelőt, kik kaptáik erdőt (Rátz Kálmán: Gyümölcsösöket és szőlő­ket!) és, az 5 holdon felüti szőlőbirtokiokból kik kaptak szőlőket? (Rátz Ká'mám És gyümöl­csösöket!) Vájjon tényleg a magyar paraszt 63

Next

/
Oldalképek
Tartalom